A KSH felmérésének 25. hetében az előző hetihez képest gyakorlatilag stagnált az oltási hajlandóság

A KSH felmérésének 25. hetében az előző hetihez képest gyakorlatilag stagnált az oltási hajlandóság

A KSH a 2020. november 30-ával kezdődő héttől méri a magyarok oltási hajlandóságát, a felmérés 25. hetében pedig a vizsgált népesség több mint 80 százaléka vagy a már beoltottak körébe tartozott, vagy úgy nyilatkozott, biztosan, illetve talán beoltatja magát, olvasható a nemrégiben közzétett, friss adatok kapcsán.

Az oltást ellenzők, illetve azok együttes aránya, akik nem kívántak válaszolni, 20 százalék körüli volt. Az előbb említettek esetében a mérés kezdetéhez (2020. november 30. - december 6.) képest közel a kétszeresére nőtt, míg utóbbiaknál  közel a harmadára csökkent az arány.

Arra a kérdésre, miszerint, amennyiben elérhető lesz a Covid-19 elleni védőoltás, beoltatják-e magukat, a válaszadók 35,6 százaléka a 2020. november 30. - december 6. közötti időszakban nemmel válaszolt, 28,3 százalékuk talánnal, 21,2 százalékuk nem tudta/nem kívánt válaszolni, míg 14,9 százalékuk igen választ adott.

Ez az arány 2021. május 17-23. között a következőképp módosult:

  • 68, 4 százalék igen, tervezi vagy már meg is kapta az első oltást,
  • 16,2 százalék nem
  • 12,0 százalék talán
  • 3,5 százalék nem tudja/nem kíván válaszolni.

A felmérés 25. hetében az előző hetihez viszonyítva gyakorlatilag stagnált az oltási hajlandóság. A mérés kezdetéhez (2020. november 30. - december 6.) képest egyébként már több mint négy és félszeresére emelkedett azok aránya, akik úgy gondolják, beoltatnák magukat, vagy már be is oltották őket.

A bizonytalanok aránya ugyan jelentősen csökkent, de még mindig 15-16 százalék körüli. Az oltást ellenzők és a nem válaszolók együttes aránya így továbbra is 20 százalék körül mozog: azaz minden ötödik magyar nem szeretne vakcinával védekezni a vírus ellen.

Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma befolyásolja a statisztikai hivatal felmérése szerint. 

A megkérdezettek 86 százalékát a termék biztonságossága, 80 százalékát az oltással kapcsolatosan a sajtóban, médiában megjelenő hírek, 79 százalékát a kormányzati kommunikáció, 65 százalékát pedig a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják. A válaszadók több, mint a fele (56 százalék) egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.

Életkor és végzettség kapcsán elmondható, a 64 év felettiek (89 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (86 százalék) tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat. A fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.