Nem tudni, mi lesz a diákok és a pedagógusok sorsa a második hullám alatt

digitális oktatás
Komka Péter/MTI

Egymás után érkeznek azok a hírek, hogy melyik oktatási intézményben hány koronavírus-fertőzött dolgozót vagy diákot azonosítottak. Adódik a kérdés: mi lesz veled magyar oktatás a második hullám közepette?

Szemmel láthatóan kapkodás zajlik a kormány részéről, az elmúlt időszakban több esetben is módosítottak azon az eljárásrenden, hogy éppen ki rendelhet el egy intézményben rendkívüli szünetet. Pedig az ún. második hullám elérte hazánkat. A probléma akár óriási is lehet. No, nem feltétlenül csak a diákok miatt, hanem az egyre jobban idősödő pedagógustársadalom miatt is.

Az MTA legfrissebb tanulmánya szerint az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra. Azaz több mint 40 százalék azon pedagógusok aránya, akik a leginkább veszélyeztetve lehetnek a járvány idején. Az Európai Bizottság felmérése szerint pedig 2017-ben 41% volt az 50 év feletti tanárok aránya. 

Vészesen öregszik a szakma, kritikus tanárhiány jöhet

Az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) legfrissebb tanulmánya szerint egyre jobban érinti az elöregedés a tanári pályát. A közoktatás indikátorrendszere címmel kiadott tanulmány alapján országosan megfigyelhető a tanári pálya elöregedése. Az adatok szerint az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra.

A jelen helyzetben ugyanakkor az okozza a legnagyobb problémát, hogy nincs igazán jó megoldás arra vonatkozóan, hogy mégis hogyan lehetne megvédeni a diákokat és a pedagógusokat. Ha a digitális tanrendre váltana át ismét a hazai edukáció, akkor az alsós diákok számára válhatna rendkívül nehézzé a tananyaggal való haladás. Ez esetben a szülőknek kellene a gyerekkel maradniuk, azonban ezzel az a gond, hogy a legtöbben már kivették a szabadságukat, így bizony szinte lehetetlen helyzetbe hozná a digitális tanrend a magyar családokat.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint nem kell az ország területén egyszerre minden iskolát bezárni, csak abban az esetben, ha a fertőzöttség olyan magas számot ér el, hogy az ország egész területére kiterjedően korlátozni kell az állampolgárok mozgását. A PSZ már a mostani fertőzöttségi szinten is a hibrid oktatási rend bevezetését támogatja. A szakszervezet ötlete szerint:

  • Mindenosztály létszámát 14 fő alá kell csökkenteni, hogy a szociális távolság betartható legyen minden oktatási intézményben.
  • Az első és második évfolyam kivételével napi váltásban jelennének meg az osztályok tantermi oktatáson (egyik nap az osztály egyik fele, másik nap a másik fele).
  • Így egyik héten 3 napot lenne a tanuló iskolában, a másik héten 2 napot.
  • Azokon a napokon, amikor nem tantermi oktatás folyik, az előző napon kapott feladatokat oldanák meg a tanulók otthon, és lenne idejük a gyakorlásra is.
  • Így a pedagógusok óraszáma nem emelkedik jelentősen, illetve a digitális oktatást ki lehet váltani.

Totyik Tamás szerint az 1%-t sem éri el a 65 éven felüli pedagógusok aránya, és jelentős részük csak óraadó tanár.

"Az ő kiesésük fájdalmas lenne, de nem megoldhatatlan"

- jegyezte meg a PSZ alelnöke, hozzátéve: sokkal nagyobb probléma, hogy a krónikus betegségekben szenvedő kollégáik közül kik vannak komolyabb veszélynek kitéve.

A PSZ több alkalommal is kérte az Emmi-t, hogy egyértelmű protokoll legyen, mely betegségek esetén, milyen veszélyhelyzeti esetben kell otthoni munkavégzést elrendelni krónikus betegségben szenvedő pedagógusoknak.

"Egyes vélemények szerint, ha ezt a protokollt kiadná az Emmi, lennének oktatási intézmények, amelyekben azonnali hatállyal fel kellene függeszteni a tantermi oktatást"

- mutatott rá Totyik Tamás.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervetének (PDSZ) álláspontja az, hogy a pedagógusok, oktatók biztonságos és egészséges
munkavégzésének körülményei nem állnak fenn, "konkrétan fertőzésveszélynek vannak kitéve." A szakszervezet szerint a dolgozók sok intézményben a legelemibb védőfelszerelést sem kapják meg. 

"A legnagyobb probléma a tesztelés hiánya. Nincs tesztelés, ezáltal nem ismert az intézmények átfertőzöttségének mértéke"

-  jegyezték meg, kiemelve, hogyha találnak covidos gyereket vagy felnőttet, az illető megy karanténba, és vagy minden megy tovább, ahogy eddig, vagy átmenetileg osztályokat küldenek karanténba, vagy rendelnek el szünetet, de nincs egységes gyakorlat.

Az érdekképviselet úgy véli, a tömeges teszteléssel azt lehetne elérni, hogy időben el tudják különíteni a fertőző személyeket annak érdekében, hogy legalább az óvodai nevelés és az alsó tagozatos oktatás folyhasson minél tovább az intézményekben. Hozzátették, adatnyilvánosságra volna szükség az adatok birtokában pedig, ha az adott településen jelen van a fertőzés, minél előbb el tudjanak rendelni digitális oktatást a felső tagozaton és persze a középiskolákban. is annak érdekében, hogy a legfiatalabbak tanítását minél tovább meg tudják az intézményben biztonságosan oldani.

Nem egy sikersztori a digitális tanrend

Az LMP országgyűlési képviselője, Hohn Krisztina szerint nincs jó megoldás arra az esetre, ha valóban elszabadul a járvány. Elmondta, hogy a digitális tanrend bár sikeres volt Kásler MIklós szerint, rengeteg olyan gyerek kiszorult az oktatásból, ahol a család anyagi helyzete miatt nincsenek meg a megfelelő digitális eszközök. Az LMP politikusa szerint az nem megoldás, hogy a tanítás sok helyen úgy haladt, hogy a tanár e-mailen küldte ki a feladatokat a diákoknak, aztán ennyiben ki is merült az oktatás.

Ander Balázs, a Jobbik oktatási szakpolitikusa szerint rendszerszintű a probléma. Bár évek óta hangoztatta a kormány, hogy milyen erőfeszítéseket tett a jövőbeni digitális tanrend érdekében. A valódi tapasztalat ugyanakkor az volt, hogy a tanároknak a saját kreativitásukra kellett hagyatkozniuk azért, hogy a tananyaggal haladni tudjanak. 

A Jobbik politikusa szerint azonban óriási károkat is okozhatna, ha ismét a digitális tanrendre kéne áltállni, ugyanis ez másodjára már olyan teher lenne a családok számára, amely miatt további diákok kerülnének ki az oktatásból. Ráadásul az elsős és másodikos diákok számára szinte "lehetetlen küldetés" is lenne. 

Hogy milyen komoly problémáról is van szó, jól jelzi, hogy a Klebelsberg Központ (KK) szerint az internet, illetve a digitális eszközök nem minden családnál adottak, esetükben levél útján oldották meg az oktatást. Ők a Klebelsberg Központ mintegy 750 ezer diákjának 5 százalékát érintette.

Ercse Kriszta oktatáskutató korábban a Népszavának arról beszélt, hogy ez a szám magasabb is lehetett, mivel ebben nincsenek benne az egyházi fenntartású iskolák és a szakképzés diákjai sem, pedig vélhetően köztük is nagyon sokan voltak, akik eszközök hiányában kimaradtak az online távoktatásból.

Véleménye szerint közel 100 ezer gyermek nem tudott rendesen részt venni a digitális oktatásban.