Harminc aranykoronás földeken épül az iváncsai akkumulátorgyár. A dél-koreai beruházó, az SK Innovation nem is volt szívbajos, ott jártunkkor azt láttuk, a hatalmas területen
és abból a beruházás település felé eső szélén hatalmas földsánc, előtte pedig be nem takarított gabonasáv tanúskodik arról, a terület valaha valóban kalászoktól hullámzó búzamező volt.
Az építkezés a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezetben valósul meg, melyet a kormányzat egy két hete kihirdetett kormányrendeletben hozott létre. Ennek lényege, hogy az innen származó iparűzési adó nem az érintett önkormányzatokat illeti, hanem a Fidesz vezette megyei önkormányzatot.
Dunaújváros ostroma: kijött a rendelet a különleges gazdasági övezetről
A kedd esti Magyar Közlönyben kihirdették azt a kormányrendeletet, mely létrehozza a Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezetet. A rendeletben érintett helyrajzi számok olyan ingatlanokon levő beruházásokat érintenek, melyeket Rácalmás, illetve Iváncsa Dunaújváros hathatós (pénzügyi) segítségével valósított meg.
Az intézkedés hátterében az áll, hogy a beruházást az alig háromezres lélekszámú község nem egyedül valósítja meg, hanem a jobbikos Pintér Tamás vezette Dunaújvárossal együttműködve. A mezőföldi nagyváros nem kevés erőforrást biztosított, ezért – még az előző, fideszes városvezetés idején – polgári jogi szerződést kötöttek Iváncsával, hogy a beruházásból származó helyi iparűzési adó fele Dunaújvárost illeti. A kormányrendelettel ezt a szerződést rúgták fel.
Kálló Gergely, a térség jobbikos országgyűlési képviselője lapunknak korábban azt mondta, a beruházás rossz koncepció alapján épül. A megye területfejlesztési koncepciójában ugyanis benne van, hogy a zöldmezős beruházások helyett rozsdaövezetekbe, illetve barnaövezetekbe kell építkezni – mondta akkor az Alfahír megkeresésére, majd hozzátette:
Ezek 30 aranykoronás földek! 10 aranykoronától már élelmiszert lehet termelni rajta! A legjobb minőségű termőföldre építik az SK Innovationt!
Kálló Dunaújváros ostromáról: egy fideszes megállapodást rúgnak fel a fideszesek
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón kérdésre válaszolva azt mondta, a különleges gazdasági övezetbe tartozó akkumulátorgyár gazdasági hasznát azért nem láthatja Dunaújváros, mert a törvény szerint megyei jogú város nem tartozhat ilyen övezetbe. Csakhogy a miniszter indoklása ott sántít, hogy a beruházás konkrétan a Modern Városok Program dunaújvárosi fejlesztéseihez kötődik, amihez a mezőföldi nagyváros nem is kevés erőforrással járult hozzá.
Ezt támasztotta alá Baki Endre önkormányzati képviselő, aki maga is agrárvállalkozó, mezőgazdasági üzeme pedig az építkezés tőszomszédságában terül el. Az agrárszakember is azt mondta, több mint 30 aranykorona értékű területről beszélünk. Hozzátette, ha egy-két kilométerrel arrébb kezdték volna el a beruházást, akkor máris találtak volna olyan földterületet, mely az üzem számára alkalmas lett volna.
Baki rámutatott, azok a gazdák, akiktől megvásárolták a földeket, nem is akarták eladni, de – mint mondta – azt mondták nekik, hogy
ha nem adják el, akkor majd az önkormányzat kisajátítja, és egy nyomottabb áron fogják kifizetni a gazdákat.
Baki azt is elárulta, a településen azt várták az emberek, hogy egy falugyűlésen fogják tájékoztatni az embereket a 700 milliárdos gigaberuházásról. Ehelyett azonban csak egy általános tájékoztató kiadvány jelent meg, mely semmi konkrétumot nem tartalmazott például az akkumulátorgyár veszélyességéről, illetve arról, kik is fognak dolgozni az Iváncsa teljes lakosságánál is több embert foglalkoztatni készülő üzemben.
Az agrárvállalkozó sérelmezte azt is, hogy vele mint telekszomszéddal sem egyeztettek arról, hogy miközben ő élelmiszerekkel foglalkozik, a szomszédságában egy ilyen üzemet készülnek létesíteni.
Én úgy gondolom, minimum egy szakmai egyeztetés meg kellett volna, hogy előzze ezt a beruházás-bejelentést
– fűzte hozzá, megjegyezve, bő egy éve dél-koreai vendégek érkeztek az önkormányzathoz, amiről ők képviselőként nem kaptak tájékoztatást, de a terület bejárása a beruházó részéről megtörtént.
Úgy tűnik, Iváncsán tényleg nem sokat tudnak az építkezésről. A község központjában két, kisgyermekét babakocsiztató hölgyet kérdeztünk arról, milyen információk jutottak el hozzájuk róla.
Nem, nem tudunk semmit
– hangzott a tömör válasz, melyet további firtatásunkra sem taglaltak. Valamivel bőbeszédűbb volt az a nyugdíj mellett dolgozó hölgy, aki a százhalombattai Mol-járatról leszállva elegyedett velünk szóba. Mint mondta, ő a község szélén lakik, és – mint fogalmazott – az építkezés
nem a legjobb helyen van, az a bajom.
A hölgy is azt mondta, az összes tájékoztatás kimerült annyiban, hogy „kaptak egy szórólapot, mást semmit”. Úgy vélte, a dél-koreai cég nem a helyieket fogja alkalmazni, hanem
hozza az ukránokat, ilyen környező országokból. Olcsó munkaerőt, aki dolgozik nekik tizenkét órát, éjt nappallá téve robotol.
Az asszony hozzátette, neki jólesik az építkezésről beszűrődő háttérzaj, mert nem bírja a síri csendet, neki kellemes ez a nesz. Kérdésünkre azt is elmondta, korábban szó szerint is nagy port vert fel az építkezés, mikor felhúzták a földsáncot, az a sánc azonban már megfogja a többi port.
Hasonló nyugalomról számolt be a település szélén élő család feje, akiknek háza a legközelebb esik a leendő akkumulátorgyárhoz. Mint mondta, a teherautók Iváncsát elkerülik, így őket sem zavarja az építkezés.
Szerettük volna megszólaltatni Molnár Tibort, Iváncsa fideszes támogatású független polgármesterét, de titkársága mind személyes, mind telefonos megkeresésünkre azt közölte, nem kíván nyilatkozni a beruházásról.