2007-ben kezdődött
2007-ben jött létre a nagykőrösi víziközmű-társulat a város csatornarendszerének felújítására. El is indultak egy állami pályázaton, sikeres szereplés esetén az állam uniós forrásokból a beruházás 85 százalékát kifizeti. Ehhez viszont szükség volt arra, hogy az önkormányzat összekalapozza a 15 százalékos önrészt. Ezt úgy oldották meg, hogy a helyiekre kivetették a rendkívüli hozzájárulást, háztartásonként 217 ezer forint értékben. Összegyűlt az önrész, 2012-re elkészült a csatorna, az állam ezután elindította a támogatás kifizetését.
Itt változott meg a felállás. 2013-ban megállapodtak Nagykőrössel a pályázati szerződés utólagos módosításáról, ennek értelmében a költségek nem csak 85, hanem 95 százalékát vállalta az állam. A beszedett önrész kétharmadát visszautalták a városnak. Ahelyett viszont, hogy rögtön az embereknél landolt volna a tőlük beszedett hozzájárulás, utakra kezdtek költeni belőle.
Az érintetteknek nyilván nem tetszett, hogy a csatornára befizetett pénzt útépítésre költik, ráadásul a tájékoztatás teljes hiányában. A lakosság egy ideig azt sem tudta, hogy végül az önrész kétharmadát is átvállalta az állam, ahogy azt sem, hogy a megmaradt pénzüket más projektbe fekteti az önkormányzat.
A közgyűlés pedig tudott róla, legalábbis arról igen, hogy útépítések kezdődnek, maguk szavazták meg. A rendeletet viszont állítólag úgy szövegezték meg, hogy ne derüljön ki belőle: a forrást az emberek csatornapénze jelenti. Zágráb Nándor már akkor is önkormányzati képviselő volt, elmondása szerint az ellenzéki képviselők nem tudtak arról, hogy a befizetésekből finanszírozzák az útépítéseket.
A birtokunkba jutott határozati javaslat tényleg okosan van megfogalmazva és az útépítéseket összeköti a csatornázással, a dokumentum első pontja így szól:
„Támogatja a „Nagykőrös város szennyvízkezelésének fejlesztése” című pályázathoz kapcsolódó rehabilitációs feladatok előkészítését és megvalósítását, és a feladatok fedezetét a 2014. évi költségvetésben az elkülönített céltartalékból biztosítja.”
Az „elkülönített céltartalék” kifejezésből nem derült ki, hogy pontosan honnan van a pénz. 558 millió forintot költöttek utakra. A helyzet úgy nézett ki, hogy a 2013-as szerződésmódosítás után az állam a pluszpénzt el is utalta az önkormányzatnak, hogy az átadja a víziközmű-társulatnak.
Feljelentés is történt
A helyi ellenzék feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás miatt a rendőrségen és az EU csalás elleni hivatalánál is, utóbbinál fogadták a bejelentést, de nem lett semmi az ügyből.
Mit mondott akkor a polgármester?
Czira Szabolcs Nagykőrös fideszes polgármestere már 2015-ben azt mondta a Hír TV-nek, hogy szerinte jogszerű volt az útépítés, mert azt minden képviselő megszavazta.
Végül 2015. nyarán érkezett egy névtelen levél a helyi lap, a Heti Hírek szerkesztőségébe. Ebben nagyjából számok szintjén le volt vezetve, hogy mi a helyzet a lakosságtól beszedett pénzzel. Zágráb ennek hatására írt a helyi pénzügyi bizottság akkori fideszes elnökének, Kustár Tamásnak. Kustárt leváltották pozíciójából a levél hatására, sőt, még a Fidesz-frakcióból is kitették, majd a következő testületi ülésen felállt és elmondta, hogy bizony tényleg ez lett a sorsa az önrésznek.
Czira azt is kifejtette, hogy a rendelet szerint – ahogy fent idéztük is – az útépítések a szennyvízkezelés fejlesztéséhez kapcsolódnak, ezért sem probléma, hogy erre is költöttek a pénzből. Zágráb Nándor a Jobb Nagykőrösért civil szervezet képviselője lapunknak azt mondta, szerinte az önkormányzat nem dönthetett volna ennek az összegnek a sorsáról.
Tüntetés, petíció
Zágráb a következő hasonlatot használta az ügyre: "olyan, mintha egy postás nem vinné ki a nyugdíjat, hanem másra költené el". Látva a helyzetet arra jutottak, hogy jogilag nem tudják megoldani, ezért a politikához nyúlnak.
Szerveztek egy tüntetést, amelyen nagyjából 300 fő jelent meg. A polgármester népszavazást javasolt az ügyben, összekapcsolva a Bács megyéhez való csatlakozással, de a bíróságtól nem kaptak engedélyt.
Zágrábék összehívtak egy lakossági fórumot, amire körülbelül 1500 ember volt kíváncsi, aláírásgyűjtésbe is kezdtek, 2500 szignó össze is jött, ami egy 25 ezer fős településen nem rossz arány.
Lázár is beszállt
Az akkor még csúcsminiszter Lázár János az egyik Kormányinfón megkapta a kérdést: visszajár az embereknek a pénz vagy sem? Azt mondta: mindenkinek vissza kell adni, aki visszakéri. Ezt Zágrábék belefogalmazták a Lázárnak címzett kérelmükbe. A 2500 aláírást átadták a jobbikos Volner Jánosnak, aki a Parlamentben továbbította Lázár Jánosnak – utóbbi meg is jelent Nagykőrösön és tárgyalni kezdett a polgármesterrel egy zárt ülésen.
Erről hivatalosan senki nem szólalt meg lapunknak, de információink szerint olyan szinten zárt volt az ülés, hogy a képviselők még a mobiljaikat sem vihették be. Lázár állítólag ott elmondta, azért jött Nagykőrösre, mert 2500 aláírást nem lehet figyelmen kívül hagyni, valamint 600 millió forintos támogatást fog kapni a város.
Fizettek
A befizetett önrész egy részét végül folyósították a lakosság részére. Zágráb például valamivel több mint 90 ezer forintot kapott vissza, a 217 ezerből. Az összeg másik része továbbra sem vándorolt vissza a lakosság zsebébe.
A képviselő úgy látja, hogy a teljes összeget vissza kell adni, mert a csatornahálózatot az önkormányzat bérbe adja a vízszolgáltatónak, így végsősoron bevételük származik belőle, ezért sem fair, ha a lakosságnak pluszköltséget jelent a fejlesztés. Másrészt pedig Zágráb szerint Lázár Jánostól anno ígéretet kaptak, hogy a lakosságnak egyetlen fillérjébe sem fog kerülni a csatornázás, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A polgármester is a lakosság oldalán?
A fideszes településvezető keményen nekiment a víziközmű-társulat elnökének, egyenesen pénzszivattyúnak nevezte a szervezetet és a pénz elherdálásával vádolta őket. Sürgette is a társulatot, hogy minél hamarabb fizessék vissza az érdekeltségi hozzájárulás hátralékos részét a lakosságnak – azért csak a hátralékos részről van szó, mert ugye nagyjából a felét már visszakapták.
„Ne megállapodást írjon a víziközmű-társulat, hanem adja vissza az embereknek a pénzt. Az önkormányzatnak nincs szüksége arra a pénzre, melyet ők a lakosságtól összeszedtek. Nekünk nem kell az a pénz, adják vissza az embereknek”
- mondta a polgármester a baon.hu tudósítása szerint.
Zágráb Nándor szerint ezzel az a probléma, hogy a társulat már tavasszal elrendelte az elszámolást, ez azt jelenti, hogy nekik nem áll jogukban pénzt visszafizetni, hanem az elszámolási folyamat végén a vagyont át kell utalniuk az önkormányzatnak.
Miért szűnik meg a víziközmű?
Az uniós pénzek hiányában a hatékony víz- és csatornafejlesztési beruházásokat víziközmű- társulatokkal oldották meg. Ha nem volt az államnak vagy az önkormányzatnak elég pénze erre, akkor a lakosságot is bevonták a költségekbe.
A Nagykőrösinek 2012-ben meg kellett volna szűnnie. A jogszabályok szerint 30 nappal azután, hogy véget ért a beruházás és megkapta a csatornát az önkormányzat, elszámolási eljárást kell indítani. Ez évekig húzódott, Volner János írt egy levelet a kormányhivatalnak ezzel kapcsolatban, utána a kormányhivatal kényszerítette ki a választások előtt a megszűnési eljárás beindítását.
Mire kapták a pénzt?
Innentől ez a kulcskérdés. Zágráb szerint a kormánytól kapott 600 millió forintos támogatást arra kellene felhasználni, hogy mindenkinek visszautalják az önrész hátramaradt összegét. A városvezetés viszont láthatóan nem így gondolja, mert a 600 millióból 420 milliót a piac felújítására, 180 milliót az utak fejlesztésére költenek. Ez egy komoly értelmezési vita.
A megfejtést a hivatalos dokumentumokban kell keresnünk, melyek szerint a 600 milliót „Nagykőrös Város feladatellátásának támogatása jogcímen” kapták, tehát pontosan nincs meghatározva, hogy mire menjen a pénz. Zágráb szerint a „feladatellátás” kifejezés a kulcs, mert ha például piacfelújításra kapták volna, akkor „fejlesztés” lenne a jogcím.
Piac?
2017. októberében mutatták be a piac látványterveit, 840 négyzetméteres acélváz szerkezetű, fémlemez borítású csarnokkal. Úgy tudjuk, hogy először bruttó 545 millió forintban állapították meg a beruházás költségét. A közbeszerzést egyedüli jelentkezőként az EU-Építő Kft. nyerte, a végösszeg bruttó 690 millió forint lett, de az üzlethelyiségek belső kialakítása nélkül.
Az üzlethelyiségekre külön pályázatot nyújtottak be a Pénzügyminisztériumhoz a „Helyi piacok fejlesztése Pest megyében” projekt keretein belül, ami tovább növelte a piac összköltségét: 100 millió forintra pályáztak, 13,7 milliós önerővel. A Kiss Gyula építész által bemutatott eredeti tervekben szerepeltek az árusító pavilonok is, ezért a projekt kritikusai úgy értelmezik, hogy az eredeti összegben benne foglaltattak azok is.
Az ex-fideszes Kustár Tamás képviselő megkérdezte az egyik testületi ülésen Czira Szabolcs polgármestert, hogy most akkor tulajdonképpen mi a helyzet a belső kialakítással, mert az szerinte szerepelt az eredeti tervekben is, most meg itt egy új pályázat rá. Czira Szabolcs polgármester válaszában kiemelte, hogy kétszer nem lehet ugyanarra a dologra pályázni, más tartalmakról van szó.
Kustár szerint viszont azért vették ki az üzlethelyiségek belső kialakítását az eredeti kiírásból, hogy arra külön tudjanak pályázni. A polgármester ellenben azt állította, hogy a piaccsarnok kialakítására vonatkozó közbeszerzés kiírása után már nem vettek ki annak tartalmából semmit. Kustár Tamás szerint ez nem igaz.
Ugyanezen az ülésen felszólalt Szilágyi Csaba is, a műszaki iroda vezetője, aki cáfolta a polgármestert. Szilágyi szerint a műszaki tartalmat teljes mértékben kivették, az egy elkülönített tervrészben volt és ugyanazt tették be a pályázatba.
Az nem derült ki, hogy az eredeti tervekben mekkora összeget szántak a piac belső részére. Kustár levezette, hogy a tervező Kiss Gyula 420 millió+Áfára mondta a költséget, ami 2018-ban is tartható lesz. Kustár szerint ha kivesszük ebből a 113 milliót a belső helyiségek kialakítására, akkor körülbelül 307 millió+Áfából felépíthető a csarnok. A közbeszerzés eredménye viszont bruttó 690 millió forint lett, amihez jön még a 113 millió. Itt számolni kell a folyamatos építőipari költségnövekedéssel is a munkaerőhiány miatt.
Sikerült elérnünk az ügyben Kustár Tamást is, aki lapunknak röviden úgy foglalta össze a helyzetet, hogy az önkormányzat kényszerhelyzetbe hozta magát, amikor lebontotta a piacot, mert így kénytelen volt elfogadni bármilyen ajánlatot az építésre, ha nem akarják, hogy hosszabb ideig piac nélkül maradjon a város, de nem gondolja, hogy a hozzáértés hiánya miatt történtek így az események. Kustár azt is elmondta, hogy a járadékrendszerről írt tanulmányt érdemes hozzáolvasni a történethez a bezúzott Századvégből. Kustár szerint a szűk városvezetés elsődlegesen nem a helyi közösség érdekét nézi, hanem a hatalom megtartása mindennél fontosabb számukra, amit az ő gyomra már nem vesz be.
EU-Építő Kft.
Zágráb Nándor szerint problémás, magas kockázatú cégről lehet szó, mert cégháló látható körülötte, ami a képviselő szerint megakadályozhatja az esetleges számonkérhetőséget. Zágráb ráadásul azt is állítja, hogy a közbeszerzési eljárás idején még nem állt rendelkezésre a cég 2017. évi beszámolója. Az Optenben megnéztük, tényleg van néhány másik cég az EU-Építő körül, például a Favorit-Hírös Kft. és Tabu-Bau Kft.
A teljesen indokolatlan fordulat a sztoriban
Valamiért időközben 434 ezer forintos csekk landolt egy nő postaládájában, két ingatlan (2x217 ezer forint) után kérik a pénzt. Az érintett Zágráb Nándorhoz és Volner Jánoshoz fordult, mert tehetetlennek érzi magát az ügyben, indoklást és magyarázatot sehol nem kapott, hiába fordult az önkormányzathoz, elmondása szerint sem ott, sem a víziközmű-társulatnál nem részesült megfelelő tájékoztatásban. Valószínűleg a társulat kérhette a helyi adóhatóságot az ismételt végrehajtásra.
Ekkora számlát már csak azért sem kaphatna, mert ha a 434 ezer forintot nézzük, akkor a csatornázás első verziójú, teljes önrészét követelik rajta, miközben a lakosság már visszakapta a hozzájárulás bizonyos hányadát, 94 ezer forintot. A másik, hogy a nő édesanyja valamekkora összeget állítólag korábban be is fizetett erre, egy fundamentás dokumentum szerint 146 ezer forintot, szóval teljesen érthetetlen ez a számlázás.
Nagykőrösön találkoztunk két olyan emberrel is, aki érintett az ügyben. Egyikük esetében pont ott tartózkodásunk idején derült ki, hogy elengedték a tartozását, ami óriási megkönnyebbülést jelentett számára. Sok embernek nincs miből befizetni ekkora összeget, de még a havi párezer forintos, fundamentás törlesztés is áthidalhatatlan nehézséget jelenthet. Arra nem sikerült rájönnünk, hogy ha az egyik lakosnak elengedték a tartozást, a másiknak miért nem.
Zágráb szerint az is komoly probléma, hogy ahhoz a víziközmű-társulathoz küldik az embereket, ami már megszűnés alatt áll, így semmilyen jogosítvánnyal nem rendelkezik. A helyi adóhatóság viszont azt mondja, hogy ők ezzel nem tudnak mit kezdeni, mert ők csak végrehajtják a nekik kiküldött feladatokat és behajtásokat a hatályos törvények szerint.
Kérdéseinkkel kerestük a víziközmű-társulatot és a polgármesteri hivatalt is, de válaszokat nem kaptunk.