Nagykőrösön a csatornapénzek visszakövetelésének kálváriájára továbbra sem került pont. Bár az ingatlantulajdonosok egy része idén karácsonykor újabb részletet kaptak kézhez, a teljes kártalanítás még ezzel együtt sem történt meg. A Pest megyei város uniós és nemzeti támogatás révén csaknem teljesen feleslegesen befizetett önrészből megvalósított szennyvízelvezetési programja volt az első eset, amikor idehaza büntetőeljárás indult ilyen ügyben. Bár ezt hamar megszüntették, a Czira Szabolcs fideszes városvezetése nem nyugodhatott meg, még Lázár Jánosnak is tiszteletét kellett tennie Nagykőrösön, hogy megpróbálja csillapítani a konfliktust.
Annak ellenére, hogy település honlapja büszkén hirdeti, "Nagykőrös, a virágzó város", nemcsak a csatornapénzek körül robbant ki botrány: a helyi strandot, aminek értékét 2007-ben 240 millió forintban határozták meg, eladták 30 millió forintért. Az új tulajdonosok a felújításra 231 milliós EU-s támogatást is elnyertek, de ahogy az lenni szokott a pénz szőrén-szálán eltűnt, hiába vizsgálódott a NAV is az ügy kapcsán, a strand azóta pedig üresen vár a leépülésre.
Szépen lassan mind a két vállalkozás kapcsán nagy lett a csend. Éppen ezért Zágráb Nándornál, a Jobbik választókerületi elnökénél, az első számú csatornaügyi aktivistaként is emlegetett politikusnál érdeklődtünk azzal kapcsolatban, hogy sikerült-e már kikecmeregnie a városnak a szennyvízből, és van-e rá esély, hogy helyette a régóta áhított strandon úszhatnak majd a helyi lakosok? Interjú.
Nagykőrös volt az első város, ahol a csatornapénzek kétes felhasználása miatt büntetőeljárás indult, ugyanis kiderült, a fideszes városvezetés a helyi lakosok által befizetett csatornapénzt kétes módon használták fel.
Azt rögtön szeretném hangsúlyozni, hogy nem csak egy nagykőrösi ügyről van szó. Ha most feltenném azt a kérdést, hogy 2007 óta hány magyar állampolgártól szedtek be több százer forint összegű csatornapénzt, vagy „leánykori nevén” társulati érdekeltségi hozzájárulást, sok százezren emelnék fel a kezüket. Ugyanakkor azért igazságtalan a lakossági befizetések kierőszakolása, mert Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz, amely 2007-től kezdve átvállalta a csatorna beruházások 85%-át. Korábban a víziközmű társulatok pozitív feladatot láttak el, mivel az államnak nem volt elég pénze a víz és csatornahálózatok fejlesztésére. Ezért a társulatok keretében 50-50 százalékban, a lakosság és az állam közösen finanszírozta az ezáltal felgyorsuló víziközmű beruházásokat. Ahogy említettem 2007 után viszont már csak az volt a kérdés, hogy ki fizesse az Európai Unió által biztosított 85 százalékon túl, a fennmaradt 15 százalékot. Ami az érintett magyar családok részére több százezer forint kiadást jelentett.
Mi lett volna az igazságos? Kinek kellett volna állnia a beruházás önrészét?
Miután a felépített csatornahálózatok az önkormányzat tulajdonába kerültek és a működtetésből bevételük származik, ezért nekik kellett volna fizetni a támogatás önrészét. Szemben a lakossággal, amelynek kiadásként jelenik meg a beruházás működtetése, mivel havonta víz és csatornadíjat kell fizetnie.
Hogy egy extrém példát említsek, ez olyan, mintha valaki egy monopolhelyzetben lévő pékséget üzemeltetne és a kenyér árán túl a vevőivel fizettetné ki a vállalkozásával, az üzlet létrehozásával kapcsolatos befektetési költségeket is.
Az állam idővel észlelte ezt az ellentmondást és különböző mértékű önerőtámogatásokat biztosított a víziközmű társulatok részére, amit az önkormányzatok részére utalt át. Ezt a pénzt vissza kellett volna adni a lakosságnak. Csakhogy az önkormányzatok jelentős része nem utalta át az önerőtámogatást a víziközmű társulatnak, hanem utakat épített a lakosság csatornapénzéből. Az aktuális választásokon egyrészt jól jött a részükre az, hogy eltitkolva a támogatás valódi célját úgy állították be, mintha az önkormányzat építette volna az „ingyen utcákat”, másrészt a rokoni, vagy baráti kivitelezők révén visszafolyt a pénz egy része az önkormányzatok vezető politikusaihoz.
"Olyan, mintha a postás nem vinné ki a nyugdíjat, hanem másra költené el"
2007-ben kezdődött2007-ben jött létre a nagykőrösi víziközmű-társulat a város csatornarendszerének felújítására. El is indultak egy állami pályázaton, sikeres szereplés esetén az állam uniós forrásokból a beruházás 85 százalékát kifizeti. Ehhez viszont szükség volt arra, hogy az önkormányzat összekalapozza a 15 százalékos önrészt. Ezt úgy oldották meg, hogy a helyiekre kivetették a rendkívüli hozzájárulást, háztartásonként 217 ezer forint értékben.
Az ország első számú csatornaügyi aktivistájaként szokták emlegetni, a Jobb Nagykőrösért Egyesülettel karöltve a csatornapénz-háborúként hivatkozott eset során már sikerült több ezer család pénzét visszaszerezniük. Van rá esély, hogy sikerül a teljes kártalanítás?
Nagykőrösön kiharcoltuk a beszedett pénz felét, de ezt nem jogi, hanem politikai eszközökkel tettük. Ez jól mutatja a jogállamiság hiányát. Szűkebb otthonomban a városvezetés folyamatosan arra biztat, hogy jelentsem fel, pereljem be őket, hagyjam a politikai akciókat. Ha rájuk hallgattam volna, akkor most nem tartanánk sehol. Az nem véletlen, hogy az országban csak mi értük el azt, hogy politikai nyomásra visszakapott több mint 5000 nagykőrösi család egyszer 94 000 forintot, majd most karácsonykor 29 000 forintot. És még nincs vége. Minden igazságtalanul befizetett pénzt kiszedünk belőlük. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján, csak egy kormányváltás estén valósulhat meg az egész országra kiterjedő teljes körű kártalanítás.
Említette a jogállamiság hiányát. A csatorna-botrány kapcsán hogy látja, a kormány számára mit jelent ez a fogalom?
A fideszes álláspont az, hogy jogállam az, amit a saját érdekeik szerint jogszabályba foglalnak. Az Európai Unió szerint pedig vannak olyan kritériumok amelyeket be kell tartani, mert ezek garantálják az igazságosságot. A Fideszt csak az eddig ellopott pénz megtartása és a még megszerezhető pénz érdekli. Ha ezeket nem látja garantáltnak akkor kísérletet fog tenni arra, hogy ki vigye az országot az unióból.
Mivel jár ennek hiánya?
A jogállamiság teljes hiányára utal, hogy az igazságért csak politikai eszközökkel lehet harcolni, jogi eszközökkel nem. Csak akkor működik a jog, ha az fideszes hatalmi érdekeket szolgál ki, amikor az állampolgárok érdekeiről van szó, akkor nem. Az igazságtalanul beszedett csatornapénzek kérdése tipikusan az az eset, amely bemutatja, hogy mit jelent, ha egy országban nem beszélhetünk jogállamiságról. A Fidesz az elmúlt 10 év alatt úgy változtatta meg a jogrendszert, hogy annak tartalma igazságtalanná vált. És most a saját bőrünkön is tapasztalva elértünk ahhoz a konfliktushelyzethez amely kialakult az Európai Unió és Magyarország között.
A rosszul működő jogállam másik remek példája lehetne a nagykőrösi strand elherdálásának esete.
A nagykőrösi strand tönkretétele tipikus példája a fideszes pénz és vagyonlenyúlásnak. Egy jól működő jogállamban már rég börtönben ülnének azok a politikai és gazdasági szereplők akik ezért felelősek. Első körben elhanyagolták, majd gazdaságtalan működésre hivatkozva potom pénzért privatizálták, feldarabolták, értékesítették a strand területének kétharmadát. A maradék egyharmadon jelentős európai uniós támogatásból egy kis fürdő épült, amelyre rövid üzemelés után kirakták a karbantartás miatt zárva táblát. A fideszes polgármester arra hivatkozott, hogy a fürdő azért van zárva, mert nagykőrösiek nem járnak strandra és ezért gazdaságtalan a működtetése. Mivel ismertük a polgármester álláspontját, ezért bezárás előtt kértük az alvállalkozót, hogy egy nap erejéig biztosítson lehetőséget ennek az ellenkezőjének a bizonyítására.
Sikerrel jártak? Bebizonyosodott, hogy az állításokkal szemben a strandnak létjogosultsága van?
Igen. Anélkül, hogy levittük volna a jegyárakat, teltházas napot szerveztünk és sikerült bemutatnunk azt, hogy van igény a nagykőrösi fürdőre. A részünkre lehetőséget biztosító alvállalkozó viszont már jövőhéten megkapta a felmondását és a strandot bezárták. A fideszes döntéshozók nem akartak működő strandot, a rokonok, a hozzátartozók a mai napig ott terpeszkednek a régi strand területére épült ingatlanokban. Földi László fideszes országgyűlési képviselő a 2019-es önkormányzati választás kampányában megígérte, hogy visszakapják a nagykőrösiek a strandjukat. Ehelyett azonban azt látjuk, hogy 2020. november 16 – 19. között nyilvános árverezés alá került a strand, vagyis a kormánypárti nagykőrösi önkormányzatnak esze ágába sem áll visszaszerezni azt a fürdőt, amit ők kótyavetyéltek el. Ezt erősíti az az információ is, hogy
a fideszes vezetők most már azzal kampányolnak, hogy új helyen egy újabb tanuszodát építenek. Ami persze csak addig érdekli majd őket, amíg a túlárazott beruházásból ki lehet emelni a pénzt. Én úgy látom, hogy a 2022. évi országgyűlési választás a jogállamiság helyreállításáról fog szólni. Ugyanis ahol nincs jogállam, ott nincs ellenőrzés, és azokban az országokban ahol szabadon lophatnak a vezető politikusok, ott a legnagyobb gond a választók kifosztása, a szegénység.
(Cikkünk korábbi verziójában Zágráb Nándorról tévesen írtuk, hogy a Jobbik nagykőrösi elnöke. A tévedésért minden érintett elnézését kérjük!)