Múlt szerdán az Országgyűlésben a jobbikos Gyöngyösi Márton kérdésére válaszolva Orbán Viktor kioktatta az ellenzéki pártot, hogy a bérek emelkedését Magyarországon és nem Brüsszelben kell elérni, és még azt is odaszúrta, hogy szerinte a "a Jobbik szerelmes Brüsszelbe".
Tegnap Halász János fideszes frakció-szóvivő ennél is meredekebben fogalmazott. Szerinte,ha a "bérügyeket Brüsszelre bízzuk", akkor
"migránsok árasztanak bennünket, elveszik a rezsicsökkentést, és a munkahelyteremtő támogatások lehetőségét."
Fidesz: azért nem kell bérunió, mert akkor migránsok özönlik el az országot
A kormánypárti frakció-szóvivő a jövő évi költségvetésről tartott szerdai sajtótájékoztatóján az elmaradhatatlan elmúltnyolcéves litániák elzengése után megtudhattuk, hogy "Magyarország erősödik, és ez a költségvetésen is meglátszik". Szárnyal a gazdaság, tartjuk a hiánycélt, csökken az államadósság és az adók, növekszik a foglalkoztatás - festette fel a Jehova tanúinak szórólapjait megszégyenítően idilli képet Halász.
Halász azt javasolta, hogy a Jobbik "ne Brüsszelhez forduljon, hanem az emberekhez".
Nos, a jelek szerint a kormány mégis Brüsszelhez fordul a bérunió ügyében. A kérdésben Lázár János álláspontjáról is érdeklődtünk a csütörtöki kormányinfón. A kancelláriaminiszter tartózkodott az egyértelmű vélemény nyilvánításttól, mégpedig azét, mert
"Az Európai Néppárttal kell még egyeztetnünk."
A Fidesz európai parlamenti pártcsaládjának állásfoglalásával kapcsolatban túl sok illúziónk nem lehet, hiszen az EP-ben a radikális bal-illetve jobboldali képviselők kivételével
szinte kizárólag a nemzetközi nagytőke érdekeire kínosan ügyelő gazdaságpolitika hívei ülnek.
A néppártiak nagy része pedig még közöttük is a legliberálisabbak közé tartoznak. Lelkes támogatói például a multinacionális cégeknek kedvező, a nemzetállamok szuverenitáását alapjaiban megkérdőjelező transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménynek (TTIP) is. A hasonló elveken nyugvó, EU és Kanada közti egyezményt (CETA) február közepén meg is szavazták az EP-ben -a fideszes és szocialista magyar képviselők támogató voksával.
A Jobbik a közelmúltban indított széles körű polgári kezdeményezést az európai bérunióért, ezt a "Vona18" programsorozat második pontjaként hirdette ki a pártelnök. A következő országok képviselőivel alá is írták az alapokmányt: Horvátország, Bulgária, Szlovákia, Lettország, Észtország, Románia, Lengyelország. A cél, hogy egyenlő munkáért, egyenlő béreket kapjanak az Európai Unió állampolgárai.
Európai bérunió: Kelet-Közép-Európa igazságot és egyenlőséget kér
„A mai nap annak a bizonyítéka, hogy közös célok érdekében képesek vagyunk összefogni" - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke az európai béruniót kezdeményező budapesti konferencia nyitóbeszédében. Szerinte a részt vevő országok képviselői az első csatát megnyerték, de még egy hosszú küzdelem előtt állnak, amíg elérhetik céljukat.
Az Európai Bizottság kedden adott zöld jelzést a kezdeményezésnek, így hamarosan megindulhat az aláírásgyűjtés. Az uniós szabályok szerint egymillió választópolgár támogatása szükséges ahhoz, hogy az EB kötelezően napirendre tűzze a témát.