A csalóka látszat
A Quaestor-csoport 30 milliárd forintra becsült ingatlanjain próbál túladni a végelszámolást végző Patik, Varga és Társaik Gazdasági Tanácsadó Zrt., látszólag abban a reményben, hogy az eddig nem kártalanított károsultak legalább egy részét ki tudja fizetni.
Több szállodát is dobra vernek, melyeket a legkülönfélébb jelzálog és adótartozás terhel, amitől nyilván egyik sem lesz túl vonzó a potenciális vásárlók számára, illetve egy XII. kerületi ingatlant is eladásra kínálnak, amely a telekkönyv szerint kivett szálloda és transzformátorház, udvar, ám valójában egy üres telek.
Ám a csomag legérdekesebb darabja mégis a következő:
A DunaCity Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. nyolc, Külső-Ferencvárosban, egy 850 méteres Duna-parti szakaszon található ingatlana, amelyet a felszámoló cég 28 milliárd forintért kínál eladásra.
Az irányár akár magasnak is tűnhet, ám ha hozzávesszük, hogy amennyiben Budapest olimpiát rendezhet, akkor a főváros erre a területre is igényt tart ekkor már egészen más a leányzó fekvése.
Időhúzás és átverés a láthatáron
"Ez a telek, több értékbecslő adatait egybevetve, százmilliárd fölötti értéket képez"
- ezt állítja Olajos Mihály a károsultak egyik vezetője, aki szerint azért ér ilyen sokat a terület, mert egységes, és épp azon a helyen van, ahol. A Fővárosi Közgyűlés januári döntése értelmében ugyanis épp itt kapna helyet az Olimpiai Atlétikai Stadion, valamint az olimpiai falu.
"A Patik, Varga és Társaik Gazdasági Tanácsadó Zrt. ezt most harmadár-negyedár környékén akarja értékesíteni, végelszámolás keretében, holott a Quaestor-csoport - akármelyik tagját is nézzük - tartozik a hitelezői felé"
- emeli ki Olajos, arra utalva, hogy a törvényi szabályozás értelmében olyan céget, melynek tartozása van a hitelezői felé, nem lehet végelszámolási eljárás alá vonni, ám itt mégis ez történik.
Damoklész kardja
A károsultak számára azért is kényes kérdés a mostani eladás, mert a hitelezők csak az ilyen tranzakciók után befolyt összegekből juthatnának pénzhez.
Ám a második Quaestor-törvény arra kötelezné őket, hogy mondjanak le minden további követelésükről, ami ellen a károsultak beadvánnyal éltek az Alkotmánybíróságnál (AB), a szervezet azonban a mai napig nem hozott érdemi döntést az ügyben:
"Az Alkotmánybíróság ezt 'lebegteti', se nem fogadta be, se nem utasította el, holott már március derekán beadtuk a beadványunkat, és biztosak vagyunk benne, hogy a törvény alkotmányellenes. A magyar állam nem kényszeríthet minket arra, hogy lemondjunk a további követeléseinkről, azért, mert 10-20-30 százalékban rendezni próbálja a hitelezői követeléseket, eltussolva ezzel a cég ügyeit"
- mondta el Olajos Mihály.
Hozzátette, amíg nincs meg az AB-döntés, addig a károsultak nem tudnak jogi lépéseket tenni, ám addigra valószínűleg elkótyavetyélik a százmilliárdos telket, ami akár a teljes hitelezői kör, kisebb-nagyobb veszteségek árán való kártalanítását fedezhetné.
Az igazság elől nem lehet elbújni
Olajos Mihály azt is elmondta, hogy mivel jogi úton nem tehetnek lépéseket, így kénytelenek más módon megharcolni az igazukért.
Jelenleg sorra kérdezik fel a politikai élet szereplőit, megkeresésünkkor éppen Vadai Ágnes, DK-s politikus fórumán érdeklődtek:
Igaz-e, hogy nem csak a Fidesz, hanem a Gyurcsány-kormány is parkoltatott állami pénzeket a cégnél?
De például a következő figyelemfelhívó megmozdulásuk szeptember 29-én lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) épülete előtt, aminek az az apropója, hogy Matolcsy György MNB-elnök pár napja ígéretet tett, hogy
a bank további százmilliárd forinttal segíti meg a brókerkárosultakat.
"Mindenféleképpen meg szeretnénk kérdezni tőle, hogy ezt most blöffnek szánta-e, vagy sem?"
- nyilatkozta portálunknak Olajos Mihály.