A 20 óra előtt közölt részeredmények szerint az SPD a szavazatok 46,7 százalékát szerezte meg, ami 59 helyre elég a tartományi rangú Hanza-város 121 tagú törvényhozásában (Bürgerschaft). A párt a legutóbbi, 2011-es választáson a szavazatok 48,4 százalékával 62 helyet szerzett az egyik legkisebb és leggazdagabb német tartományban.
A vasárnapi választás nagy kérdése az SPD abszolút többsége mellett két kisebb párt, a liberális FDP és az euroszkeptikus AfD szereplése volt. A részeredmények szerint mindkettő átlépte az 5 százalékos bejutási küszöböt, az FDP 7,3 százalékot, az AfD 5,4 százalékot szerzett.
Az SPD után a konzervatív CDU következik 16 százalékkal, majd a Zöldek 11,6 százalékkal, míg a Baloldal a szavazatok 8,8 százalékát kapta meg. A választási részvételi arány 54 százalék, minden korábbinál alacsonyabb volt.
Olaf Scholz polgármester, az SPD listavezetője a párt választási központjában tett első nyilatkozatában hangsúlyozta, a hamburgiak kinyilvánították, hogy továbbra is szociáldemokrata városvezetést akarnak.
A közszolgálati ZDF-nek nyilatkozva hozzátette, hogy elsőként a Zöldekkel kezdeményeznek tárgyalást az együttműködés lehetőségeiről, ha valóban elveszítik az abszolút többséget.
Az SPD országos támogatottsága évek óta 25 százalék körül stagnál, Hamburgban ennek csaknem kétszerese. A kiemelkedő népszerűség lehetséges okaira vonatkozó kérdésre Olaf Scholz azt mondta, hogy sikerült egyensúlyba hozni a szociális biztonság és a gazdasági növekedés ügyét, és a párt fegyelmezetten dolgozva teljesítette választási ígéreteit. Arra a kérdésre, szeretne-e ismét részt venni az országos politikában és előfordulhat-e, hogy pártja kancellárjelöltje lesz, az SPD korábbi főtitkára, volt munkaügyi miniszter kitérő választ adott, azt mondta, szeretné, ha ő nyithatná meg a 2024-es hamburgi olimpiát.
A CDU 2011-ben történetének addigi legrosszabb eredményét érte el Hamburgban, és az akkori 21,9 százalékhoz képest is sokat gyengült vasárnap. A listavezető, Dietrich Wersich a ZDF-nek a kudarc okairól elmondta, hogy nem volt kormányváltó hangulat és nem sikerült mozgósítani támogatóikat.
A 2011-es 11,2 százaléknál némileg jobban szereplő Zöldek társelnöke, Cem Özdemir kiemelte: azzal a céllal vágtak neki a kampánynak, hogy erősödjön a párt, és az SPD ne kormányozhassa egyedül Hamburgot, az első becslések pedig azt mutatják, hogy elérhetik céljukat.
Az egykori keletnémet állampárt utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal is erősödött a 2011-es 6,4 százalékhoz képest, amivel kapcsolatban Katja Kipping, a párt társelnöke hangsúlyozta: megmutatták, hogy a Baloldal az ország keleti része, a volt NDK területe mellett a nyugati tartományokban is felszálló ágban van, és Hamburgban már több mint feleakkora a támogatottságuk, mint a CDU-é.
Az FDP 2013-ban - 64 év után - kiesett a szövetségi törvényhozásból (Bundestag), és azóta egyetlen tartományi választáson sem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt. A kudarcsorozat Hamburgban megszakadt, még javítottak is a 2011-es 6,7 százalékhoz képest.
Az eredmény "nagy öröm és nagy megkönnyebbülés" - nyilatkozott Christian Lindner, a párt elnöke hangsúlyozva, hogy a hamburgi siker "új esély" a liberálisoknak.
A 2012-ben alakult AfD 2013-ban kevéssel elmaradt a Bundestagba bejutáshoz szükséges 5 százaléktól, de azóta valamennyi tartományi választáson átlépte a bejutási küszöböt, és Hamburg az első nyugati tartomány, ahol képviseletet szerzett. A széles körben jobboldali populistának tartott párt alelnöke, Hans-Olaf Henkel az eredményről azt mondta, a hamburgi kampányban kifejezésre juttatták, hogy az AfD liberális és konzervatív elveket képviselő párt, és a választók ezt honorálták.
Ami pedig Hamburgban sikerült, az sikerülhet az egész országban - mondta Henkel, a német iparvállalatok szövetségének (BDI) korábbi elnöke, az AfD hamburgi szervezetének vezetője.