A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával vívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A Hegyi-Karabah Köztársaságot (vagy Arcah Köztársaság) viszont még Jereván sem ismeri el. A térség az örmény erők fennhatósága alatt áll, ezzel de facto Örményországé, miközben de jure Azerbajdzsán része.
A 2016-os négynapos háború után 2020. nyarán törtek ki komolyabb határvillongások, vasárnap tovább eszkalálódott a helyzet. Az azeri-örmény összecsapások azóta is zajlanak, Örményország szerint Azerbajdzsán támadott, utóbbiak szerint katonai provokációra reagáltak, százas nagyságrendű az elhunytak száma. A konfliktus valójában soha nem oldódott meg, csupán időszakosan befagyott.
A feszültség nem enyhül, ami véres háborúval fenyeget, a mai hivatalos közlések szerint is tovább dúlnak a harcok az arcvonal teljes hosszában. Ebben a cikkben viszont nem a harctéri eseményekre, hanem a külső szereplőkre koncentráltunk, és megnéztük, hogy papíron melyik haderő az ütőképesebb.
Törökország szerepe
Örményország már hétfőn azzal vádolta Törökországot, hogy közvetlen katonai támogatást nyújt Azerbajdzsánnak. Az világos, hogy Ankara Baku oldalán áll, de nem teljesen egyértelmű, hogy milyen szintű a hozzájárulás.
Jereván először török katonai szakértők jelenlétéről beszélt, török fegyverekkel, drónokkal és harci repülőgépekkel. Örményország moszkvai nagykövete azt is közölte aznap, hogy Ankara négyezer katonát (milicistát?) dobott át Észak-Szíriából (más információk szerint Líbiából is) az enklávéhoz. Baku ezt tagadja, Ankara pedig Jerevánt szólította fel, hogy küldje vissza azokat a zsoldosokat, akiket külföldről szállított a térségbe.
Recep Tayyip Erdoğan úgy fogalmazott, hogy országa „minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett”. Szerinte a válság Hegyi-Karabah örmény megszállásával kezdődött, a kivonulás újra békét hozna.
A Guardian kedden írta, hogy információik szerint szíriai lázadókat szerződtet egy török biztonsági cég azerbajdzsáni munkára. A jelentkező önkéntesek a lapnak arról beszéltek, hogy egy hónapja zajlik a toborzás azeri gáz- és olajkitermelő létesítmények és megfigyelőpontok őrzésére, három-hat hónapos szerződéssel, a szíriaihoz viszonyítva magasabb fizetéssel. Hivatalosan nem harctéri feladatokról van szó, hanem csak őrzésről.
A Szíriai Nemzeti Hadsereg felkelőcsoport és az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja azt közölte, hogy ötszáz szíriai harcos érkezett Azerbajdzsánba, köztük két magas rangú parancsnokkal.
Szintén kedden történt a konfliktus egyik legvitatottabb eseménye, Jereván szerint egy török F-16-os lelőtt egy örmény SzU-25-öst, erről itt írtunk:
Légi összecsapás: egy török gép lelőtt egy örmény repülőt?
Egy török F-16-os vadászgép Azerbajdzsán légteréből lelőtt egy örmény SzU-25-ös csatarepülőgépet - közölte kedden az örmény védelmi minisztérium. A katonai tárca szerint az örmény légierő gépének pilótája életét vesztette. A minisztérium közölte: a török F-16-os az azeri Gjandzsa repteréről szállt fel, hogy fedezze az azeri harci gépeknek és drónoknak az Örményország területén lévő Vardenisz, Mec, Maszrik és Szotk településekre mért csapásait, és az örmény légtérben lőtte le az örmény gépet.
Ankara szerint nem történt ilyen. Ez már a feszültség új szintjét jelentette/jelentheti, Oroszország és Örményország között védelmi megállapodás van, bár a hegyi-karabahi terület ilyen szempontból nem releváns, mert jogilag nem számít az ország területének.
Más vélemény szerint egy azeri MiG-29-es lőtte le, az általában jól értesült Tom Cooper úgy tudja, hogy nincsenek török F-16-osok Azerbajdzsánban:
OK, to make sure: - Today at 10.30hrs local time, an Armenian Su-25 was shot down inside Armenian airspace, over the...
Közzétette: Tom Cooper – 2020. szeptember 29., kedd
Ugyanakkor az sem kizárható, hogy az idei török-azeri hadgyakorlatok során egyes hadieszközök Azerbajdzsánban „felejtődtek”.
Ankara ambícióit viszonylag könnyű megérteni, elég csak a történelmi örmény-török szembenállásra gondolni, vagy arra, Erdoğan külpolitikája eltolódott abba az irányba, hogy katonai erő felmutatásával is hajlandók érvényt szerezni a geopolitikai érdekeiknek.
Oroszország szerepe
Örményország tagja az oroszok által vezetett Kollektív Biztonsági Megállapodás Szervezetének. Ez egy nemzetközi katonai szövetség, leegyszerűsítő hasonlattal nevezhetjük a keleti-NATO-nak a tagországok közötti kölcsönös védelmi garancia miatt. Az országban állomásoznak orosz erők, Oroszország Azerbajdzsánnak is ad el fegyvereket.
Moszkvának alapvetően jó a gazdasági kapcsolata mindkét országgal, az viszont nem egyeztethető össze a geopolitikájukkal, hogy az érdekszférájukba tartozó kaukázusi régióban izmozzanak a törökök.
Ezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy Putyin valamelyik fél helyett inkább a béke oldalára állt, valamint Dmitrij Peszkov felhívta rá a figyelmet, hogy minden olyan bejelentés, amely kilátásba helyezi valamelyik fél katonai támogatását, „provokatív jellegű” és „nagyon káros”:
Hegyi-Karabah: Putyin, Trump és Macron közös nyilatkozatott adott ki
A Hegyi-Karabahért vívott harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a konfliktusban részt vevő felek fegyveres erőit csütörtökön kiadott közös nyilatkozatában az orosz, az amerikai és a francia elnök.
Szerb fegyverek mindkét oldalon?
Sosi Tatkian örmény diplomata beszélt arról, hogy Szerbia Örményországnak és Azerbajdzsánnak is adott el fegyvereket – írja a Szabad Magyar Szó a szerb sajtóra hivatkozva.
Szerbia sokkal több fegyvert szállított Azerbajdzsánba, mint Örményországba, és az azeriek fejlettebb fegyvereket vásároltak. Ugyanez a helyzet Oroszországgal is, ők is mindkét félnek szállítanak harci eszközöket. Egyesek szerint az oroszok az örményeket segítik, de ez nem így van, őket egyszerűen gazdasági érdekek vezérlik
- fejtette ki a diplomata, aki szerint Azerbajdzsán nagyrészt Oroszországtól és Izraeltől vásárol hadieszközöket. Aleksandar Vučić elnök cáfolta, hogy szerb fegyverek lennének jelen az örmény-azeri konfliktusban.
Izrael drónjai
Örményország csütörtökön konzultációra hazarendelte izraeli nagykövetét az állítólagos fegyverüzletek miatt. A SIPRI szerint Izrael 2006 és 2019 között 825 millió dollár értékben adott el fegyvereket Azerbajdzsánnak, köztük harci és kamikaze drónokkal, páncéltörő rakétákkal és légvédelmi rakétarendszerekkel.
Ki az erősebb?
Ha klasszikus háború törne ki, és Örményország egyedül védekezne az azeri hadsereg ellen, az elérhető adatok szerint egyértelmű, hogy ki mellett szólnának az esélyek, még akkor is, ha ez csak ködszurkálás, és fontos figyelembe venni a katonai vezetői képességeket, a terepviszonyokat, és számos más egyéb tényezőt is.
Azerbajdzsán hadserege élőerőben, eszközökben és fejlettségben is fölényben van. A Global Fire Power 2020-as adatai szerint
- az azeri hadseregben 126 ezer fő teljesít aktív szolgálatot, örmény oldalon ez 45 ezer
- 570 azeri tank állna szemben 110 örménnyel
- a légierőket tekintve azeri előny mutatkozik a támadó helikopterek kivételével az összes típusban, például az örményeknek nincsenek vadászgépeik, szemben az azeri 17 darabbal