A múltat végképp eltörölni? Eltűntek Orbán Viktor kínos mondatai, amikor bevándorlóországról beszélt

A múltat végképp eltörölni? Eltűntek Orbán Viktor kínos mondatai, amikor bevándorlóországról beszélt

A miniszterelnök 2017-ben még egészen másképp vélekedett a hazánkba érkező vendégmunkásokról, de már nem hozzáférhető az a rádiós hanganyag, ami erről szól. A Fidesz és a kormány viszont most azon ügyködik, hogy százezerszámra érkezhessen távol-keleti munkaerő Magyarországra. Az akkugyárakkal vegyítve ez veszélyes üzem.

Szőrén szálán eltűntek Orbán Viktor mai füllel kínos rádiós kijelentései a Médiaklikk felületéről, s lapunk úgy tudja, a kapcsolódó hangfelvétel sehol máshol sem hallgatható meg. Csupán a miniszterelnök hivatalos honlapján elérhető még a kérdéses interjú szöveges leirata.

A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott hangot azon, hat évvel ezelőtti meggyőződésének, hogy nem kér a vendégmunkás-importból:

„Mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk. Tehát mi nem bevándorlóország vagyunk, és Magyarország nem akar bevándorlóországgá válni.”

Akkoriban arra ígéretet tett, hogy a kormánynak nem szándéka, így nem is fogja megváltoztatni a „migránsokat elutasító” bevándorlás-politikáját. Orbán azt is rögzítette:

„Én sohasem fogok hozzájárulni ahhoz, hogy bármilyen nagyhatalom, akármilyen nagykutyákról legyen szó, volt gyarmattartó, birodalmi országokról vagy azok brüsszeli lekötelezettjeiről, hogy ezek az országok belőlünk bevándorló országot csináljanak. Mindig az ellenállók között fognak engem megtalálni.”

A Médiaklikk.hu-n nem indul el az említett felvétel, ez pedig olyan benyomást kelt, mintha direkt törölték volna onnan a ma már a kormány gyakorlati politikai cselekvésével szembemenő mondatokat, ugyanis az egész hanganyag elérhetetlenné vált.

Ha Magyarországra jössz, mégiscsak elveheted a magyarok munkáját?

Mindez különösen érdekes annak tükrében, hogy a Fidesz és az Orbán-kormány manapság igyekszik ahhoz a gondolathoz szoktatni a magyar társadalmat, hogy Magyarországnak szükség volna harmadik országból érkező munkaerőre, méghozzá tömegével. Különféle kormányzati szereplők több ízben is egyértelművé tették, hogy a már itt tartózkodókkal együttesen akár félmilliós nagyságrendben is hazánkba csábítanának ázsiai vendégmunkásokat, nem törődve ennek a bevándorlási folyamatnak a hosszabb távú esetleges veszélyeivel.

Ma már a jelentős munkaerőhiány okán a vendégmunkás-kvóta is napirenden van a Nagy Márton nevével fémjelzett Gazdaságfejlesztési Minisztériumban.

Ez a mostani kormányzati politikai irány nyilvánvalóan szöges ellentétben áll Orbán Viktor egykor hangoztatott álláspontjával.

Az Alfahír megkereste az MTVA-t, mi az oka annak, hogy az ominózus felvételnek nyoma veszett, vagy elérhető-e az még valahol nyilvánosan. Amint a közmédia részéről válaszolnak, beszámolunk róla.

A vendégmunkások betelepítésének kérdésköre nem mellesleg szervesen kapcsolódik a hazai akkumulátorgyárak felgyorsult létesítéséhez.

Csak idő kérdése, hogy kelet-ázsiai akkumulátorgyarmattá váljunk?

Ha az Orbán-kormány elképzelése és akarata érvényesül, akkor Magyarországon nemsokára gomba módra fognak mindenfelé kinőni a környezetre és a lakosság egészségére veszélyt jelentő, távol-keleti akkumulátorgyárak.

A kormányzat akkugyárakhoz való hozzáállása már-már az '50-es éveket idézi, csak most nem a "vas és acél", hanem a távol-keleti akkumulátorgyárak és veszélyeshulladék-lerakók országa leszünk. A Fidesz szélsőséges megszállottságát az is kifejezi, hogy 2021. március 15-én külön akkumulátoripari miniszteri biztost neveztek ki Kaderják Péter személyében. A dátum azt is ékesen szemlélteti, hogy a kormány nagy terve lopakodó üzemmódban már évek óta működésbe lépett.

Nem csupán Komárom vagy Göd, de Debrecen, Dunaújváros, Nyíregyháza és Győr is rövidesen áldozatul eshet.

A gödi esetből remekül látszik, hogy nem megfelelően szabályozott környezetben milyen károkat okozhat a lakosságnak egy ilyen rendkívül veszélyes és adott esetben környezetszennyező üzem jelenléte. A példából okulva az akkumulátorgyárak számára kijelölt település civil lakói és ellenzéki politikusai megszervezték az ellenállást.

🟠 Dunaújvárosban kiváló minőségű szántóföld helyén épülhet meg az akkumulátorgyár. A dél-koreai beruházó a vízzáró rétegig elhordta a termőtalajt. A helyi ellenállást a kormányzati csodafegyvernek számító "különleges gazdasági övezet" kijelölésével hárították el.

🟠 Győrben is termőföldek kerültek veszélybe. Az Audi-gyárnak eladott földekhez hasonló módszerrel adnák át a győrszentiváni szántókat egy különösen veszélyes üzem létesítésére.

🟠 Nyíregyháza sem menekül: Szijjártó Péter, a Fidesz-kormány külügyminisztere tavaly nyáron jelentette be, hogy egy akkumulátoripari óriásüzemet fognak létesíteni a város területén.

A kistelepülések sem úszhatják meg a Fidesz akkumulátormániáját: említhetnénk Kistelek példáját, de ott van a kétezer lelkes Vácrátót is, ahová 2,3 milliárd forintos közpénztámogatással épülne egy hatalmas akkumulátoralkatrész-üzem, ott mindössze hatvan munkahely egyenként 38 millió forintba kerül.

(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának Sopronban 2023. július 14-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)