Nemrégiben tette közzé a KSH a magyar háztartások 2020-as életszínvonaláról szóló kiadványát, amely szerint 2020-ban az egy főre jutó összes személyes célú kiadás a 3,3%-os átlagos áremelkedést figyelembe véve reálértéken 0,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A megélhetés költségein belül pedig tavaly jelentősen nőtt az élelmiszerekre kiadott összeg (folyó áron 9,9 %-al), miközben a kiadások több mint negyedét (26,1%) már ez tette ki 2020-ban, összességében csak ételre valamivel több, mint havi 27 ezer forintot költöttek fejenként a magyarok.
10 éve nem voltak ilyen drágák az élelmiszerek, mint most
Részben a kínálat szűkössége, valamint a növényi olajok és a szemestermények jelentős drágulására októberben már a harmadik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által csütörtökön ismertetett adatok szerint az októberi árindex - 2011 júliusa óta legmagasabb - 133,2 pont lett, 3 százalékkal (3,9 ponttal) magasabb a szeptemberinél és 31,3 százalékkal (31,8 ponttal) magasabb az egy évvel korábbinál.
Amennyiben az élelmiszereken belüli költéseket külön is megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a legnagyobb arányt (30,1%) a hús és húskészítmények képviselték, amit a tejre, tejtermékre, sajtra, tojásra fordított kiadások (16,9%) követtek. Ahogy egy korábbi cikkünkben utánajártunk: a csirkeszárny és a marhahús esetében is jóval 20 % felett van a drágulás mértéke az elmúlt három évben, míg a sertéshús esetében ennél minimálisan kisebb az árnövekedés. Az egyik rekorder azonban a tejtermékek köréből kerül ki: 50 % környékén van a drágulás a margarin esetében, ahol ugyanazon márka 500 g-os téglamargarinját összehasonlítva 200 forint volt az árnövekedés mértéke 2018 és 2021 között.
Kilátástalan helyzetbe hozza a magyar embereket az élelmiszerek brutális drágulása, miközben az Orbán-kormány tehetetlenül nézi a fejleményeket
Az elmúlt időszakban a folyamatosan növekvő infláció jellemző Magyarországon, amelyet az átlagember elsősorban az élelmiszerboltok kasszájánál tapasztalhat meg, amikor változatlan kosártartalom mellett hétről hétre egyre többet kell fizetnie a vásárlás végén. A Magyar Nemzeti Bank éves előrejelzése 2021-re a fogyasztói árak 4,6-4,7 százalékos emelkedésével számol, ezen belül pedig az élelmiszerek esetében jövőre sem várható javulás, sőt inkább további drasztikus drágulással várható a jegybank szerint 2022-ben.
Az élelmiszerek mellett a lakásfenntartás és háztartási energia költsége is növekedett a rezsicsökkentés ellenére: egy háztartás jövedelmének közel ötödét (18,6 %) elviszi. A közlekedés a kiadások bő egytizedét (10,8 %) tette ki 2020-ban, pedig ekkor még messze alatta voltunk a 500 forint közelében rögzített jelenlegi benzinárnak. Az egészségügyi kiadások is tovább nőttek (5,4 %), amely nem meglepő, hiszen a magyarok egyre inkább a magánegészségügyre vannak utalva a súlyosan alulfinanszírozott állami egészségügy mellett.
Ennek a mutatónak az emelkedése azért rendkívül aggasztó, mert minél alacsonyabb ez az arány, alapvetően annál jobban él az ország, ezért a majd egy százalékos növekedés egy komoly nehézségekkel küzdő társadalom képét tárja elénk, amely nem kap szinte semmilyen érdemi segítséget a kormánytól.
A rekordinfláció egy másik negatív hatása, hogy az ellene való küzdelem jegyében a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan emeli az alapkamatot, emiatt pedig nőnek a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletei, így akár közel félmillió kölcsönszerződés is érintett lehet az MNB adatai szerint.
KSH: Utoljára 2007-ben volt ilyen magas az infláció
Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A novemberi maginfláció 5,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb az előző havinál. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 37,7, illetve 16,8 százalékkal.
Palkó István, a Portfolio elemzője az InfoRádiónak úgy fogalmazott a kérdéssel kapcsolatban, hogy akár 20 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek egyes változó kamatozási hiteleknél, amely jelentősen megterhelheti azokat a háztartásokat, amelyek költségvetésüknek a jelentős százalékát fordítják hiteltörlesztésre. Ráadásul a moratóriumban lévő hiteleket is érintik ezek a folyamatok, miközben a moratóriumból kilépetteknek az elhalasztott kamatfizetést is pótolniuk kell a futamidő hátralévő időszakában.
Az elszabaduló megélhetési költségek miatt különösen nehéz helyzetbe kerültek a minimálbérből élők, hiszen a gyenge forint miatt elszálló árak miatt egyre kevesebbet ér a fizetésük. A bruttó 200 ezer forintra emelt magyar minimálbér egyébként is az utolsók között van az Európai Unióban, csak a bolgár alacsonyabb nála. Ráadásul ezt még nemzetközi összehasonlításban is rendkívüli mértékben adóztatja a magyar állam: a bruttó bérből összesen 33,5 százalékos adót vonnak le a járulékokkal együtt. A megmaradó pénzből pedig még a megélhetési költségek fedezése is alig-alig megoldható egy egyéb jövedelemmel nem rendelkező magyar háztartás számára.
Ön emelné a minimálbért? Az üzemanyagárakban a válasz
Tegnap a HVG összehasonlítását feldolgozva megmutattuk, Magyarországon egy éves nettó átlagfizetésből egy gyermek nélküli, egyedül élő személy 6971 liter 95-ös benzint tud vásárolni, ami az EU-ban a 22. helyhez elég, míg dízel tekintetében még rosszabb a helyzet, ugyanez a polgár 6763 liter gázolajnyi fizetésével csak a horvát és bolgár társát előzi meg.