A piszkos munkát mostantól a Fidesznek kell elvégeznie, ha egy frakcióba akarja kényszeríteni az ellenzéket

Parlament, Országgyűlés
Béli Balázs / Alfahír

A külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatáról lekerülő előterjesztések közé került Székely Sándor független képviselő határozati javaslata, amely egy frakcióba kényszerítette volna az ellenzéki összefogás pártjait.

Ahogy tavaly októberben megírtuk: az ISZOMM politikusa kezdeményezte, hogy a pártok csak a névlegesen megszerzett szavazatok arányában alakíthassanak országgyűlési képviselőcsoportokat, ez pedig azt jelentette volna, hogy pártok közös indulása esetén így a frakciójuk is közös lenne, mind a kormánypárti, mint az ellenzéki sorokban.

Akkor ezt azzal indokolta Székely,

hogy a képviselőcsoportok számának megnövelése jelentős többletköltséget is jelent, mert a megnövekedett számú képviselőcsoportoknak több forrásra van szükségük a működéshez. Azzal, hogy a közös listán indulók is csak közös képviselőcsoportot alakíthatnak, nemcsak költségkímélőbb lesz a működés, hanem könnyebben átlátható is, ami az Országgyűlés működési hatékonyságát is növeli (pl. könnyebb a bizottsági helyek elosztása is).

A javaslatot 9 igen, 2 nem és nulla tartózkodás mellett fogadta el az Igazságügyi bizottság kormánypárti többsége.

Kormánypárti támogatással kényszerítenék közös frakcióba az összefogás pártjait '22 után

Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága ma tárgyalta a papíron független országgyűlési képviselő, Székely Sándor (amúgy a Szanyi Tibor-féle ISZOMM tagja) azon módosítóját, amely megakadályozná, hogy az összefogás pártjai külön-külön frakciót alakíthassanak a 2022 utáni Parlamentben (egyébként így járna a Fidesz-KDNP pártszövetség is). Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon mit kezd a testület kormánypárti többsége a tervezettel.

Most azonban, hogy lekerült a napirendről Székely javaslata, a Fidesznek már magának kellene intéznie, amennyiben egy frakcióba szeretné kényszeríteni az ellenzéki pártokat, mivel az új Országgyűlésben már nem lesz ott Székely Sándor és az a Volner János sem, akinek a módosító javaslata alapján legalább 71 egyéni jelöltet kell állítania 14 megyében és a fővárosban annak a szervezetnek, amely országos listát kíván állítani az országgyűlési választáson.

Módosították a választási törvényt, jelentősen megnehezítették az indulási feltételeket

Megszavazta az Országgyűlés a választási törvény módosítását, amelyet a változtatásokat előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter a "kamupártok" elleni fellépés szükségességével indokolt. Ugyanakkor ellenzéki pártok szerint az egyeztetés nélkül megalkotott módosítás a kisebb politikai kezdeményezéseket is akadályozni fogja Magyarországon, és indokolatlanul nyúl bele a korábbi rendszerbe. A módosítást a korábbi tervekhez képest is tovább szigorították.