Harmadszor indul Veszprém megye 3. választókerületében Rig Lajos országgyűlési képviselő, aki 2022-ben az Egységben Magyarországért ellenzéki együttműködés jobbikos jelöltje. Fideszes ellenfele már nem a kegyvesztett Fenyvesi Zoltán, hanem a Brüsszelből hazatért Navracsics Tibor. Az ellenzéki honatyával nemcsak igazi nagykutyának számító ellenfeléről, hanem a térség előtt álló, évtizedes kihívásokról, az egészségügy hazai helyzetéről, a kampányról, sőt ellenzékből elért eredményeiről is beszélgettünk. Interjú.
A tapolcai központú Veszprém megye 3. választókerületben Ön harmadszor indul. 2015-ben időközi választáson győzött, 2018-ban lemaradt az egyéni győzelemről. Most a Fidesz Navracsics Tibor személyében új jelöltet állított Fenyvesi Zoltán helyére. Milyen eredményre számít április 3-án?
A 2015-ös siker újrázására készülök. Ezt mutatják a visszajelzések, ez az elvárt eredmény részemről.
Az új ellenfél miben különbözik Fenyvesi Zoltántól?
Sokan azt mondják, hogy Navracsics Tibor az emberarcú fideszes. Nagy különbség nincs közte és Fenyvesi Zoltán között, mindkettő egy Fidesz-jelölt. Navracsics Tibor többször is kinyilvánította, hogy ő a körzetet szeretné visszaszerezni a Fidesznek. Vele ellentétben én ezt a körzetet képviselni szeretném a parlamentben.
Navracsics Tibor a 24.hu-n megjelent interjúban többször is azt mondta, a körzet választóival, a saját kampányával szeretne foglalkozni, illetve gyakorlatilag elismerte, szabad kezet kapott a fideszes központtól a kampányhoz.
A Fideszben ez nem lehetséges. Nagyon jól felépített kommunikációs rendszerük van. Ugyanolyan elvárásokkal vannak minden egyes párttag és képviselőjelölt felé. Az ő megválasztása esetén ugyanaz folytatódik, mint eddig: a szavazások során nincs kiszavazás.
Az ellenzékben ugyanúgy ismert a frakciófegyelem fogalma.
Én ezt a frakciófegyelmet abban a tekintetben szoktam megsérteni, hogy ha a választókerületet vagy a szakmámat érintő kérdésben nincs megegyezés, akkor kérek lehetőséget a másképp szavazásra.
Szokott kapni?
Igen, szoktam!
És a Fideszben ez valóban kizárt?
2015 óta vagyok országgyűlési képviselő, náluk még nem tapasztaltam ilyet.
Ígéretek négyévente, szavak a Közlönyben
Navracsics Tibor a választókerület előtt álló kihívások közül az úthálózatot és a Balatonfüred–Tapolca vasútvonal villamosítását emelte ki. Ezek mennyiben égető gondok?
Harminc éve minden választási kampányban megígérik a 8-as főút kétsávúsítását Devecser és Herend között. Valóban, harminc éve is ráfért volna a bővítés, hiszen akkora a teherforgalom. Ígéretekből van bőven. Ezt Fenyvesi Zoltán 2015-ben és 2018-ban is megígérte, aztán nem lett belőle semmi. Most ugyanúgy megígéri Navracsics Tibor is, csak más köntösbe burkolja bele ezeket az ígéreteket, megpróbálja kormányhatározati szintre hozni ugyanúgy, ahogy az ajkai fertőző osztály épületének a felújítását vagy a révfülöpi mentőállomás történetét.
A fideszes jelölt erre azt mondta, ezek tettek, nem szavak. Egy kormányhatározat végrehajtható, nem?
Ezek ugyanúgy szavak.
Ezeket a szavakat, mondatokat, amiket leírtak, ugyanilyen szavakkal, mondatokkal lehet visszavonni. Láttunk már ilyet.
Például a minden egyes járásba tanuszoda kérdése. Tapolca is bent volt a második körben, majd ezeket a tanuszoda-fejlesztéseket betették a magasépítésű fejlesztések kategóriába, elvették tőle a forrást, megvalósítási szakaszba nem került. Nagyon sok ilyen beruházás volt, melyek az emberek életét nagyban befolyásolták volna pozitív irányba, majd egy kormányhatározattal ezeket módosították, és áthúzták vagy átcsoportosították más időszakra. Ebben is csak ugyanezt látom: jött a választási időszak, megígérték, leírták, majd ha nyerne a Fidesz, és felállna az új Orbán-kormány, akkor május közepén egy kormánydöntéssel ezt vissza fogják vonni.
A tapolcai vasútvonal villamosításának terve mióta szerepel terítéken?
Érdekes módon csak olyan ügyekről tudunk beszélni, amik évtizedesek, ez is minden egyes választási ciklusban felmerült. Ismert, a déli part villamosítása megtörtént, és sokkal modernebb, mint az északi part. Abban egyetértünk jelölttársammal, hogy elkerülhetetlen ennek a fejlesztésnek a megvalósítása, viszont itt is tettek kellenének, nem szavak, megvalósítási fázis, nem ígéretek!
A révfülöpi mentőállomás megvalósítása irányába tett első lépésként kaptak egy mentőautót.
Igen! (nevet) Tapolcáról átvezényeltek egyet. Azt itt, helyben tudják az emberek, hogy az utóbbi időben megnövekedett az esetszám Tapolcán és környékén. Mivel a tapolcai kórháznak nincs se sürgősségi fogadóhelye, se tizenöt ágyas belgyógyászata, ezért minden egyes akut beteget Veszprémbe, illetve Ajkára kell szállítani, ami négy mentőautónyi kapacitást vett igénybe, ezért egy plusz mentőt állítottak be. Majd jött a kormányzati ígéret, hogy Révfülöpre mentőállomást szeretnének építeni, ezért ott ideiglenesen egy mentési pontot hoztak létre. Ezt úgy alakították ki, hogy
Tapolcán a negyedik autót leállították, és elvitték Révfülöpre, ahol tizenkét órában szolgálatba állították. Ez nem fejlesztés, ez nem plusz mentőautó, ez leépítés Tapolcának és leépítés a körzetnek.
A háromautónyi kapacitás nem elég?
Többször is előfordult az utóbbi időben, hogy Tapolcáról a három mentőautó tíz percen belül kivonult, és Révfülöpről kellett a mentőautónak Lesencetomajra elmennie egy feladat miatt. (A település Tapolcáról 10 perc, Révfülöpről fél óra alatt érhető el autóval – A szerk.) Ennek akkor lenne értelme, ha egy 24 órán keresztül működő mentőautó lenne Révfülöpön, és emellett a négy mentőautót meghagynák Tapolcának.
A tapolcai kórházról fideszes ellenfele azt mondta, azt „átalakították, erről folyik vita”. Az ellenzék viszont az egészségügy szétveréséről, leépítéséről beszél. Melyik az igazság?
Leépítés.
Azért ezt, kérem, támassza is alá!
2012-ben 50 belgyógyászati és 30 sebészeti ágyat, tehát két osztályt szüntettek meg, ezt a kapacitást áttették Ajkára, Veszprémbe és Keszthelyre. Átalakítás az lett volna, ha legfeljebb az ellátási típusokat változtatták volna meg, például egy sebészet-traumatológiai mátrixosztályt hoztak volna létre. A mátrixosztályok olyan egységek, amikor két manuális szakma, például a sebészet és az urológia vagy a sebészet és a traumatológia egy osztályon dolgozik, de külön ágyszámmal. Ha mondjuk a belgyógyászathoz egy gasztroenterológiai vagy egy kardiológiai osztályt alakítottak volna ki, az átalakítás lett volna. Ez, amit végrehajtottak, teljesen egyértelműen leépítés.
Az ajkai kórház fejlődik?
Az ajkai kórház nagyon sok plusz feladatot kapott Tapolcától, köztük a belgyógyászati akut eseteket és a traumatológiai eseteket, ezért
megnőtt a betegforgalom, túlterheltek az osztályok, kevés a nővér, kevés az orvos,
így az ellátás is nehezebben megy. Ugyanez a helyzet a szakrendelések tekintetében is Tapolcán és Ajkán is. A covid alatt leállt nagyon sok szakrendelés, az előjegyzési listák most már fél évnél is hosszabbak. Épp a napokban beszélgettem egy csípőprotézis-műtétre váró hölggyel, akinek azt mondták, hogy 2026-ban jelentkezzen időpontra.
Az ominózus bányaügyek
Egy bányavidéken vagyunk, a választókerületben pedig Balatonrendesen és Sümegprágán is „bányaügyek” vannak. Fideszes ellenfele azt ígérte, mindkettőt megoldja: nem lesz bánya Sümegprágán, illetve nem lesz sittlerakó Balatonrendesen.
Ezt Fenyvesi Zoltán is megígérte, és mégis valami úton-módon mégis kapott engedélyt a Sümegprágán bányászni szándékozó osztrák cég. Ez engedély ugyan szigorú feltételeket szab, és nem is az egész bányaterületre érvényes, de azt bíróságon támadták meg. Ami biztos, hogy az ott kitermelni szándékozott követ állami beruházásoknál akarják felhasználni, az osztrák bányacég úgy nem nyitná meg a bányát, ha nem lenne a háttérben állami megrendelés, amiről az államnak, így Navracsics Tibornak is tudnia kell.
Tovább húzódik a sümegprágai bánya ügye
A bányászati engedélyt kérő Modre Bergbau GmbH ismét megtámadta a bíróságon a Veszprém Megyei Kormányhivatal határozatát, így továbbra sem tudni, lesz-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel bányászati tevékenység a Sümegprága melletti kőfejtőben. Az osztrák cég még 2017-ben szerezte meg a bányászati jogot a Veszprém és Zala megye határán levő, nem üzemelő bányára, a tervdokumentációt 2019 végén nyújtották be, az első, 2020.
De Navracsics leszögezte, nem lesz bánya Sümegprágán.
Ez egy színjáték, szavazatszerzés főleg azokon a településeken, ahol őt annyira nem ismerik. Persze a kibicnek semmi sem drága: megígéri, aztán egy esetleges fideszes győzelem után a következő négy évben meg valami jogi szabályozásra hivatkozva széttárja a kezét, hogy nem tud mit tenni.
Nem egészen értem: miért lenne jó, ha egy osztrák bányacég termelné ki a bazaltot magyar beruházásokhoz?
Nem is a bányászati tevékenység az, ami igazán jövedelmező bármely bányacég számára, beszéljünk akár a sümegprágai, akár a balatonrendesi bányáról, hanem a bányászati tevékenység befejezését követő rekultiváció. Ezeket a kiaknázott bányaterületeket fel kell tölteni majd. Valószínűleg Sümegprágán is azt szeretnék megtenni, ami Balatonrendesen is tervbe van véve: építési törmelékkel töltenék fel a bányaterületet, majd fölé egy földréteget hordanának. Azt gyanítom, ezt a rekultivációs tervet úgy készítenék el, hogy a bánya területétől számított 200 kilométeres körön belülről kell, hogy beszállítsák oda az építési törmeléket. Ez azt jelenti, hogy
akár Ausztriából is hozhatnák a sittet.
Ott ugyanis nagyon szigorú a hulladékgazdálkodási törvény, ott azt akarják kihasználni, hogy Magyarországon lazább a szabályozás, és ha benne vagyunk a 200 kilométeres körben, akkor lehet hozni akár Bécsből is építési törmeléket.
Sümegprágán évtizedekkel ezelőtt felhagytak a bányászattal, nincs feltöltve a terület, a természet pedig „visszavette, ami az övé”. Balatonrendesen most is folyik a kitermelés, de 2026 végén el kell kezdeni a rekultivációt. Mit szeretnének a helyiek?
Szerintem a sümegprágai bányaterület hasznosítása ügyében hasonlóan kellene gondolkodni, mint ahogy a balatonrendesi civilek teszik. A kiaknázott bányaterületről kétféleképp lehet gondolkodni, ha rekultivációról van szó. Az egyik lehetőség, hogy természetes anyagokkal, tehát földdel, humusszal töltsék fel a bányaterületet, ültessenek fákat, növényeket. A másik lehetőség, hogy
turisztikai attrakciót hoznak létre, ahol sziklamászást lehet gyakorolni, koncerteket, rendezvényeket lehet tartani.
Akusztikailag is jó terület, idegenforgalmilag meg pláne! Hasonlót lehetne, mint ami a fertőrákosi kőfejtőben van.
Nagyot blöffölt Navracsics a balatonrendesi hulladékhasznosító ügyében
Kategorikusan, teljesen egyértelmű Radics Mihály, a Mészkő-Polgár Kft. balatonrendesi bányájának vezetője az Alfahír azon kérdésére, megkereste-e őket Navracsics Tibor, a térség fideszes képviselőjelöltje a bánya rekultivációjának ügyében. Lapunk azt követően hívta fel telefonon a vöröshomokkő bánya illetékesét, hogy a fideszes politikus szerdán egy Facebook-posztjában kijelentette, nem lesz újrahasznosított hulladéklerakó Balatonrendesen, és erre „személyesen vállalt garanciát a helyiek felé".
Ellenzékből is sikerek
A 24.hu-s kolléga Navracsics Tibornak feltette a kérdést, hogy mi várható abban az esetben, ha ő nyer, de a mostani ellenzék alakíthat kormányt. Erre ő annyit mondott: „majd meglátjuk”. Önnek e kérdés fordítottját teszem fel. Mi várható, ha ismét Orbán Viktor alakíthat kormányt, de az Ajka–Tapolca–Sümeg térség egyéni képviselőjét Rig Lajosnak fogják hívni?
2015-ben ez a felállás volt, én azt gondolom, akkor sikeresen ugrottam meg ezt az akadályt.
Tények nélkül ez a mondat semmit sem ér.
A tapolcai kórház belgyógyászati ágyainak visszaállításáról 2018 márciusában született pecsétes írás. Ónodi-Szűcs Zoltán akkori egészségügyért felelős államtitkárhoz jártunk körülbelül másfél éven keresztül, statisztikai adatokkal, elemzésekkel alátámasztottuk, hogy ennek a kórháznak igenis szüksége van erre a tizenöt ágyra, hogy a terhet le tudjuk venni az ajkai, a veszprémi, illetve a keszthelyi kórházról olyan esetekben, amikor a beteg 1-24 órán belül otthonába engedhető. Az eset groteszk bája az, hogy ezt az osztályt,
amit nekem sikerült „kikilincselnem” az államtitkár úrnál, a fideszes Fenyvesi Zoltán adta át azokkal az ágyakkal, amiket mi Németországból hoztunk be.
Igen, ez Önnek 2015-ös választási ígérete volt. De a bankautomatát sem tapsoljuk meg azért, mert „hozza a kötelezőt”, és kiadja a pénzünket. Volt-e olyan akut ügy, amikor ellenzéki képviselőként intézkednie kellett a választókerület érdekében?
2015 augusztusában Tapolca önkormányzata kapott egy támogató nyilatkozatot, hogy a Norvég Alaptól elnyert 250 milliós támogatást megkapta, majd rá három napra kapott egy elutasító határozatot. Én aznap meg is kerestem Lázár János akkori kancelláriaminisztert, illetve kértem egy azonnali kérdésre lehetőséget a Parlamentben, hogy hogyan lehetséges, hogy egy pályázati pénzt egyszer odaítélnek, majd három nap múlva visszavonnak. A miniszter úr arra kért, hogy az azonnali kérdést ne mondjam el, ő utánajár a dolognak, és segíteni fog. Egy héten belül jött is az értesítés, hogy bár visszacsinálni nem tudja, de a miniszterelnökségi keret terhére ugyanezt a forrást ugyanezekkel a feltételekkel biztosítani fogják. Azóta láthatjuk, hogy meg is épült, megújult a tapolcai piaccsarnok.
Ha volt még ilyen sztori, akkor ne tartsa magában, a közmédiából nem fogjuk megtudni!
Egy harmadik esetről is be tudok számolni akkoriból. A halimbai általános iskolában egy gyermekorvos nem adott engedélyt a tornateremben testnevelésóra tartására, mert a padló annyira elhasználódott, hogy futáskor por szállt fel, ami asztmás rohamot okozott a gyerekeknél. Így a futás nem egészséges, hanem kimondottan egészségkárosító volt számukra. Én az emberi erőforrások akkori miniszterét, Balog Zoltánt kerestem meg, akinek elmondtam a problémát, amit egy héten belül orvosoltak, elkezdődött a fejlesztés. Azt ugye mondanom sem kell, hogy ezt a fejlesztést, amit én intéztem el, az akkori fideszes képviselő, Fenyvesi Zoltán adta át.
Fenyvesihez milyen fejlesztések köthetők?
A kisebb településen traktorokat, hótolókat sikerült átadni, amiknek biztos nagy haszna lesz helyben, de
addig, amíg magának a polgármesternek kell egyes településeken a havat tolnia, azt gondolom, inkább azokra a fejlesztésekre kellene fókuszálni, amik nagyban befolyásolják az ott élők életét.
Másrészt szerintem a pályázati rendszernek nem úgy kellene működnie, hogy egy asszisztens felhívja a polgármestert, és megmondja, hogy hány millió forinttal és mire pályázzon. Helyette az önkormányzatnak kellene eldöntenie, hogy mire szeretne és mekkora összegben pályázni.
Tényleg ennyi volt Fenyvesi Zoltán tevékenysége?
Elmondhatjuk a sümegi TOP-os pályázatot, ami miatt majdnem százmillió forint összegű bírságot kapott Sümeg önkormányzata, említhetnénk a badacsonytomaji GINOP-os, TOP-os pályázatok botrányát, ahol NAV-os eljárás indult. Nem hiszem, hogy ő ezt a sikerlistáján könyvelné el. Nem véletlen, hogy leszedték a palettáról és áprilisban nem őt indítják a választáson.
Személyeskedés és nyilatkozatok
A voksolásig körülbelül egy hét van. Lesz a választókerületben személyeskedés, mocskolódás? Vagy már van?
Azt gondolom, hogy burkoltan már van.
Navracsics Tibor szerint Ön rúgta fel azt a megállapodást, hogy nem viszik el személyeskedésbe a kampányt.
Nem tudom, mire céloz.
A zalahalápi szórólapos akcióról azt mondta, Ön szerint ő utasította a polgármestert a szórólapok közmunkásokkal, munkaidőben történt terjesztésére.
Navracsics Tibor olvassa el a 24.hu-s interjúmat, és ott megkapja a választ. Én nekik és mindenki másnak is azt nyilatkoztam, nem hiszem, hogy Navracsics Tibornak köze lett volna hozzá. Sőt, biztos vagyok benne, hogy nem tudott róla, ez a polgármester saját akciója volt. Ennyit a személyeskedésről.
Pedig Önt az országos médiában is támadják.
Mindig az erőset támadják, a gyengét nem érdemes.