Az Alkotmánybíróság szerint rendben van, hogy nem kötelező a bejelentett lakóhelyen élni

Alkotmánybíróság
Alkotmánybíróság / Facebook

Az ellenzék által benyújtott panaszt elutasító Ab határozat szerint nincs olyan veszély, hogy a fiktív bejelentések befolyásolhatják a választás eredményét  - írja a HVG.

A parlament 2021 novemberében döntött úgy, hogy innentől kezdve nem feltétele az állandó lakhely létesítésének, hogy az ember ott is éljen. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) akkor azt írta a döntésről, hogy az Országgyűlés ezzel legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások tisztaságát. Ellenzéki képviselők ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert szerintük a lakóhely az érintett politikai közösséghez tartozás megalapozását is szolgálja. Az új szabály megfosztja a lakcímnyilvántartást azon képességétől, hogy a valódi helyben lakást igazolni tudja. A választásba nem az adott politikai közösség részét képező személyek is beleszólhatnak ellenőrizhetetlen módon.

A Juhász Miklós vezette tanács azonban arra jutott, hogy az állandó lakóhely fogalmának változása önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit nem befolyásolja. Az pedig, hogy a fogalom megváltozása okoz-e az egyéni választókerületek választópolgárainak számában változást, és ha igen, akkor ez milyen mértékű, csak a konkrét választópolgári mobilitás alapján lehetne megismerni.

Paradox módon az alkotmánybírák még arra is rámutatnak, hogy egyes választókerületekben a be- vagy elköltözések miatt aránytalan sok vagy kevés lett a választópolgárok száma, amelyet 2020 végéig orvosolni kellett volna, azonban ennek elmaradása miatt nem bírálják a fideszes parlamenti többséget.