Kiemelte, hogy a busójárás hat napja alatt mintegy 30 helyszínen reggeltől estig 70-nél is több programra várják az érdeklődőket. A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, dudástalálkozó, népdaléneklési verseny, többféle táncház és számos néptánc-előadás, sokacbál, busólakodalmas, valamint maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is neves művészek által készített busóálarcokból.
Hegedűs Emese hozzátette, hogy Mohácson ad közös koncertet a Sündörgő és Vujicsics együttes, valamint fellép a Czemende zenekar, a Mladi Orkestar és mások mellett a Poklade tamburazenekar is. A szervező kitért rá: a busójárást megelőző nap, február 11-én a Kanizsai Dorottya Múzeumban állandó kiállítás nyílik Ribli Zoltán sakkolimpiai bajnok és mohácsi olimpikonok emléktárgyaiból.
Jelezte, hogy a fő programokat február 15-én, farsangvasárnap rendezik: a busók ekkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát Mohács főterén. A szervezők arra számítanak, hogy az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett busójárás kiemelt rendezvényeire a helyszínen a tavalyihoz hasonlóan 70-80 ezer ember lesz kíváncsi.
A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.