Az uniós csatlakozásunk óta eltelt 13 évben Magyarország az árak tekintetében felzárkózott az EU-s átlaghoz, a bérek szempontjából azonban nem - emlékeztetett Vona.
"Az árunió megvalósult, a bérunió nem"
- összegzett a Jobbik elnöke.
Ennek szerinte két fő oka az Európai Unió igazságtalan működése, illetve a jelenlegi és korábbi kormányok rossz politikája.
2003-ban a magyar átlagbér a harmada volt a németnek, ma már csak a negyede
- mutatott rá a politikus.
Vona felidézte: az Európai Parlament szerdai, a magyar kormányt elítélő határozatát a Jobbik nem szavazta meg, mert
"nem szeretjük kiteregetni külföldön a családi szennyest".
Ám úgy véli, a múlt hét élesen rávilágított a kormány és a Jobbik politikája közötti különbségre. A pártelnök szerint a Fidesz elszigeteli Magyarországot, miközben érdekeit csak szavakban védi, míg pártja valóban cselekszik. A kormányt elítélik Brüsszelben, a Jobbik pedig keresztülviszi a bérunió követelését.
Hozzátette: hiteltelenek a kezdeményezéssel szembeni kormánypárti ellenérvek.
"Nem igaz, hogy a bérunió többletjogokat adna Brüsszelnek. Egyszerűen arról van szó, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elve épüljön be az Európai Unió alapelvei közé."
- mutatott rá Vona.
Megjegyezte: a fideszes kommunikáció mélypontja az volt, Halász János "Besenyő Pista bácsi-díjas" nyilatkozata volt, amelyben azzal érvelt a javaslat ellen, hogy, ha "Brüsszelre bízzuk" a béreket "migránsokat fognak betelepíteni Magyarországra".
Fidesz: azért nem kell bérunió, mert akkor migránsok özönlik el az országot
A kormánypárti frakció-szóvivő a jövő évi költségvetésről tartott szerdai sajtótájékoztatóján az elmaradhatatlan elmúltnyolcéves litániák elzengése után megtudhattuk, hogy "Magyarország erősödik, és ez a költségvetésen is meglátszik". Szárnyal a gazdaság, tartjuk a hiánycélt, csökken az államadósság és az adók, növekszik a foglalkoztatás - festette fel a Jehova tanúinak szórólapjait megszégyenítően idilli képet Halász.
Vona Gábor szerint a béruniós kezdeményezés Brüsszeli jóváhagyásával "új időszámítás kezdődik",
"A Jobbik megindítja az igazi szabadságharcot."
Hozzátette: a követelés megvalósulásához az EU gyökeres reformjára, "egy új Európára" van szükség, amelynek a születése éppen a bérunióval kezdődhet meg. Ehhez azonban a magyar kormányzati politikának is meg kell változnia.
"Mi nem alamizsnát kérünk az Uniótól, nem fejlesztési pénzekért kuncsorgunk, amelyeket aztán el lehet lopni. Mi tisztességes béreket akarunk, amelyekből itthon, szülőföldjén boldogulhat mindenki"
- szögezte le Vona.
Válaszában Dömötör Csaba szemrebbenés nélkül mondta fel sokadszorra a Vona felszólalásában is cáfolt kormányzati mantrát, mely szerint a bérunióval "többletjogokat adnánk Brüsszelnek", és ezzel lemondanánk szuverenitásunkról.
A Bezzegrégenajobbikisjobbvolt című kesergő kötelező elkántálása után még azt is megtudhattuk, hogy a bérek központi szabályozáshoz kötése (amiről, ugye NEM szól a béruniós kezdeményezés) maga után vonná az adópolitika központi szabályozását is. (Ami pedig elsősorban azért lenne tragédia, mert esetleg nem lehetne sok milliárdos kedvezményeket adni a multiknak, akiknek a végén még 0,35%-nál több adót is kellene fizetniük.)
Dömötör arról is felvilágosította a tudatlan hallgatóságot, hogy a kormánynak köszönhetően annyiféle csoportnak emelkedik a fizetése, hogy
"egy levegővel nehéz is lenne felsorolni."
A mennyezet végül maradt a helyén, az álszentségmérő azonban alaposan kiakadt, amikor az államtitkár kikérte magának, hogy a "munkából élő magyarokat" a Jobbik "rabszolgának" nevezi, mert az "sértő és megalázó". Hogy az évi 400 órányi juttatás nélküli túlmunkát minek nevezné a munkából élő magyarok becsületének bátor védelmezője, az sajnos felszólalásából nem derült ki.