„Majd meglátjuk” - válaszolta a kíséretében lévő újságíróknak az Air Force One elnöki különgépen, amellyel a New Jerseyben lévő bedminsteri golfklubjába utazott pénteken.
A többségben orosz lakosságú félsziget 2014-ben az ukrán forradalmat követően népszavazás útján döntött amellett, hogy a továbbiakban Oroszországhoz tartoznak. A szavazáson résztvevők elsöprő többsége a terület Oroszországhoz csatlakozása mellett foglalt állást, a nyugati országok azonban nem ismerik el a népszavazás legitimitását. A terület 1954-ben, a szovjet pártfőtitkár, Hruscsov kezdeményezésére került Ukrajnához, a Szovjetunió felbomlását követően az ország része maradt.
Az elnök több fontos kérdésről nyilatkozott. Azt mondta: „mindent szóba hozok” a finn fővárosban, Helsinkiben július 16-ra tervezett amerikai-orosz csúcstalálkozón. Így megvitatni tervezi Vlagyimir Putyinnal a 2016-os amerikai választási folyamatba történt „orosz beavatkozás” ügyét is. De hozzátette:
„nem akarunk bárkit is a választásokkal macerálni”.
Oroszország egyébként mindig cáfolta, hogy beavatkozott volna az amerikai választási folyamatba, Donald Trump pedig mindig következetesen kitartott amellett, hogy „nem volt összejátszás” kampánycsapatának munkatársai és orosz tisztségviselők között annak érdekében, hogy ő arasson győzelmet az elnökválasztáson demokrata párti vetélytársával, Hillary Clintonnal szemben.
A várható amerikai-orosz csúcstalálkozó témáiról Trump kifejtette: a Krím ügye mellett Ukrajnáról és Szíriáról is tárgyal majd az orosz elnökkel. Hangsúlyozta: nincs ellenére, hogy jó viszonyt alakítson ki Oroszországgal és Kínával, nem látja, hogy ez „problémát” jelentene.
„Talán a világ megnyugodhat, és beszélhetnénk néhány olyan dologról, amit Obama veszni hagyott”
- fogalmazott az újságíróknak.
Kérdéseikre válaszolva megismételte, amit már korábban többször is kifejtett: a Krím-félszigeten történtekért szerinte az előző amerikai elnököt, Barack Obamát terheli a felelősség.
„Obama elnök tette lehetővé, hogy ez megtörténhessen”
- fogalmazott.