Az egészségügyi rendszerben a kancellárok felelnek majd az intézmények gazdálkodásáért - emelte ki Mészáros János. Hozzátette: a titulushoz felelősség, hatókör és jogkör tartozik majd, amely egyfajta garanciát jelenthet az átlátható és transzparens intézményi gazdálkodásra.
Továbbá azt is várják a kancellároktól - folytatta -, hogy felszínre hozzák azokat, az intézmények gazdálkodásában meglévő hatékonysági és együttműködési lehetőségeket, amelyeket lehet, hogy az egyes kórházak vezetői "nem látnak".
"Nem az emberhez kell szabni a feladatot,
hanem a feladathoz az embert"
- jelezte a helyettes államtitkár. Megjegyezte, hogy a rendszer kialakításával kapcsolatos szakmai munka most zajlik.
A helyettes államtitkár felidézte, amikor 2012-ben állami fenntartás alá kerültek az egészségügyi intézmények olyan informatikai fejlesztések zajlottak uniós forrásokból, amelyek közhiteles nyilvántartásokat, illetve az intézmények gazdálkodásával kapcsolatos adatjelentési kötelmet fogalmaztak meg, 2015-től pedig a kórházakban egységes számlatükör működik. Így az intézmények egységes kontrolling rendszerben jelentenek a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) felé.
Ezzel a rendszerrel az ÁEEK-nek megvan a lehetősége összehasonlító elemzések összeállítására, és megteheti az adott intézmény menedzsmentje felé a megfelelő jelzéseket a gazdálkodást illetően.
A Magyar Idők pénteki számában azt írta, súlyos gazdálkodási hiányosságok, közbeszerzési anomáliák jellemezték az egészségügyet az elmúlt években az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összefoglalója szerint. Salamon Ildikó, a szervezet felügyeleti vezetője a lapnak nyilatkozva a hiányosságok leküzdéséhez elengedhetetlennek nevezte, hogy - az oktatási intézményekhez és a közcégekhez hasonlóan - a kórházak pénzügyeinek irányítását is megerősítse az állam.