Az Orbán-kormány nem ad ingyenpénzt. Ezzel a furcsa megközelítéssel indokolja a kormányzat, hogy az európai országokkal szemben Magyarország miért nem hajlandó közvetlenül támogatni azokat a (most még) tízezreket, akik a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt vesztették el a munkahelyüket, megélhetésüket. Ember Zoltán elemző szerint több oka van annak, hogy a kormány nem próbál meg alkalmazkodni a helyzethez.
Az Orbán-kormány válságkezelési intézkedéseire jellemző, hogy az utolsó pillanatokig kivárnak velük, és csak akkor lépnek amikor már tényleg muszáj - ezzel magyarázta az Alfahírnek az Iránytű Intézet ügyvezetője azt, hogy miért nem támogatták még a válság miatt munkanélkülivé vált tömegeket. Ember Zoltán a kivárásra példaként felhozta az iskolabezárásokat, vagy épp a kijárási korlátozás bevezetését, amit sajtóinformációk szerint tovább is húzott volna, ha nem jelzik számára az erősödő társadalmi nyomást.
A szakértő szerint a Fideszen belül ráadásul valóban létezik egy olyan elvi kérdés, berögződés, miszerint "nem adunk ingyenpénzt", annyi kiegészítéssel persze, hogy az ingyenpénz a haveroknak azért jár, de bajba jutott embereknek nem.
Az egész ugyanakkor mégiscsak egy gazdasági kérdés. Bármennyire is szeretnék takargatni, de Magyarország gazdasági helyzete nem jó.
A kormány „prociklikus” gazdasági politikát folytatott, vagyis erős gazdasági növekedés mellett költekezésével tovább fűtötte a gazdaságot, „nem tett félre”. Persze, ezzel a hozzáállással nem volt egyedül a világon. Az éves államháztartási hiányt viszonylag magasan tartották, az államadósságunk már több mint 30.000 milliárd forint. Ha a GDP valóban 5-10 százalékkal csökken 2020-ban - miközben a központi kiadások is növekednek - az államháztartás hiánya elszállhat.
Az elemző ugyanakkor lát arra is esélyt, hogy a kormány két hét múlva beláthatja, ez az út nem vezet sehova, és a gazdasági akciótervben kirajzolódó koncepció életszerűtlen.
Amennyiben viszont ez nem történik meg, akkor elhúzódó válsággal kell számolnunk, miközben a környező országok, ahol a gazdaság életben tartását gyorsan, érdemben és hatékonyan segítik a kormányok, 2021-re már túl lehetnek a krízis nehezén, és többé-kevésbé beindul a gazdasági élet.
Ha az Orbán-kormány tétlenül nézi, hogy a magyarok százezrei, vagy milliói a mindennapi megélhetésüket egyik pillanatról a másikra elveszítik, az berántja az országot egy negatív spirálba.
Ha az embereknek nincs pénzük, akkor nem fogyasztanak, így nem lesz bevétele a cégeknek sem, ezért aztán nem kell annyi alkalmazott, sem fejlesztés, és végül az állam adóbevétele is lecsökken, nem tud élénkíteni – magyarázta.
Újabb lufi pukkant ki: a bankadó sem plusz teher, csak előrehozott befizetés
A pénzintézeti szektor hozzájárulása a védekezéshez egy egyszeri befizetéssel fog megvalósulni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter mai tájékoztatóján. Ennek mértéke 0,19 százalék, így a költségvetésbe most 55 milliárd forint folyik be, ezt a bankoknak három részletben, június, szeptember és december hónap 10. napjáig kell befizetniük.
Orbán Viktor látszólagos óvatosságát azért is furcsállja az Iránytű Intézet elemzője, mert a különböző nemzetközi szervezetek, az amerikai FED-től kezdve az európai EKB-ig pénznyomtatással, belső kötvényvásárlásokkal, öntik a pénzt a piacokra. Ma azonban olyan időket élünk, amikor korábban vaskalapos, megszorító politikát előtérbe helyező nemzetközi pénzügyi szervezetek is az állami költekezés oldalán állnak. Ezért is meglepő a hazai válságkezelés gazdasági oldalának milyensége. A „kormányközeli” MNB gyorsan, határozottan, a nemzetközi trendeknek megfelelően lép, lépne, ugyanakkor az Orbán-kormány szembe megy a nemzetközi szinten alkalmazott válságkezelési stratégiával.
Ha bértámogatást szeretne a „kurzarbeithoz", járvány idején is be kell utaznia a munkahelyére
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette a „magyar kurzarbeitként" is emlegetett úgynevezett munkahelymentő csomag részleteit - számol be a Napi.hu Rolek Ferencnek, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökének szavai alapján. A korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően az állam
Adódik a kérdés, mikor pukkad ki a lufi
Ember Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a Fidesz kommunikációs teljesítménye hatékony, a politikai kormányzást szinte tökélyre fejlesztette. Magyarul: a társadalom abszolút többsége el tudta fogadni a Fidesz által választott narratívákat, ha viszont ez mégsem sikerült, akkor időről-időre tudott korrigálni a kormánypárt. Ugyanakkor most van egy jelentős különbség – vélekedett. Sokkal nehezebben védhető ez a politikai kormányzás egy olyan elhúzódó válságban, amelyben tömegeknek kerül veszélybe a lakhatása, és okoz gondot a mindennapi megélhetés.
Amíg a járvány egészségügyi szakasza tart, addig a Fidesz támogatottsága stagnál, vagy még egy kevéssel nőhet is, persze csak abban az esetben, ha azt tudják mutatni, hogy a kormány valamennyire ura a veszélyhelyzetnek. Úgy gondolom, hogy az emberek ezt most még így látják
– mondta, hozzátéve: ha kilépünk a járvány emberéletet tömegesen veszélyeztető szakaszából a járvány okozta gazdasági válság szakaszába, a jelenlegi elégtelen gazdasági intézkedések eredményeként,
Milliókra kiterjedő szociális válság réme fenyeget
Ebben a helyzetben Orbán Viktor szerepe is érdekes. A miniszterelnök lett a járvány elleni védekezés vezénylője, a kormány intézkedéseiről az ő Facebook-oldalán szerezhetünk tudomást, védőeszközöket pakol, kórházakat látogat. Ember Zoltán szerint ez egy olyan stratégia, amivel sokat lehet nyerni, de sokat is lehet bukni.
Nem éppen a kockázatkerülést választotta a miniszterelnök azzal, hogy ennyire önmagát tette a középpontba
– hangsúlyozta az Iránytű Intézet ügyvezetője.