Az ellenzék által benyújtott panaszt elutasító Ab határozat szerint nincs olyan veszély, hogy a fiktív bejelentések befolyásolhatják a választás eredményét - írja a HVG.
A parlament 2021 novemberében döntött úgy, hogy innentől kezdve nem feltétele az állandó lakhely létesítésének, hogy az ember ott is éljen. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) akkor azt írta a döntésről, hogy az Országgyűlés ezzel legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások tisztaságát. Ellenzéki képviselők ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert szerintük a lakóhely az érintett politikai közösséghez tartozás megalapozását is szolgálja. Az új szabály megfosztja a lakcímnyilvántartást azon képességétől, hogy a valódi helyben lakást igazolni tudja. A választásba nem az adott politikai közösség részét képező személyek is beleszólhatnak ellenőrizhetetlen módon.
A Juhász Miklós vezette tanács azonban arra jutott, hogy az állandó lakóhely fogalmának változása önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit nem befolyásolja. Az pedig, hogy a fogalom megváltozása okoz-e az egyéni választókerületek választópolgárainak számában változást, és ha igen, akkor ez milyen mértékű, csak a konkrét választópolgári mobilitás alapján lehetne megismerni.