A kormány tagadja, hogy tehetne róla: a 2024-es tanévre Erasmus-ügyben a megegyezés késik és lassan el is múlik
Ha nem lesz megállapodás az Erasmusról, arról nem a magyar kormány tehet majd – idézi a kormánylap Navracsics Tibor minisztériumát nyúlfarknyi cikkében, hogy ki a felelős, ha a magyar egyetemisták lemaradnak az Európai Unió következő évi Erasmus programjáról. „Az Európai Bizottság egy hónapja nem válaszol arra a normaszövegre, amit a magyar kormány küldött ki Brüsszelbe”, avat azután be a részletekbe a lap, „márpedig legkésőbb szeptember elejéig meg kell egyeznie a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal”, hogy az alapítványokba szuszakolt egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és Horizont Európa programok forrásaihoz. Kiderül az is, hogy „nagyon intenzív tárgyalások folynak az Európai Bizottság és Magyarország között az Erasmus+ diákcsereprogram finanszírozásának felfüggesztése miatt, ezek azonban még nem vezettek eredményre.”
Ha valaki kíváncsi az igazságra, érdemes inkább fölkeresnie egy hiteles és tájékozott hírforrást, hogy megismerje a vita hátterét. Az Erasmusnak óriási sikere van az uniós, így a magyar egyetemisták között is, a nagyszabású programból kimaradni pedig hatalmas veszteség. Ilyen hírforrás például a VálaszOnline, amely pontosan elmagyarázza, miért egyre kisebb a remény, és az indokolatlan befolyásszerzés céljából alapítványokba kiszervezett 21 magyar egyetem diákjai valószínűleg nem tudnak hozzáférni ehhez az uniós intézményhez.
Ebből például kiderül, hogy a bizottság nem arra vár, hogy úgynevezett norma szövegekkel ostromolja a magyar kormány. Hanem egy elfogadott új törvényre, amelyet a magyar félnek kell meghoznia az alapítványi egyetemek kurátorairól. Ha lesz konkrét törvény, akkor utána egy hónapja lesz az Európai Bizottságnak a törvény elemzésére, és ha megfelelőnek tartja, akkor javasolja a Tanácsnak, hogy oldja fel a szankciót, amely jelenleg kizárja a magyar diákok jelentős részét az Erasmus ösztöndíjakból. A Tanács ezután mérlegel, majd dönt.
Ahhoz, hogy az ősszel kezdődő tanévben a diákok jelentkezhessenek az Erasmus ösztöndíjakra, szeptember elsejéig ezt a folyamatot végig kellene vinni, ami életszerűtlen. Ha a magyar törvényhozás akarta volna, bőven lett volna ideje az elmúlt egy évben megoldani a problémát, azonban idén nyári szünetre vonult magyar parlament, szeptemberig nem ülésezik. Így már több, mint valószínű, hogy az összes vidéki egyetem, és számos budapesti is (például a Corvinus), kimarad az Erasmus-ösztöndíjak következő köréből, illetve továbbra sem kaphat európai kutatási támogatásokat.
Orbánék már tavaly tudták, hogy baj van, mégsem léptek semmit.
Raádásul a kormány már tavaly szeptemberben tudott arról, hogy a bizottság az EU-s szabályokkal összeférhetetlennek tartja a privatizált egyetemek működését, amelyről 2021 óta folyik levelezés. Történtek ugyan lépések, de egyelőre nincs egyezség a kormány és a bizottság között. Utóbbi már májusban sürgette a magyar kormányt, hogy módosítsa a közalapítványokra vonatkozó törvényt, mert kevés az idő, és a 2024-es Erasmus-ösztöndíjakra nem tudnak jelentkezni a magyar diákok, ha nem oldódik meg a helyzet. Ma már azonban a megegyezéshez szükséges idő gyakorlatilag elfogyott, ahhoz a magyar parlamentnek nagyjából már holnap lépnie kellene, és az EU-s intézményeknek is rendkívüli sürgősséggel kellene reagálniuk. Ezen folyamatok megismerése után érdemes még egyszer mérlegelni a kormány álláspontját, vajon tartható-e, amely szerint tehát, „ha nem lesz Erasmus-megállapodás, arról nem a magyar kormány tehet majd”.
A vita kellős közepén, januárban egyébként volt arról is szó, hogy a kormány kifizeti az Erasmus-ösztöndíjakat a jövő évre, ha addig nem lesz megoldása az ügynek, de erről már egy hang sincs. Gulyás Gergely miniszter dühében egészen odáig ment, hogy kijelentette, ez az unió részéről „egy magyarellenes, ha csúnyát akarok mondani, akkor faji alapú bosszú”, azután inkább nem folytatta.
Mindenesetre érdemes egy pillanatra újra felidézni a kitűnő közgazdászt, Zsiday Viktort, aki nemrég arról írt a blogján, hogy Magyarország távozását az EU-ból nem úgy kell elképzelni, mint a britekét.
A Huxit azt jelenti, hogy „nem kilépünk, hanem szép lassan kicsúszunk: pénzt nem kapunk, szavazatunkat elveszik. Az egyetemek kicsúszása már elkezdődött, aminek oka az, hogy az EU vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi aggályainak törvényi rendezése nem történt meg, ezért az Európai Bizottság (EB) decemberi határozata megtiltotta a szerződéskötést a magyar alapítványi egyetemekkel. A közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartásban ugyanis nem látja biztosítottnak a források elköltésének transzparenciáját.
(Címlapkép: Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyekért felelős tagja sajtótájékoztatót tart a bizottság brüsszeli székházában 2017. november 30-án abból az alkalomból, hogy 30 évvel korábban indult meg az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az Erasmus. MTI/EPA/Stephanie Lecocq)