„Ők nem illegálisan távoztak, teljes és abszolút szabadságot élveztek” – jelentette ki a bolíviai miniszter La Pazban. „Félre kell tenni a fantáziálást” – mondta az El Deber című lap szerint, amelyet az MTI szemlézett. Hugo Moldiz azt is állította, hogy a vádlottak az eljárásuk során „új elemeket” fedtek fel egy második terroristaperhez.
A Baptista Szeretetszolgálat vasárnap közölte, hogy kimenekítette Tóásó Elődöt és a horvát Mario Tadicot Bolíviából a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) technikai segítségével, miután a La Paz-i kormány több mint két hónappal a szabadlábra helyezése után sem adta vissza a magyar férfi útlevelét, és a vádalkuban kötött egyezség több pontját sem tartották be. A tájékoztatás szerint Tóásóék nem érezték biztonságban az életüket Bolíviában, ezért kértek segítséget Magyarországról.
Pecsét az útlevélben
Mint arról az Alfahír beszámolt, Tóásó Előd hétfői Budapestre érkezését követően azt mondta, hazaútja annyiban volt konspiratív, hogy meglepetésszerűen hagyta el az országot, aminek megvannak a „technikai és biztonsági” okai. A magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyar férfi hangsúlyozta, „bele van ütve a pecsét az útlevelembe”, majd az okmányt felmutatva azt mondta, „ez a bizonyíték arra, hogy legálisan hagyhattam el Bolíviát”. Nagyon fontos volt számára, hogy legálisan jöjjön haza, mert tiszta emberként szeretné az életét tovább folytatni.
Tóásó Előd arról is beszélt, hogy „Bolíviában mindig is van egy biztonsági kérdés”. Azt mondta, tovább tartózkodnia ott nem volt biztonságos, „megérett az idő arra, hogy hazajöjjek”, ráadásul „adminisztrációs problémák” miatt túl is töltötte két héttel a büntetését. Tóásó egyúttal visszautasította, hogy terrorizmus szándékával ment volna 2009-ben Bolíviába.
Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy Tóásó legálisan hagyta el az országot.
A bolíviai belügyminiszter az El Deber című lapnak azt mondta: a gyorsított peres eljárásban kiderült, hogy a vádlottak „féltik az életüket, de nem a kormánytól, amely semmilyen módon nem fenyegette őket”. A miniszter szerint inkább „azokhoz a leleplezésekhez volt közük, amelyeket az eljárás során tettek”, és amelyekkel szerinte belekeverték az ügybe Rubén Costast, Santa Cruz tartomány kormányzóját, akit márciusban újjáválasztottak. Costas szerint viszont Tóásó és Mario Tadic a távozással a gyorsított eljárás során kötött megállapodást teljesítette, de ennek mibenlétét nem részletezte.
A belügyminiszter egyébként még hétfő este nyilvánosságra hozta a Tóásóval együtt az országból kilépő személyek nevét és adatait, amit a Baptista Szeretetszolgálat szerint semmi nem indokolt, sőt a lépés csak fenyegetésre és félelemkeltésre alkalmas.
Lezárná az ügyet Tóásó
Az MTI beszámolója szerint a Santa Cruz-i El Deber elektronikus levelezésben felvette a kapcsolatot Tóásóval Budapesten, még hétfő éjjel. Tóásó Előd válaszában megismételte: nem terrorizmus céljával utazott Bolíviába, mint ahogy a 2009-ben lelőtt Rózsa-Flores Eduardo sem, aki Santa Cruz védelmét akarta megszervezni. Ezt Rózsa-Flores Eduardo a Kepes Andrásnak adott interjúban maga is elismerte a kiutazása előtt, és megerősítette Tóásónak is. „Hogy ez törvényes vagy illegális, azt nem tudom” – mondta a lapnak Tóásó, aki a levélváltásban megerősítette, hogy Rózsa-Flores tényleg találkozott Rubén Costasszal. Ezt a bíróságon is így vallotta.
Az Emberi Jogi Amerikaközi Bizottságánál és az Amerikai Államok Szervezetében a bolíviai állam ellen benyújtott keresete ügyében Tóásó Előd azt mondta, erről még tárgyalások folynak a bolíviai kormánnyal. „Le akarom zárni ezt az egész ügyet, hogy békés magánéletet élhessek a feleségemmel és a kiskutyámmal” – mondta a lapnak.
Eközben a Los Tiempos című lapnak nyilatkozó bolíviai ellenzéki politikusok arra számítanak, hogy Tóásó Előd leleplező adatokat fog feltárni az ügyről, akárcsak a szintén külföldre távozott Roger Pinto volt szenátor, Marcelo Soza volt ügyész és Gemán Cardona ezredes, akik Bolíviából elmenekülve „garantálták a biztonságukat”. „Az életük már nincs veszélyben, ezért be tudnak számolni olyan történésekről, amelyek Bolíviában nem ismeretesek” – fejtette ki a lapnak Doria Medina, a Nemzeti Egység nevű ellenzéki szervezet vezetője.
Hiánypótló munka
A Jobbik megköszönte a Baptista Szeretetszolgálat és Lukács Csaba újságíró „hiánypótlónak bizonyuló, áldozatos és bátor külügyi munkáját”, egyúttal felszólította a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy „feladatának eleget téve korrupt üzletemberek és politikusok mentegetése helyett a jövőben a magyar állampolgárok segítségét tartsa szem előtt”. Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő közleménye szerint „érthetetlen, hogy a magyar diplomácia hat éven keresztül szinte semmit sem tett Tóásó Elődért, és még hazajuttatásához sem biztosított anyagi vagy logisztikai segítséget”.
Hozzátette: a „példátlan esethez” hozzájárult a dél-amerikai külügyi szolgálatunk leépítése is: Magyarország a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által hangoztatott déli nyitás dacára sem tartja fontosnak egy életképes szolgálat kiépítését a kontinensen.