Balog Zoltán: "Aki jobban gyarapodott az elmúlt években, az vállaljon ebben a válságos helyzetben többet"

Balog Zoltán, Rogán Antal,
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter beszélget, jobbról Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országgyűlés alakuló ülésének kezdete előtt 2018. május 8-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, korábbi humánminiszter a Magyar Református Egyház portáljának, a reformatus.hu-nak adott egy hosszabb interjút (a teljes cikkért KATTINTSON IDE):

"A válságok most próbára tesznek bennünket. Amikor az életünk zavartalanul zajlik, hajlamosak vagyunk azt gondolni, megy ez nekünk az Úristen nélkül is. A bajban, a betegségben azonban rádöbbenünk, hogy magunkban kevesek vagyunk. Gondolhatnánk, hogy ha továbbra is ugyanazt a gazdaságés családpolitikát folytatjuk, ha változatlanul szorgalmasan dolgozunk, őrizzük a hitünket, akkor mindennek rendben kell lennie. Most mégis sokkal rosszabb helyzetbe kerültünk. Figyelmeztetés ez. Mondhatjuk persze, hogy külső körülmények vagy más sodort minket válságba, de ha megállunk és imádságban elgondolkodunk, megértjük Isten akaratát. A nehézségek alakíthatják az evangélium iránti lelki fogékonyságot. Bár a számos válság ellenére sem gondolom, hogy holnap mindenki megtérne, keresztyén közösségként azonban nekünk még jobban kell figyelnünk Istenre, mert mi ezzel tudunk segíteni.

A mi generációnk és a nyomunkba lépők még ismerik a vízmelegítés nyűgét, a büdös olajkályhát, amely mellett 18 fokban üldögéltünk. Szerényebben éltünk, a hit mégis boldoggá tudott tenni bennünket. Nem a gyermekkor messzeségbe vesző szépsége miatt mondom ezt, hanem abból a közös keresztyén tapasztalatból, hogy nem kizárólag az anyagi jóléten múlik az ember boldogsága. Minden helyzetben lehet és kell hálát adni. Ez is segít a bajban. Adjunk hálát azért, hogy a hét szűk esztendő a hét bő esztendő után jön! Igaz, hogy újból szerényebben fogunk élni, de ez jót tehet majd nekünk is, a világnak is.

(...)

Az elmúlt tíz évben társadalmunk életszínvonala emelkedett, és ez gyülekezeteinkre is jellemző. Így most lehetnek tartalékaink, amelyekkel sáfárkodhatunk. A következő időszakban dől majd el, hogy lelkileg is gyarapodtunk-e. 

(...)

Emellett jelezhetjük mind a társadalomnak, mind a kormányzatnak a terhek arányos elosztásának igényét, vagyis aki jobban gyarapodott az elmúlt években, az vállaljon ebben a válságos helyzetben többet. És akinek kevesebbje van, az is vállaljon."