Miért támogathatja a Jobbik a kormány uniós vállalásairól szóló törvényeket a Parlamentben?

Lukács László György
Lukács László György jobbikos frakcióvezető felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, 2022. szeptember 26-án.
MTI/Bruzák Noémi

A Jobbik támogatja a kormány által előterjesztett törvénycsomagot az Európai Bizottsággal történő megegyezésről. Az előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter szerint amennyiben a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe. Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője szerint továbbra is vannak kérdéses részek és kitért a bizalomhiányra is a tervezett Korrupcióellenes Munkacsoport kapcsán. Interjú.

 

A Jobbik miért támogatja a törvénycsomagot?

Azért, mert a magyar embereknek járnak azok a források, amiket Orbán Viktor miatt jelenleg nem kaphatnánk meg. Magyarország pedig nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy az a pénz, ami nekik jár, az bármilyen hazai döntés miatt, veszélybe kerüljön. Annak ellenére, hogy vannak kétségeink azzal kapcsolatban, hogy miként fogják majd működtetni ezt a rendszert, és ezeket a kritikákat hangsúlyoztam is a vita során, de

a legfontosabb álláspont, hogy az ami a magyar embereknek jár, az sem Orbán Viktor miatt, sem pedig a kormánytöbbséggel bíró parlamenti döntések elmaradása miatt sem kerülhet veszélybe.

 

Korábban is sokszor beszéltek a kormány iránti bizalom hiányáról, amikor az Integritás Hatóság, illetve a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozásáról beszéltek. 

Valóban kevés a bizalom. Az Integritás Hatóság létrehozásának szándéka nem Orbán Viktortól és a kormánytól származik. Meg kell felelniük a jogállami elvárásoknak. Tehát akkor tudunk véleményt formálni a gyakorlatról, ha már felállt és működik ez a hatóság és elkezd foglalkozni az első ügyekkel, mert ha ez nem valósul meg, akkor egyértelmű, hogy Orbánék ezt csak pótcselekvésnek szánják.

 

Ennél is kevesebb a bizalom a Korrupcióellenes Munkacsoport felállításával kapcsolatban. Hogyan lehet így elvárhatóan működni, ha ennyire hiányzik a közbizalom?

Ez nehéz kérdés. Talán az egyik legfontosabb tényező, hogy a civilek mennyire lesznek bevonva a munkába.

Azt látjuk, probléma lehet a független civilek részvételével is, mert könnyen előfordulhat, hogy kormányhoz közeli civileket vonnak be a döntéshozataloknál.

 

Akkor talán azt sem lehet kizárni, hogy végül a Fideszhez közel álló CÖF-CÖKA lesz bevonva a Korrupcióellenes Munkacsoport tevékenységébe?

Ez így van, bár vannak feltételek. Például nem vehetne részt a munkában, aki politikai pártnak a tagja, korábban képviselő volt, tehát viszonylag sok kizáró ok van. Ugyanakkor ez a társadalom felelőssége is, és ismétlem a Korrupcióellenes Hatóságnak is ez a lényege, hogy minden akkor derül majd ki, ha ez a Hatóság feláll és dolgozni kezd. Ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy a kormány megfogadja-e a kritikákat, vagy ugyanúgy reagál ezekre mint eddig és akkor egyértelművé válik, hogy a Korrupcióellenes Hatóság felállítása csak porhintés.

 

A vita során Vajda Zoltán MSZP-s képviselő úgy vélte, a kormány részéről ez az egész nem más mint porhintés. Valóban annak tűnik?

Ezt én nem feltétlenül gondolom így. Azért az Európai Unió sem ül fel mindenféle blöffnek, ugyanakkor a kritikákat, amiket az ellenzék és főleg a szakma is megfogalmazott, azokat Brüsszelben is komolyabban kellene venni, és mindezek fényében kell vizsgálni, hogy azok a törvénymódosítások tényleg azt a célt érik el.

Ha végül a szakma is úgy látja majd, hogy vannak kétségek, akkor én is hajlok arra, hogy ez talán a blöff irányába megy.

De mondom, még ha a kormányban nagyon nehéz megbízni is, főleg közpénzek kérdésében, mégis elsődleges és a legfontosabb, hogy a Magyarországnak járó források érkezzenek meg és ezért kell most ezeket a törvénymódosításokat letudni. Ám tény, hogy azért vannak aggályaink.

 

Ez a törvénycsomag nem tartalmazza az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Ezt váltaná ki úgymond a Integritás Hatóság létrejötte?

Ezt sokan gondolják így, de szerintem nem. Az világosan látszik, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás továbbra is a „nulladik lépés". Az Integritás Hatóság egyes jelzései alapján indult eljárásnál pont az Európai Ügyészség lenne az egyik célállomása az ügyeknek, de mivel Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, ezért a folyamat nem is tud eljutni odáig. A rendszer hitelt érdemlő átalakításához kulcsfontosságú lett volna az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, függetlenül attól, hogy hazánkban a NAV, a pénzügyőrök, vagy más független hatóság vizsgálják a különböző pénzügyi folyamatokat. 

 

Az, hogy egy ilyen fontos törvénycsomagról csak késő este tárgyalhattak - ráadásul éppen a magyar-olasz meccs idején, amikor a legtöbben a tévét nézték -, mennyiben tompíthatja ennek a jelentőségét?

Valóban ellentmondásos. Sajnos, Orbán Viktor és kormánya azért mégiscsak úgy tűnik, hogy egyfajta "látványkonyhát" működtetnek, amikor megint társadalmi és szakmai egyeztetések nélkül tárgyalnak és döntenek jelentős törvényekről. Ez a törvénycsomag is úgy került a Parlament elé, hogy nem az illetékes minisztérium, hanem Semjén Zsolt nyújtja be és különleges eljárással gyakorlatilag néhány óra alatt lezongorázzák az egészet. A módosítók benyújtására is csak addig volt idő, amíg meg nem száradt a tinta...