Nagyjából kerek a történet, volt-e értelme diplomata útlevelet adni Lénárd Andrásnak, a Csíki Sör tulajdonosának. A rejtélyes esetet a Magyar Hang értesülése alapján ismertettük. Ekkor még nem derült ki, hogy ennek a zűrös embernek pontosan miért biztosított ilyen jogokat a magyar állam, azonban most erre is fény derült.
Azt, hogy Szijjártóék diplomata útlevelet adtak Lénárdnak, onnan lehetett tudni, hogy elvették tőle.
Az üzletember ugyanis olyan gyorsan hajtott Arad megyében, hogy az a román rendőrségnek is feltűnt, és megbüntették. Lénárd nem hagyta annyiban, és ugyan nem vitatta a tényt, ám meglehetős gátlástalansággal azzal az indokkal fellebbezett a jogos büntetés ellen, hogy „érinthetetlen”, mert magyar állampolgár és magyar diplomata útlevele van, tehát egyenesen Szijjártó Péter külügyminiszter megbízottjaként rója az utakat.
Romániában azért ez nem annyira egyszerű. Mert ugyan az állam engedi a kettős állampolgárságot, ám azt az általános érvényű nemzetközi szabályt nem téveszti szem elől, hogy ha egy állampolgárt a saját országában gyorshajtáson érnek, akkor az nem válogathat az identitása között. Magyarán, a román állampolgársággal is rendelkező Lénárd nem hivatkozhatott volna arra, hogy ő magyar diplomataként azt csinál odahaza, amit akar.
A külügyet Vadai Ágnes kérdezte föl, vajon mit keres a magyar diplomácia világában a Csíki Sör tulajdonosa.
Miért van magyar diplomata útlevele Lénárd Andrásnak, talán ő a kormány sördiplomatája esetleg?
– kérdezett rá a képtelenségre.
Szijjártóék akkor azt válaszolták az országgyűlési képviselőnek, hogy a kérdést nyugodtan leveheti napirendről, mert a diplomata útlevelet már visszavonták tőle, így azt a továbbiakban nem használhatja. Arra azonban nem adtak feleletet, egyáltalán miért adtak neki ilyen útiokmányt.
Az újabb képviselői kérdés elől azonban nem tudtak kitérni, még ha ez is volt a szándék. A külügyminisztérium kénytelen-kelletlen beismerte, hogy Lénárd
„a külgazdasági tevékenység sikerének előmozdítása érdekében kapott diplomata-útlevelet”.
Ami azért különösen furcsa, mert Lénárd András nem igazán volt alkalmas arra, hogy előmozdítsa a magyar állam külgazdasági tevékenységét. Annak ellenére, hogy a NER keblére ölelte, nem sorolható például a külgazdasági sikerek közé, hogy Németh Szilárd Fidesz-alelnök 2018-ban a címkéken saját fotójával díszített Csíki Sörrel „segített” az embereken a kampányhajrában Csepelen, s hogy a székelyföldi sörgyárat szinte az összes NER potentát meglátogatta. Az sem feltétlenül a magyar állam sikere, hogy 1,7 milliárd forint magyar közpénztámogatást nyert például egy sörkorcsolya-gyár létrehozására a meglévő sörgyára mellé, utóbbi csődeljárás alatt áll. Vagy amikor az állami villamosművek két veszteségesen működő székelyföldi törpe vízerőművet is vásárolt tőle.
Lénárd diplomata vénája sem erős, különösen annak fényében, ahogyan kihúzta a gyufát az Amerikai Egyesült Államokban. Még körözést is ki kellett adni ellene, mert lelépett az igazságszolgáltatás elől. Azért fogta menekülőre a csíki ember, mert tetten érték, amint a Kanada és az USA közti zöldhatáron táncoslányokat csempészett az országba, amit nem vettek tőle jónéven.
Nagyjából kerek tehát a történet. Lénárdról egyértelműen kiderült, hogy nem diplomata alkat. Még ha borítékolható is, a külügy arra adhatna még választ, beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, diplomataként hozzátett-e bármit is Lénárd Magyarország külgazdasági sikeréhez.
(Címlapkép: Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúrát üzemeltető Lixid Project Kft. vezetője és Lázár János sörrel koccint az Igazi Csíki Sört gyártó csíkszentsimoni sörfőzdében 2017. március 24-én. MTI/Veres Nándor)