Orbán Viktor atombombája: 3000 milliárdos kínai beruházást jelentett be a külügyminisztérium

Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Kína
A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Li Ko-csiang kínai kormányfővel folytatott plenáris megbeszélésen a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. május 13-án.
MTI/EPA/Thomas Peter/Pool

Azoknak lett igazuk, akik szerint Orbán Viktor tusványosi előadásának legfontosabb pillanata az volt, hogy a komoly, adatokkal alátámasztott felvezetése után a miniszterelnök bejelentette:

új megállapodásra van szükség Kínával.

Azzal a (kereskedő) Kínával, amely leuralta már az afrikai nyersanyag piacot, és amely van olyan pragmatikus, hogy ne érdekelje egy másik ország jogalkotási mechanizmusa (vö.: gyermekvédelmi törvény). 

Orbán Viktor szavait aztán Szijjártó Péter külügyminiszter is megerősítette, és aláhúzta, Magyarország és Kína kapcsolatrendszerét a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi, majd a héten Menczer Tamás külügyi államtitkár üzente meg Pekingnek:

"a magyar külpolitika pedig továbbra is következetesen tartja magát az "egy Kína" elv alkalmazásához."

A politikai gesztus betalált, így a kínai kereskedelmi útvonalhoz elengedhetetlen Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint a kínai tudományos terjeszkedés bástyájaként szolgáló Fudan Egyetem után, most egy gazdasági projekt is hazánkba települ. 

Kínai kormányközeli médiacsatornák is figyelik Orbán szankcióellenes politikáját

Kiemelt figyelmet fordít a kínai kormányközeli média Orbán Viktor miniszterelnök szankciós politikájára, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormány nem fogja támogatni az Oroszország elleni hatodik, energiaimportot is érintő szankciós csomagját.

Ugyanis Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM )parlamenti államtitkára pénteken arról tájékoztatta a közmédiát, hogy Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL),

a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben.

Az államtitkár elmondta, hogy pénteken egy több mint két éves tárgyalássorozat zárult le, aminek eredményeként 221 hektáros területen épül majd fel a CATL létesítménye, ezzel létrehozva mintegy 9 ezer új munkahelyet Magyarországon.

Hozzátette, hogy a kínai cég részvényesi tanácsának jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra a beruházás további részleteit.

"A kínai beruházás az elektromosjármű-gyártás területén valósul meg. Ez is alátámasztja, hogy a kormány helyes döntést hozott akkor, amikor meghirdette a kínai nyitás stratégiát és az elektromosjármű-ipart a magyar gazdaságfejlesztés egyik fő tengelyeként határozta meg"

- emelte ki Magyar Levente.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború Európát gazdasági válságba sodorta. A kormány célja, hogy Magyarország lokális kivételként kimaradjon ebből az egyre mélyülő válságból, ami úgy lehetséges, ha a gazdasági növekedést fenntarják a nagyberuházások folyamatos Magyarországra vonzásával.

A Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) közleményben olvasható, hogy 7,34 milliárd eurót fektet be egy 100 gigawattóra (GWh) kapacitású akkumulátorgyár építésébe Debrecenben. Ez lesz a második európai akkumulátorgyára a németországi üzem után. A részvényesi közgyűlés jóváhagyásától függően az első gyártóüzem építése még az idén megkezdődhet.

A debreceni Déli Ipari Parkban megvalósuló projekt európai autógyártóknak szállít majd akkumulátorcellákat és modulokat.

A vállalat közleményében hangsúlyozta: Magyarország - és különösen Debrecen - stabil üzleti környezettel, fejlett infrastruktúrával és logisztikai kapcsolatokkal, hosszú múltra visszatekintő autóiparral és számottevő versenyképes munkaerővel büszkélkedhet, így tökéletes választás a CATL második európai akkumulátorgyára számára.

Mivel a magyarországi üzem közel van vevői - például a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen - néhány autógyárához, a CATL képes lesz jobban kielégíteni az európai piac akkumulátorkeresletét, továbbá fejleszteni tudja globális termelési hálózatát és hozzájárul az e-mobilitás, valamint az európai energetikai átállás felgyorsításához - olvasható a közleményben.

A Bloomeberg arról is írt, hogy a magyarországi beruházás, amelynek egyelőre nincs ütemterve, a vállalat más, új akkumulátortelepekről szóló bejelentéseinek sorát követi, köztük egy 14 milliárd jüanos beruházást a kelet-kínai Shandong tartományban és egy 13 milliárd jüanos akkumulátorprojektet Fujian tartományban, ahol a CATL székhelye található.

A CATL egy akár 5 milliárd dolláros beruházást is fontolgatott Mexikóban vagy az Egyesült Államokban, bár az erről szóló bejelentés egyelőre nem érkezett meg, miután Nancy Pelosi, az az amerikai képviselőház elnöke Tajvanra utazott - derül ki a portfoli.hu szemléjéből. A vállalatnak van egy németországi gyártósora is, amely az év végén kezdi meg működését, és amely az első Kínán kívüli gyártósor.

A CATL európai vevői kedvezően fogadták az új projektet. Markus Schäfer, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának tagja, fejlesztésért és beszerzésért felelős műszaki igazgató elmondta: a CATL új, korszerű európai üzeme Magyarországon újabb mérföldkő az elektromosjármű-gyártás kulcsfontosságú partnereikkel közösen történő bővítésében.

"A CATL-ben olyan csúcstechnológiát előállító partnert ismerhettünk meg, amely a legmagasabb minőségű, karbonsemleges akkumulátorcellákat biztosít számunkra mint az új üzem első és legnagyobb megrendelőjének az újgenerációs elektromos járművekhez Európában, követve ezzel a helyi partnereket előnyben részesítő beszerzési szemléletünket"

- idézi a CATL közleménye Markus Schäfert.