A Mandiner úgy tudja, hogy Orbán Viktor kész megvétózni az uniós költségvetést és a koronavírus-járvány miatt létrehozott helyreállítási alapot is, ha a jogállamisághoz kötik a források kifizetését. A lap szerint a magyar kormányfő erről levelet is írt Angela Merkeléknek.
Nagy csapást kaphat a politikai korrupció: tényleg jogállamisághoz kötik az EU-s pénzeket
Hiába a magyar kormány tiltakozása, a jövőben valóban jogállamisági feltételekhez fogják kötni az uniós kifizetéseket. Az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti új megállapodással kapcsolatban egymással párhuzamosan több európai politikus is írt a közösségi oldalakon.
A jogállamisági kritériumokat tartalmazó megállapodást európai parlamenti és tanácsi rendelet közös formájában tervezi elfogadni az EP és a Miniszterek Tanácsa. A Tanácsban elegendő a minősített többség is, így önmagában a jogállamisági mechanizmust tartalmazó rendeletet Magyarország és Lengyelország nem tudja megvétózni.
Az EU hétéves költségvetéséhez és a 750 milliárd eurós Next Generation helyreállítási csomaghoz viszont egyhangú döntés szükséges az Európai Tanácsban, itt már van lehetőség a vétóra. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő jelezte is, hogy élhet ezzel.
A Mandiner információi szerint Orbán Viktor levélben fordult a jelenlegi és a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, Németország, Szlovénia és Portugália vezetőihez, valamint Charles Michelhez, az Európai Tanács, és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A cikk szerint ebben jelezte, hogy Magyarország elkötelezett az együttműködésben, de a fejlemények tükrében a júliusban elfogadott csomaghoz szükséges egyhangúságot nem tudja biztosítani.
Arról is írnak, hogy Orbán érvelése szerint veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, és Magyarország érdekeit a jogállamisági feltételrendszer beemelése. A kormányfő szerint hazánknak alapvetőek az olyan közös értékek, mint például a jogállamiság, ezek a demokrácia alapját jelentik, de érvényesülésüket és alkalmazásukat a magyar embereknek kell megítélniük.
Orbán kitért arra is, hogy a magyar jogrendszert az EU-s illetékesek átvilágították és valamennyi vitás kérdésben megegyezés született, mégis elindult a hetes cikkely szerinti eljárás. Állítása szerint a kormány az elmúlt két évben több száz oldalnyi tisztázó dokumentumot terjesztett elő, de nem igazán érdeklődtek a válaszok iránt az Általános Ügyek Tanácsában. A kormányfő szerint a Bizottság jogállamisági jelentése nem a tényeken alapul, inkább politikailag motivált.
Orbán szerint egy olyan gyakorlattal is szembemegy a jogállamiság leválasztása a júliusi megegyezésben foglaltakról, mely szerint "semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nem állapodunk meg". A júliusi kompromisszum egyik lényege volt, hogy egyszerre születik döntés a jogállamiság, a Többéves Pénzügyi Keret és a járványügyi csomag vonatkozásában.
Azt is sérelmezte, hogy a tervezett szankciós mechanizmus jogilag homályos definíciókon alapul, ilyen "a jogállamiság alapelveinek sérelme". Orbán szerint a nehezen meghatározható fogalmak lehetőséget teremtenek a politikai visszaélésekre és sértik a jogbiztonság követelményét.
Orbán több javaslattal is él, például, hogy a feltételrendszer csak azokra az esetekre vonatkozzon, amelyek ténylegesen és közvetlenül érintik az EU pénzügyi érdekeit, és legyen jogorvoslati lehetősége a tagállamoknak. Utóbbi esetében az érintett tagállam az Európai Bíróságon támadhatná meg a szankcionáló döntést, a fellebbezés pedig halasztó hatállyal bírna addig, amíg a Bíróság nem hoz ítéletet.