A természetvédő szervezetek egyáltalán nem elégedettek az ENSZ égisze alatt megkötött egyezménnyel. Igaz, fenntartásaikat már előre jelezték, miközben neves tudósok állnak jó pénzért a fosszilis energia-lobbi szolgálatába.
“A párizsi megállapodás egyik fő hiányossága, hogy a fejlett országok még mindig kibújhatnak a felelősség alól. A lehetőség még nyitva áll: a klímavédelmi vállalásokon erősíteni kell ahhoz, hogy széles körben elindulhasson az energia rendszerváltás az anyag- és energiatakarékos klímabarát gazdaság felé. Ennek érdekében viszont a gazdasági érdekeknek nem szabad felülírnia a társadalmi-környezeti szempontokat"
– jelentette ki Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) klíma-energia programvezetője.
„A klímacsúcs zárónapján, szombaton világszerte, Párizsban és itthon nyolc városban is civilek tízezrei mutatták meg figyelemfelhívó akciókkal, hogy értik és támogatják az igazságos és elkötelezett klímavédelmet, még ha döntéshozóik nem is, vagy alig. A klímavédelmi civil mozgalom egyre erősödik – az állampolgárok a közösségi energia-forradalom fő mozgatói; már közel 50 ezren írták alá az ezzel kapcsolatos petíciót Európa-szerte”
– mondta Botár Alexa.
Egyébként Párizsban a hazai akciókkal egy időben több mint 2000 Föld Barátai aktivista mutatott be igazságos klímavédelem témájú üzenetet, óriás “Climate Justice Peace” feliratot megjelenítve Párizs térképén geolokalizációs szoftverrel.
S hogy mi a gond a COP21-en elfogadott szöveggel? Az MTVSZ 6 pontba gyűjtötte a Párizsi Megállapodás főbb hiányosságait:
1. A globális felmelegedés 2 fok alatt tartását célozza, de csak „igyekszik erőfeszítéseket tenni” a felmelegedés 1,5 fok alatt tartásához.
2. A fosszilis tüzelőanyagok kivezetését nem köti céldátumhoz vagy kibocsátás-csökkentési százalékhoz, csak annyit említ, hogy a globális kibocsátásoknak „mihamarabb” tetőzniük kell és a zéró kibocsátást 2100-re tervezi.
3. Nincs jogilag kötelező eszköz, amivel javíttatni lehetne a 2020 utánra vonatkozó, elégtelen nemzeti szintű vállalásokon. A klímavédelmi vállalások növeléséhez csak egy harmatgyenge „facilitatív párbeszéd” terve szerepel 2018-ban, de ez sem kötelez a vállalások növelésére, javítására.
4. A teljesítés hivatalos, globális első értékelése csak 2023-ban esedékes, és aztán minden 5. évben.
5. Nagyon gyenge a „veszteségek és károk” mechanizmus, annak elismerése, hogy a klímaváltozás néhány hatása orvosolhatatlan. A szöveg következetesen nem említ kompenzációt vagy felelősségvállalást a klímaváltozás hatásai által érintett emberek számára.
6. Az egyetlen jogi kötelezettség a pénzekkel kapcsolatban az, hogy a fejlett országoknak jelentést kell tenniük az általuk nyújtott pénzügyi támogatásokról – de arra nincsenek kötelezve, hogy nyújtsanak is támogatást.
Ha nem akarjuk, hogy
új éhínségek és erőforrás-háborúk korszaka köszöntsön ránk,
ezeket a hiányosságokat mindenképpen pótolni kell. A dokumentum azonban garanciákat nem ad arra, hogy a célkitűzéseket el is érjük. Párizs után ezért még nagyobb felelősség hárul az egyes kormányokra. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, az energiatakarékosságot és a megújulók térnyerését biztosító nemzeti hozzájárulásokkal kell garantálni, hogy a párizsi célok teljesüljenek - figyelmeztet közös nyilatkozatban az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF.
Ezek alapján Magyarországnak is számos intézkedést kell bevezetnie, hogy hatékonyan járuljon egy tisztább és biztonságosabb jövőhöz. A szervezetek szerint a következő teendők várnak ránk.
Jóval komolyabb kibocsátás-csökkentésre van szükség, mint amit hazánk uniós tagállamként vállalt. A 2030-ra kitűzött 40%-os csökkentés az 1990-es szinthez képest a jelenlegi kibocsátásunknak mindössze 4%-kal való csökkentését jelentené. Tekintettel arra, hogy hazánk gazdasága a régió többi országához képest alacsony szén-dioxid-intenzitású, az alacsony CO2-kibocsátás további támogatása fellendítené a magyar gazdaságot.
Az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot valódi prioritássá kell tenni. A lakó- és középületek energiahatékonyságának radikális javítására van szükség, többek között a lakosság számára is elérhető támogatások biztosításával. A teljes primerenergia-felhasználás egyharmadát adó lakóépületek komplex felújításával például 40%-kal csökkenthető lenne a lakóépületek energiafelhasználása.
Fel kell számolni a fosszilis energiahordozók támogatását, és a gyakorlatban is érvényesíteni kell „a szennyező fizet” elvét. Ez azt jelenti, hogy a fosszilis energiahordozók árának tükröznie kell a kitermelése és használata során keletkező környezeti és egészségi károk teljes költségét.
Fokozatosan csökkenteni kell a fosszilis és szennyező energiaforrások felhasználását, és áttérni egy energiatakerékos és megújulóenergia-alapú gazdaságra. A megújuló energiaforrások részarányát a 2020-ra vállalt 14,65%-os arányhoz képest növelni kell, meg kell szüntetni a megújuló energiahordozók terjedése elé gördített akadályokat, valamint be kell vezetni célzott támogatásokat a megújulók terjedésére, de tekintettel a biomassza fenntarthatósági korlátaira.
Mindezek az intézkedések biztosítanák, hogy Magyarország valóban felelős szereplőként vegyen részt az éghajlatvédelemben. Egyúttal pedig olyan pályára álljon, mely által csökken hazánk energiafüggősége, javul az energiabiztonsága, és lehetővé válik a helyi gazdaság élénkítése számos új munkahely teremtésével. Így az elkövetkező évtizedekben hazánk nemcsak tiszta, de erős gazdaságú országává válhatna a régiónak.