Hogyan viszonyulnak a demokráciához, a politikához, közélethez, és mit gondolnak a koronavírus-járványról a magyar és a közép-európai fiatalok? Mit kezdhetünk a fiatalok demokráciáról vallott nézeteivel? Mi következik a passzívnak tetsző attitűdjükből az oktatók, a döntéshozók vagy épp a politikusok számára? A keresett válaszokat a National Democratic Institute és a Political Capital
kiegészítve egy online kerekasztal-beszélgetéssel. Lássuk, mire jutottak!
Molnár Csaba, a Political Capital kutatási vezetője és adatelemzője ismertette első körben az eredményeket. A magyarországi kutatást 2020 júniusában végezték online kérdőíves felmérés segítségével, s mivel a fiatalok attitűdjére voltak kíváncsiak, így 16 és 29 év közötti kitöltőket kerestek. A kérdőívben alapvetően 6 fő témát érintettek, amelyek:
- politika, közélet, részvétel,
- demokrácia, kormányzás,
- kötődés,
- médiafogyasztás, bizalom,
- problémaérzékelés,
- koronavírus.
Politika, közélet
A válaszokból kiderült, a fiatalok érdeklődése a politika, illetve közélet iránt rendkívül alacsony: mindössze 17 százalékukat foglalkoztatja nagyon, míg 38 százalékukat egyáltalán nem. A koronavírus-járvány hatása pedig olybá tűnik, a megkérdezettek mintegy felének növelte érdeklődését ezek iránt.
Ennek ellenére az aktivitás kevésbé jellemző rájuk a választási (önkormányzati, országos) részvételt kivéve, amin a fiatalok jelentős része már részt vett vagy tervezi. Ha minden kérdést figyelembe veszünk e témában, elmondható:
továbbá megállapíthatjuk: minél inkább érdeklődik valaki a politika iránt, annál több aktivitáson vett már részt.
A politikai helyzettel, illetve a kormánnyal többségük, mintegy 60 százalék inkább elégedetlen. A két kérdést azonban nem igazán tudták külön kezelni, hiszen 72 százalékuk pontosan ugyanazt a választ adta a politikával és a kormánnyal kapcsolatos elégedettségre is.
Az, hogy mennyire súlyosak egyes problémák Magyarországon, úgy látják, első helyen az egészségügy áll, másodikon az emelkedő árak, a megélhetés költségei, harmadikon pedig a korrupció. A koronavírus-járvány egészen lent, a 13. pozíciót foglalja el. Érdekesség, hogy
Koronavírus
A koronavírus-járvány esetén a kormány kommunikációjával és információ-megosztásával kapcsolatban egyfajta megosztottságot látunk, a többség azonban inkább elégedett. Más intézmények munkájával e téren a fiatalok úgy gondolják, a civil szervezetekkel, illetve a helyi polgármesterek tevékenységével elégedettek, míg az Országgyűlés, a kormány és a köztársasági elnök itt lentebbre került.
70 százalékban egyetértettek abban – az első hullám kapcsán –, hogy a kormány által bevezetett intézkedések bár korlátozták az emberek személyes szabadságjogait, az adott helyzetben ésszerűek és érthetőek voltak.
E képet azonban egy kicsit árnyalja a kérdés: a járvány és a rendkívüli intézkedéseket kihasználva közpénzeket sikkasztott volna el a kormány? A megkérdezettek 52 százaléka egyetért azzal, hogy igen. A koronavírussal kapcsolatos összeesküvés elméletek kapcsán pedig az látható, a fiatalok jelentős része fogékony ezekre, szándékosságot vél felfedezni a járvány kitörésében.
Demokrácia, kormányzási modell
A demokratikus és autoriter politikai rendszereket összevetve arról, mit gondolnak, Magyarországnak mi lenne jó, a megkérdezettek a demokratikus politikai rendszer mellett állnak ki, az erőskezű vezetőt pedig, aki nem törődik az Országgyűléssel és a civil társadalommal, elítélik.
Ezzel pedig szorosan összefügg a szabadságjogok kérdése is, a fiatalok jelentős része a kutatás alapján bizonyos célok érdekében hajlandó lemondani ezen jogairól: a jobb életszínvonalért cserébe például 39 százalékuk; ez egy kimondottan magas érték.
A kötődés a mutatók alapján nagyon erős Magyarország, Európa és afelé a település felé, ahol a fiatalok élnek. Nagy különbségek ezek között nincsenek, a választott pártjukhoz és vallási közösségükhöz azonban lényegesen kisebb kötődést mutatnak.
V4
Ha a visegrádi országok viszonylatában nézzük, a magyar fiatalok érdeklődése a politika és közügyek iránt – ami viszonylag alacsony – még mindig jobb, mint a cseheké, hiszen míg a hazai fiataloknak 17 százalékát, úgy a cseheknek csak 9 százalékát mozgatják meg nagyon e témák. A lengyeleké (18 százalék) és a szlovákoké (15 százalék) a magyarokéhoz hasonló. Az is elmondható, a V4-ek mindegyikében nagyobb érdeklődést váltott ki a pandémia e téren.
A felmérés arra is rámutatott, miket tartanak a legsúlyosabb problémának az országok fiataljai:
Csehországban a megkérdezettek szerint az infláció került az első helyre, ezt követi a korrupció, a harmadik pedig a környezet, míg a koronavírust a 9. helyre tették.
Magyarországon a legnagyobb problémát az egészségügyben látják, a második az infláció, a harmadik pedig a korrupció. Nálunk a vírus a 13. helyen áll.
A lengyeleknél a migráció kapta a dobogó első helyét, ezt követi a munkanélküliség, a harmadik pedig a bűnözés. A koronavírus a 17.
A szlovákok pedig első helyre tették a korrupciót, másodikra az egészségügyet, harmadik náluk a munkanélküliség, míg a koronavírus a 11.
Aktivitás, demokrácia, kommunikáció
A mutatók alapján tehát elmondható, viszonylag alacsony a fiatalok körében a közélet, a politika iránt való érdeklődés, kevesen vesznek, vagy épp terveznek részt venni ezekben. De mégis mivel magyarázható ez?
Szabó Andrea, a TK PTI tudományos főmunkatársa kifejtette, 1992-ben olvasta az első olyan könyvet, amely arról értekezett, hogy alacsony a magyar fiatalok politikai érdeklődése. 1997-ben az Európai ifjúsági Központ szervezte konferencia fő témája már akkor a magyar fiatalok alacsony politikai érdeklődése volt.
A szakember úgy véli, azóta ezen a téren szinte semmi sem történt. Hozzátette, egy fiatalnak alapvetően nem kell a politikával foglalkoznia, azonban legyen nyitott ezekre a kérdésekre is. Kitért továbbá arra, a kutatásban részt vett fiatalok túlnyomó többsége már az Orbán-rendszerben szocializálódott.
s csak a 26 éves kor fölötti 3 életkori szegmens az, amelyik megtapasztalt valamit az előző, baloldali kormányok szocializációs- és politikai időszakából, azok azonban épp bomlási periódusban voltak.
S milyen stratégiával lehetne bevonni a fiatalokat a politikába, közéleti tevékenységbe?
Szabó Andrea szerint ahhoz, hogy aktív állampolgárok legyenek, nem elég csak arra várni, egyszer majd azzá válnak. Az aktív állampolgárság – vélekedik –, nem egy veleszületett tulajdonságunk, tanulnunk kell.
azonban, ha ez egy poroszos, felülről vezérelt, olyan típusú oktatási rendszert erőltet a fiatalokra, ahol az a norma, hogy nem kérdezünk, csendben ülünk, a hátsó padokban blicceljük végig az itt eltöltött éveket, emellett nem vállalunk konfliktusokat, vagy szervezzük meg önmagunkat, nem várhatjuk el, hogy kialakuljanak azok a készségek, amelyek segítik a későbbiek során az aktív állampolgárság kialakulását.
A szakember szerint tehát nagy szükség van a civil társadalom önszerveződő magatartására, de
Erre jó látható modell a finn és svéd iskolarendszer – hozta fel példaként Szabó Andrea –, ahol természetes, hogy a gyerekek önszerveződőek, kérdeznek, a tanárral partneri viszonyban vannak. Szabó e partnerséget tartja az aktív állampolgárság első és legfontosabb elemének, amire minden más programot építeni lehet.
Lencse-Csík Orsolya, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány igazgatója ehhez kapcsolódóan elmondta, ő a készségfejlesztést tenné első helyre, azonban szerinte az iskola nem mindig alkalmas erre, továbbá az intézményeknek is támogatásra van szükségük ahhoz, hogy ilyen jellegű készségfejlesztést végezzenek. Ennek pedig – véli – minél korábban el kell indulnia, s jól látszik abban, a gyermek mennyi teret kap kibontakozni, hibázni, megtapasztalni a világot, amibe belecsöppent. Mindez hatványozottan igaz lesz az oktatási éveire.
Ceglédi Zoltán politikai elemző meglátása szerint ma a politika hivatásos részei – politikusok, pártok –
Hozzátette, a magyar politika úgy alakult ki, miszerint vannak érdekei amellett, hogy ne legyenek sokan a pártban, ne legyenek lelkes, lendületes fiatalok, hanem akkor és ott legyenek, amikor abból a már bent lévőknek haszna van.
A kutatásból kiderült az is, a fiatalok többsége alapvetően elkötelezett a demokrácia intézménye mellett, mégis, bizonyos szabadságjogokról hajlandóak lemondani akár a gazdasági stabilitás, akár a biztonság érdekében.
Ceglédi szerint abban, hogy ma egy fiatal viszonylag könnyebben mond le bizonyos szabadságjogokról, masszívan benne van az az élménye is, miszerint
ha valami baj van, ezt kell először felfüggeszteni és tulajdonképpen jobban ellennénk, ha az emberek nem szólnának mindenbe bele.
Szabó Andrea szerint egy olyan politikai rendszerben, ahol a szabadságot, a jogállam kérdését állandóan megkérdőjelezik, a kutatás adatsora számára pozitív, előremutató. Azt jelenti, hogy nem lehet kibillenteni az ifjúságot a demokráciaigenlésből, a kérdés azonban az, mi is ez a demokrácia? A szakember kifejtette, kutatásai azt mutatják,
és az úgy jó, hogyha van, de valójában nem tudják megfogalmazni, mi az.
Az önkormányzati választások óta a Fidesz és a kormányhoz köthető médiumok próbálják vonzóvá tenni a jobboldaliságot. De tud-e működni a stratégia?
Szabó Andrea szerint a Fidesz nem veszítette el kapcsolatát a fiatalokkal. Úgy véli, a fiatalok körében pontosan ők képviselik a legnépszerűbb politikai erőt. Úgy véli, az a párt, aminek ilyen elképesztő forrása van, ott tud lenni lokálisan bárhol. A Fideszen túli pártok kapcsán kifejtette, a Momentum úgy indult, mint egy generációs identitású párt, de szerinte az utóbbi időben mintha tudatosan próbálnák magukról levenni ezt a jelleget, e generációs alap vonatkozásában a Jobbikot szintén megemlítette.
Utóbbit illetően elmondta, megannyi, elsősorban jobboldali, némileg radikális fiatal számára a Jobbik jelentette azt a nyelvet, amit egymással tudtak kommunikálni. Végül a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot is megemlítette ennek kapcsán.
Ceglédi a csepeli és a nemrégiben lezajló borsodi választásokat hozta példaként, továbbá Rácz Zsófiával összefüggésben úgy vélekedett, ugyan sok szempontból karikatúra, mégis jele annak,
Ők ebből szocializálódtak, ebből sarjadtak ki, ezzel pedig 2022-ben számolni kell.