A versenyszférában megemelkedtek a nominális bérek, de nem annyira, mint az infláció, ami majdnem minden szektorban reálbércsökkenéshez vezetett – számolt be az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) legújabb jelentése. A bérek inflációhoz való alakítása sok OECD országban segített megőrizni a vásárlóértéküket. Ez különösen fontos, mivel a magas infláció nagy terhet jelent az alacsony jövedelmű háztartásoknak – magyarázták. Hozzá kell tennünk, hogy Magyarországon nem történt ilyen kompenzáció, ami az adatokban is meglátszik.
A mérésben résztvevő harmincnégy ország közül Magyarország lett az utolsó: átlagosan 15.6 százalékkal ér kevesebbet a fizetésünk tavalyhoz képest.
A második legrosszabbul teljesítő ország Lettország 13,4 százalékkal. A környező, illetve régiós országok közül a legrosszabb Csehország 10,4 százalékkal, a szlovákoknál viszont csak 7,6 százalékkal esett a bérek vásárlóértéke, tehát feleannyira, mint nálunk.
Ausztriában 4,3 százalékkal csökkentek a reálbérek, de hozzá kell tennünk, hogy nem mindegy, hogy mihez képest tudnak kevesebbet vásárolni. Szlovéniában alig romlottak a reálbérek, ott csak 2,8 százalékos csökkenést mértek tavalyhoz képest. A sokat szidott Brüsszelben, vagyis Belgiumban pedig 2,9 százalékkal többet érnek a fizetések, mint 2022-ben.
A Jobbik-Konzervatívok szerint a reálbérek drasztikus csökkenésének oka az Orbán-kormány elhibázott politikája.
Amíg a régiós országok vezetői a nyugati bérekért, addig Orbán a hatalma megtartásáért küzdött, ráadásul tízezrével, százezrével telepíti hazánkba a vendégmunkásokat, letörve a magyarok bérét, lecserélve a magyar munkaerőt keletire.
Hozzátették: a magyarok is megérdemelnék, hogy normális béreket kapjanak, amiből normális életet élhetnek. Ezért indították a normális bérekért programjukat.
(Címlapkép: Alfahír)