A most kijött adatok azt mutatják, hogy megközelíteni sem sikerült a 2023-ra tervezett hiánycélt – derül ki a hvg.hu cikkéből. Nemcsak az eredetileg tervezett 3400 milliárd forintos hiánycélt nem tudta tartani az Orbán-kormány, hanem az idő közben módosított, 3900 milliárdosat sem – fejtette ki a lap.

A Pénzügyminisztérium most hozta nyilvánosságra a tavalyi adatokat: a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárta a 2023-as évet.

Az állam központi költségvetése 4293 milliárd forint lett ezen belül, amihez hozzájárult a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 412 milliárdos hiánya, és csak 112 milliárddal javították némileg a helyzetet az elkülönített állami pénzalapok.

Az drasztikus infláció következtében jelentősen visszaeső fogyasztás miatt az Európa legmagasabb, 27 százalékos Áfája mellett is csak 1,8 százalékkal több adóbevételhez jutott az állam. Ez 6981 milliárddal több, mint az egy évvel korábbi.

Az sem segített, hogy 10,6 százalékkal több jövedéki adót szedtek be, mint 2022-ben. Így 1359 milliárd forintos állami bevétel keletkezett. Az üzemanyagoknál 12,4 százalékos növekedést mértek, ami jövőre még magasabb lehet, mivel a Fidesz-kormány januártól megemelte a rájuk vonatkozó jövedéki adót.

A hiányt az sem tudta orvosolni, hogy a jövedelmek megadóztatásából 3996 milliárd forinttal többet szedtek be, mint a megelőző évben. Ehhez a növekedéshez az is hozzájárult, hogy tavaly nem volt családi visszatérítés, amit a 2022-es választási pénzosztás elemeként vezetettek be Orbánék.

Az Európai Uniós programokból a tervezett bevételek 99,3 százaléka, azaz a 2229 milliárd forint megérkezett.

Az állami kiadások 18,9 százalékkal nőttek 2022-höz képest, 41 109 milliárd forintra. Az önkormányzatok 14,1 százalékkal kaptak többet.

A családi és egyéb szociális támogatások viszont csak jóval az infláció alatti mértékben, 5,2 százalékkal növekedtek

Az állam forintban számolt adóssága 3112 milliárd forinttal lett több, amihez hozzájött még 2848 milliárd forintnyi devizahitel. A forint erősödése mindössze 567 milliárd forinttal csökkentette az adósságot. A költségvetés devizaadóssága ezzel már a teljes adósság 26,9 százalékát teszi ki.

Varga Mihály januárban úgy nyilatkozott, hogy „2024 a gazdasági növekedés erősítésének éve lesz” – szükség is lesz rá.

Érdekesség, hogy Varga január eleji nyilatkozata szerint Magyarország továbbra is erős tartalékokkal rendelkezik, ezek meghaladják az 1200 milliárd forintot, ez pedig éppen a túlszaladt hiány mértékével egyenértékű.

(Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke 2023. június 21-én. MTI/Hegedüs Róbert)