„Az oltási terv kapcsán még mindig az első világháborút vívjuk, miközben már a második zajlik!”

„Az oltási terv kapcsán még mindig az első világháborút vívjuk, miközben már a második zajlik!”

Életveszélyes eszme, hogy a 2,5 millió beoltott ember egyfajta határérték legyen, mert a vírus "nincs tekintettel" az ilyen számadatokra

- mondta meghívott előadóként Gilly Gyula orvos, egészségügyi közgazdász, az ellenzéki képviselők által megalakított Covid 2021 Vizsgálóbizottság online ülésén.

A februárban alakult testület azért ült össze ismét, mert az ellenzék szerint elhibázott és kudarcos a kormányzat járványügyi intézkedése.

Gilly Gyula előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi Covid-19 vírus már teljesen más fertőzési potenciállal rendelkezik. Ezért is nevezte rendkívül fontosnak, hogy a 65 év felettiek mellett kiterjesszék az oltási rendszert.

Ez a Covid már nem az a Covid, mint ami korábban fertőzött. Hogy úgy mondjam, az oltási terv kapcsán még mindig az első világháborút vívjuk, miközben már a második világháború zajlik. A mostani Covid-vírus, amit brit mutánsként emlegetnek, főleg a fiatalabbakat, a 30-40-50-es korosztályt támadja, akik most 3-5-ször vannak többen mint az idősek

- tette hozzá Gilly Gyula.

Kitért a kórházak túlzsúfoltságára is. Szerinte nem jó megoldás az önkéntesek elhelyezése a Covid-osztályokon, mert az így felszabaduló munkatársak az oltásban segíthetnek.

Lukács László jobbikos képviselő erre irányuló kérdésére Gilly Gyula azt mondta, a mostani struktúrának nem növelhető az oltási volumene, ráadásul egy-egy oltóközpontnál időnként tömegek vannak és az épületek sem alkalmasak erre.

A megoldás a sikeres brit minta alapján az lehetne, hogy stadionokban, sportcsarnokokban alakítsanak oltóközpontokat megfelelően szervezett keretek között

- válaszolta Gilly Gyula.

Szólt az oltás fontosságáról és a maga részéről kötelezővé tenné a koronavírus-elleni oltást.

Fel nem tudom fogni, hogy mit bohóckodnak itt ezzel az önkéntességgel meg a regisztrációval! Ráadásul amíg a 12-18 éves korosztály sincs védve, nem is lehet beszélni az úgynevezett a nyájimmunitásról

- jelentette ki.

Szabó Tímea a Párbeszéd képviselője arról kérdezte Gilly Gyulát, hogy van-e értelme az április 19-re tervezett iskolanyitásnak, vagy egyáltalán ebben a tanévben érdeme-e megnyitni a tanintézményeket.

Gilly Gyula szerint a mostani vírus terjedése miatt ez nem lenne jó döntés, de meg kell várni, hogy addig milyen irányba fordul.

Az az elképzelés azonban, hogy az érettségizőket két héttel a vizsgák előtt az iskolákba terelik, a legrosszabb, mert mire eljönne az érettségi ideje, éppen annyi idő alatt fertőződhetnek meg sokan a diákok közül

- mondta a szakember hozzátéve, hogy a már említett korosztályok a diákok, óvodások szülei most nagyobb veszélynek vannak kitéve.

Az új mutációk miatt a korábbi 60-65 helyett most már 75-80 százalékos átoltottságra van szükség a nyájimmunitás eléréshez és ekkor lehet beszélni bármilyen nyitásról. Azonban, ha nem változtatnak az oltási stratégián, akkor oltogathatunk még jövő ilyenkor is, és végül a magyar variáns fog elterjedni

- jelentette ki Gilly Gyula.

Az orvos, egészségügyi közgazdász beszámolója és a képviselők kérdéseire adott válaszok után, Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke tájékoztatta az ellenzéki képviselőket a mentősök és az egészségügy túlterheltségéről.

Már a járvány kezdetén is jelentős többletfeladat hárult a bajtársaimra, de mostanra csakúgy, mint a kórházak, a mentősök is teljesítőképességük határán dolgoznak már hosszú ideje

- mondta Kusper Zsolt.

Ezt azzal egészítette ki, hogy jelenleg minden munkaterületről hiányoznak mentősök ezért eleinte csak az agglomerációból irányítottak át munkatársakat, de most már az ország minden részéből vezényelnek mentősöket a fővárosba. Kiemelte, hogy a mentősök túlnyomó többsége a hivatása gyakorlása közben kapta el a koronavírust, de az Országos Mentőszolgálat ezt a mai napig nem hajlandó elismerni és csak 60 százalékos táppénzt ad.

El lehet képzelni, hogy az amúgy is alacsony fizetések miatt sokan el sem mentek betegállományba. Aki meg mégis kiíratta magát, az utána hiába dolgozott sokkal többet a fizetése mégis kevesebb lett

- mutatott rá az ellentmondásos helyzetre Kusper Zsolt.

Kérdésre válaszolva elmondta, hiába írt ebben az ügyben levelet Kásler Miklósnak, a miniszter nem foglalkozott az egyébként az oktatást és az egészségügyet, illetve a szociális szférát is érintő kérdéssel. A mentősök szakszervezeti vezetője kitért az eleinte rendkívül hiányos a védőfelszerelésekre. Ezek csak mostanra lettek pótolva, bár még mindig nehézséget okoz, hogy sok védőruha csak egyfajta méretben érkezett.

További probléma még, hogy a jelentős mértékben megnövekedett esteket még mindig ugyanaz a létszámú betegirányítás koordinálja, amely még békeidőben is sokszor túlterhelt. Ezzel párhuzamosan az adminisztráció és a várakozás is nőtt, ami kiegészült azzal, hogy sokszor tovább kell szállítani a beteget, mert az érintett kórházban már nincs több hely

- mondta Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke.