Finisébe fordult az Árpád-házi Szent Erzsébet életérő szóló, Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musical alkotói munkája, az alkotói stáb hétfőn Cseke Péter rendező vezetésével sajtónyilvános olvasópróba keretében ízelítőt is adott a készülő produkcióból. A Kossuth-díjas színész, aki egyben a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója is elmondta, sokszor hallani, hogy „a színház a legegyszerűbb műfaj, hiszen könnyű a recept: vedd a legjobb írót, ennek legjobb darabját (vagy írass vele egy darabot), kérd fel a legjobb rendezőt és a legjobb színészeket és kész a siker”. Ám – fűzte hozzá – akik színházzal foglalkoznak, tudják, hogy ez nem így van, számos más dolog is kell hozzá. Neki személy szerint az is kell – árulta el –, hogy a Jóisten segítsége is legyen rajta a vállalkozáson. Valami hasonlót érzett, amikor tavaly márciusban kapott egy telefonhívást, Lezsák Sándortól, aki felkérte egy Szent Erzsébetről szóló musical megrendezésére.
Nem vagyok kezdő a szakmában, tudom, hogy ilyenkor azt szokták mondani, ne haragudj, megnézem, hogy ráérek-e pont abban az időben, szívesen elolvasnám a szövegkönyvet, esetleg meghallgatnám a dalokat, és utána döntök. De itt valahogy nem jött, hogy ilyeneket mondjak, egyből azt mondtam neki, hogy igen!
– avatott be a kulisszatitkokba Cseke Péter, aki hozzátette, addig nem is olvasta Zsuffa Tündének a musical alapjául szolgáló regényét, és a zeneszerzővel, Szikora Róberttel is annyiban merült ki a kapcsolata, hogy „néha összeakadtak a máriaremetei templomban vagy a teniszpálya környékén”.
Mint fogalmazott, világossá vált, hogy itt nem fog kész szövegkönyvet kapni a kezéhez vagy CD-t, amiről meghallgathatja a dalokat,
és abból négyen elindulnak egy úton.
Árpád-házi Szent Erzsébet, a teve a tű fokán
Egy életrajzi és négy XX. századi regény után a történelmi régmúltba, a XIII. század első harmadába repít minket vissza Zsuffa Tünde új, karanténban írt regénye, melynek Az Ég tartja a Földet címet adta. A szerző nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint megírni a legismertebb magyar női szent, Árpád-házi Szent Erzsébet türingiai tartózkodásának történetét.
Hogy Cseke Péter milyen „véletlenek” (isteni gondviselés) révén lett a produkció rendezője, arról az ötletgazda-zeneszerzővel, Szikora Róberttel, illetve a regény szerzőjével, Zsuffa Tündével készült karácsonyi interjúnkban olvashattak:
„Szent Erzsébet olyan modern nő volt, aki ma sem cselekedne másképp, mint nyolcszáz évvel ezelőtt" - Beszélgetés Zsuffa Tünde íróval és Szikora Róbert zeneszerzővel
Türingiaiként ismeri a nagyvilág Árpád-házi Szent Erzsébetet, II. András magyar király és Gertrúd királyné lányát. Az Ég tartja a Földet - Erzsébet, a szerelem szentje című készülő musical alkotói csapatának célja, hogy itthon is felfedezzük és felemeljük a legismertebb magyar szentet.
A rendező azt mondta, nagy megtiszteltetés volt számára a felkérés, ami azért különleges, mert ritka, hogy a rendező az első pillanatban csatlakozik az alkotói csapathoz. Cseke Péter az „együttdolgozást” harmonikusnak mondta, az egymás felé megfogalmazott kritikák is mind építő kritikák voltak, így nagyjából két hónappal ezelőtt kialakult a produkció váza. Közben csatlakoztak hozzájuk a stáb többi tagjai, így Károly Katalin zenei vezető, Szendrényi Éva díszlet- és Berzsenyi Kriszta jelmeztervező, Pataki András producer, Kiss Gábor, aki a hangszerelést készíti, Madarász Zsolt világítástervező, valamint a koreográfusok Benkő Dávid és Benkő-Morvai Veronika, akiket az ExperiDance-ből is ismerhetnek az olvasók, de ők koreografálták a Vadak Ura című, ősszel bemutatott családi musicalt is.
Közben a színészválogatás is lezajlott, így róluk is lehullott a lepel. A mű első sajtótájékoztatóján csak annyi volt nyilvános, hogy az Erzsébetet gyermekkorától kezdve kísérő és oltalmazó lovagot, Waltert Dolhai Attila alakítja majd. Ám ő csak az egyik megformálója lesz a karakternek, a kettős szereposztásban készülő darab szereplőit Cseke Péter mutatta be:
- Erzsébet – Győrfi Anna, Békefi Viktória
- Lajos – Vastag Tamás
- Walter lovag – Dolhai Attila, Buch Tibor
- II. András – Horányi László, Dóczi Péter
- Gertrúd – Szekeres Adrien, Fésüs Nelli
- Zsófia – Vásári Mónika, Auksz Éva
- Herman gróf – Szerednyey Béla, Kaszás Géza
- magister Konrád – Szabó P. Szilveszter
- Guda – Varga Vivien, Grubics Blanka
- Izolda – Fésüs Nelli, Katz Zsófia
- Waltraud – Becz Bernadette
- Volker – Chajnóczki Balázs, Pesák Ádám
- Béla – Dánielfy Gergő, Pásztor Ádám
- Albert mester – Pusztaszeri Kornél, Faragó András
- Henrik – Papp Attila, Varga Szabolcs
- Godehard – Rusz Milán, Csuha Lajos
- Vincentius – Barabás Kiss Zoltán, Szűcs Sándor
- IX. Gergely pápa – Varga Miklós, Benkő Péter
- öreg koldus, császár – Gerdesits Ferenc
A szereplőket kiegészíti egy héttagú ensemble, illetve a nyolc gyermekszereplő közül bemutatták a kis Erzsébetet alakító Bakos Kingát. Rajtuk kívül a szereplőgárda tagja 15 pár táncos, két kaszkadőr, valamint két artista is.
Az olvasópróbán bemutatták a produkció díszlet- és jelmezterveit is, illetve el is hangzott néhány prózai jelenet, valamint elénekeltek öt betétdalt is. Hallgassák meg a Szívemből című dalt, mely Erzsébet és Lajos szerelmi duettje:
Az ilyen lírai dalok mellett lesznek pörgősebb, táncolható számok is, de az érzelmekre ható dalok, mint amilyen a fenti, vagy még inkább a két testvér, Erzsébet és Béla Az Ég tartja a Földet című duettje szó szerint könnyet csalnak a néző szemébe.
A regény szerzője, Zsuffa Tünde ismét kiemelte, az a Gertrúd, akit Katona József Bánk bánjából ismerünk, teljesen eltér a valós történeti személytől, ezért ő szeretné Gertrúd királynét „rehabilitálni”. Mint mondta,
és „az okos nő mindig veszélyes a férfitársadalomra”.
A regényíró azt is aláhúzta, törekedett a történeti hűségre. A krónikák lejegyezték, Erzsébet elfelejtett magyarul, amikor már özvegyként találkozik Bélával, akkor németül beszéltek. Halála előtt azonban magyarul énekelt,
ezért ez a regény és musical a hazaszeretetről szól, mert mi más lenne a hazaszeretet, mint hogy van egy magyar királylány, aki elmegy külföldre, elfelejti a nyelvet, de álmában mindig Magyarországon jár, a Dunát és a rétet látja? A hazaszeretetet nem én költöttem, hanem ilyen volt Erzsébet élete
– nyomatékosította Zsuffa Tünde.
A regény szerzője azt azonban elárulta, a legtöbb legendáriummal ellentétben az Erzsébet-legenda legismertebb csodáját, a rózsacsodát ő „hozta haza” II. András király udvarába, mert célja az volt, hogy a világon legismertebb magyar szentet, akit azonban Türingiai Szent Erzsébetként ismer a nagyvilág, valóban magyar szentként mutassa be.
Hogy a készülő mű mennyire összefogja a különféle embereket, arra a szerző azt a példát hozta, hogy Ausztriából sok visszajelzést kapnak, melyek a produkció német fordítását sürgetik.
Erzsébet szinte az egyetlen magyar történelmi személyiség, akiben nem találunk olyat, ami miatt a társadalmat széttagolnánk. Erzsébet összehozza a magyar társadalmat és összehozza Magyarországot, Ausztriát és Németországot is
– emelte ki Zsuffa Tünde.
Lapunk kérdésére Cseke Péter rendező elárulta, szokatlan módon azért mondott igent „látatlanban” a rendezői felkérésre, mert „a telefon másik végén levő úr, Lezsák Sándor munkásságát, emberi nagyságát” nagyon régóta ismeri. Mint fogalmazott, az ő személye garancia volt a szép és minőségi munkára. Zsuffa Tünde könyvét és Szikora Róbert már megírt dalbetéteit sem ismerte még, mégis nagyon örül neki, hogy e mellé a három alkotó mellé csatlakozhatott. Elárulta, alkotótársai „nagyon befogadóan vették” azokat az észrevételeit, amikor rendezőként megfogalmazta, hogy az adott jelenet a színpadon hogyan fog kinézni.
Arra a kérdésünkre, hogy a Katona József Bánk bánja óta a „gonosz merániként” ismert Gertrúdot hogyan fogja – a szerző elképzeléseinek megfelelően – rehabilitálni, Cseke Péter elmondta, Gertrúd négy gyermeket szült II. Andrásnak, akik közül az egyik a legismertebb magyar szent, a másik IV. Bélaként az egyik legkiválóbb királyunk lett. A kulisszatitkokba beavatva a rendező elárulta, figyeltek arra, hogy Gertrúd jelenetei egy aggódó anyáról szóljanak, ezért biztos benne, hogy a színházrajongók meg fogják érezni, hogy egy egészen más Gertrúdról van szó, mint amit korábban ismertünk.
Pataki András, a darab producere végül elárulta,
Ugyanitt május 6-án és 7-én is előadják a darabot. Azt is közölte, augusztus 31-ig összesen 12 előadásuk lesz, így például június 4-én, a nemzeti összetartozás napján a fertőrákosi barlangszínházban, június 11-én pedig Szent Erzsébet – feltételezett – szülővárosában, Sárospatakon is megtekinthető lesz a produkció – ismertette a producer.
Pataki András a német nyelvű előadásra vonatkozó felvetésre azt mondta, elkezdődött a fordítás. Az országhatárokat először 2023-ban tervezik átlépni, a tervek közt német nyelvű vendégjáték, illetve a határon túli magyar területek meglátogatása, elsősorban Erdély, majd a Felvidék és a Délvidék is sorra fog kerülni.
Bár a darabban elég sok lírai dal van, de olyan tizennégy-öt szám is akad, ami elég pörgős, táncos – mondta kérdésünkre Benkő Dávid, aki feleségével, Benkő-Morvai Veronikával közösen koreografálja a produkciót. Ismertette, Cseke Péter rendező kérése feléjük az volt, hogy „minél látványosabb legyen, nagy koreográfiákkal”. Elmondta, eredetileg húsz párral képzelték el mozgásvilágot, de amikor a terveket látva odarakták méretarányosan a negyven főt, „mint a kiskatonák, úgy álltak egymás mellett”. Ezért vették vissza a létszámot tizenöt párra, melyben benne vannak azok az akrobaták is, akik tudnak például gólyalábazni, erőemelni is. Ezzel a tánckarral fogják betáncolni az Erkel Színház egyébként elég tágas színpadát.
(Zsuffa Tünde–Szikora Róbert–Lezsák Sándor–Cseke Péter: Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje. Fsz.: Győrfi Anna / Békefi Viktória; Vastag Tamás; Dolhai Attila / Buch Tibor. Premier: 2022. április 8., Erkel Színház)