Ami az izgalmak elmaradását illeti, sajnos az előérzetem maximálisan bejött. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán megrendezett, vita helyett leginkább egymás mellett történő elbeszélésbe hajló, legfeljebb személyes ekézésekkel tarkított eszmecsere nem az adrenalinpumpáló izgalmak estjeként vonul majd be a történelembe.
Niedermüller Péter és Ujhelyi István nem nagyon tudtak olyasmivel előrukkolni, amit az elmúlt hónapok kerekasztal-beszélgetésein ne osztottak volna meg a nagyközönséggel (lásd például ITT):
- előbbi úgy véli, a jövő lesz a tét az EP-választáson, egységes, Európai Egyesült Államokig menő kontinensben gondolkodik, mert szerinte csak így felelhet meg az unió a globális kihívásoknak, csak menekülteket lát és nem bevándorlókat, valamint megfékezné a populista előretörést az EP-ben;
- utóbbi szerint Európa vagy Orbánisztán között kell választani, a májusi voksolásban az Európa-ellenesek és az Európa-pártiak küzdelmét látja és attól fél, hogy a válságok következtében a "túlzottan szuverén nemzetállamok" megint háborúba sodorják Európát.
Deutsch uralta a "vitát"
Igazi meglepetést egyedül talán az okozott, hogy mint kiderült Deutsch Tamás és Ujhelyi István rendszeresen eljárkálnak borozgatni egymással, az semmiképp, hogy a Fidesz-KDNP politikusa simán felmosta a padlót a két baloldali kollégájával.
Erre a legegyértelműbb módon az uniós költségvetés felemlegetésekor került sor, amikor a közönségből nagy derültséget kiváltva közölte, hogy a Soros-Juncker-plakátkampány miatt Európa szerte megrángatott Orbán Viktor még mindig jobb pozícióból láthat neki a büdzséről szóló tárgyalásoknak, mint
anno Gyurcsány Ferenc, aki a miniszterelnök 4 és fél milliárd euró pluszforrásával szemben mindössze 200 milliót tudott felmutatni, ráadásul Niedermüllernek még mindig, Ujhelyinek pedig csak volt főnöke.
Ez a remekül előkészített beszólás, azon túl, hogy gyakorlatilag két vállra fektette a többieket, nagyon szépen megmutatta, kinek akart kedvezni a szervezőség, amikor a volt bibós Deutsch mellé nem az LMP, nem a Momentum és nem a Jobbik képviselőit ültette le vitázni, hanem a levitézlett miniszterelnökkel máig agyonterhelt, tulajdonképpen fideszes lélegeztetőgépen vegetáló, ugyanúgy levitézlett baloldal politikusait. Egy Ungár Pétert, egy Donáth Annát vagy egy Gyöngyösi Mártont már nem lehetett volna ilyen piszlicsáré érveléssel sarokba szorítani.
Az EP-választásra minden ellenzéki pártnak a saját bázisát kell mozgósítania
"Európai választások - nagy a tét" címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Megújuló Magyarországért Alapítvány hétfőn. A szervezők Vágó Gábor (LMP), Donáth Anna (Momentum), Jávor Benedek (Párbeszéd), Ujhelyi István (MSZP), Gyöngyösi Márton (Jobbik) és Niedermüller Péter (Demokratikus Koalíció) részvételével keresték a választ az ellenzéki dilemmákra: érdemes-e közös indulásban gondolkodni, milyen témák dominálják majd a kampányt és mi is lesz a voksolás valódi tétje.
Abban egyébként mindhárom fél között hatalmas egyetértés volt, hogy május 26-án rekord részvételre számíthatunk az EP-választások hazai történetében:
mindenki minimum 40 százalékra lőtte be a várható részvételt, de azt sem zárták ki, hogy ez akár 45 százalékra is felkúszhat.
Ezek fényében abszolút nem volt meglepő, hogy másfél órás csevej tulajdonképpen jutalomjáték számba ment Deutsch számára, aki természetesen a bevándorlást nevezte az EP-választás legnagyobb tétjének, és egyaránt angolnaként siklott ki a tapasztalatlan moderátor legizzasztóbb kérdései, valamint a vitapartnerek néhol azért be-betaláló felkérdezései, kommentárjai elől (ne legyünk igazságtalanok, Ujhelyi Istvánnak egyszer például sikerült a Gruevszki-ügyre vonatkozó félmondattal sikerrel oldalaznia az afrikai migránshordák rémképét).
A kormánypárti politikus egyébként roppant taktikus volt: nem dobálta a magas labdákat, nem sorosozott, sőt még csak nem is brüsszelezett, a szó klasszikus értelmében, és a bevándorláspárti és bevándorlásellenes ellentétpár is csak egyszer került elő a beszélgetés folyamán (maga a bevándorlás azért zömmel uralta a megszólalásait). Viszont saját arrogáns magabiztossága azért egy-két dologban őt is bevezette a málnásba.
Öngólok és becsorgó ziccerek
Az európai ügyészséghez való csatlakozás elutasítását valami egész elképesztő, avantgárd látomásköltészettel igyekezett megmagyarázni:
"Szabad a döntés, lehet venni gumicukorkát, vagy nem lehet venni gumicukorkát, akkor aki nem vesz gumicukorkát, azt ne csesszék már le, hogy nem illik nem venni, hohó!"
Ez a rendhagyó gondolatfolyam azt hivatott levezetni, hogy bár az európai ügyészséghez való csatlakozás önkéntes alapú, most a Fidesz-kormányt mégis "változatosabbnál változatosabb marhaságokkal cseszegetik" (mint a jogállamiság, a sajtó- és véleményszabadság hiánya, korrupció, ilyen apróságok...), amiért elutasította a lehetőséget. Ehhez még a szokásos szuverenitás-féltés társult érvként, és persze az is "óvodás logikának" minősült Deutsch szemében, hogy ha Orbán Viktor és környezete nem korrupt, akkor épp az ő érdeke lenne egy független szervvel kivizsgáltatni a felettébb gyanús ügyeket.
Azonban hála a felettébb lejtő hazai pályának, a Fidesz EP-képviselőjét még az olyan egyértelmű dolgokkal sem sikerült megfogni, mint az, hogy pártját lehet, hogy a közeljövőben kihajítják az Európai Néppártból, vagy hogy továbbra is fenntartja véleményét, miszerint a magyarok élnek-halnak a túlóráért, és ha tehetnék, mást se csinálnának egész nap, csak belegebednének a munkába.
Önnek is joga van tudni! Kérdések és válaszok a Fidesz elleni néppárti eljárásról
Még egy hónappal ezelőtt is a legtöbb elemző kételkedett abban, hogy a májusi európai parlamenti választás előtt az Európai Néppárt napirendjére kerülhet a Fidesz kizárásának a kérdése. Az Európai Néppárt elnökének, Joseph Daulnak a hétfői bejelentése óta ez már nem spekuláció vagy fikció, hanem tény.
Előbbi témát "vitapartnereinek" hála, részben sikerült megúsznia a már említett Gyurcsány-gyomrossal, illetve azzal, hogy Niedermüller és Ujhelyi is köszönik szépen, azt, hogy mi történik az Európai Unió jelenlegi legnagyobb pártcsaládjában, leginkább a Néppárt belügyének tekintik, így nem is űzték annyira ezt a történetet.
"Köszönjük szépen, örülünk, jól vagyunk, maradunk, minden rendben"
- mondhatta így az esetleges kizárást firtató, lagymatag felvetésekre a fideszes képviselő.
A rabszolgatörvénnyel kapcsolatos botrányos kijelentését pedig előbb az RTL Klubon való élcelődéssel próbálta elütni, majd olyan komoly érveket hozott föl - a kifutó időre hivatkozva immár válasz nélkül -, mint például, hogy
még anno, a tudományos marxizmus órán is cikinek számított, ha valaki kizsákmányolásként tüntette föl a munka világát.
Deutsch Tamás: teljesen természetes, hogy munkaidő után is a munkahelyükön vannak az emberek Magyarországon
Március 1-jétől változtak a köztisztviselőkre vonatkozó törvények, például a nyolc órás munkaidejük kilencre nőtt, itt írtunk róla részletesebben. Ezzel kapcsolatban mondta Deutsch Tamás az RTL Híradónak, hogy Ne csináljunk már úgy, mintha Magyarországon ez nem lenne teljesen természetes dolog, hogy az emberek örömmel dolgoznak ott ahol dolgoznak.
A rabszolgatörvénnyel szembeni kifogások, aggodalmak és tüntetések kapcsán pedig az alábbi, kissé izzadságszagú és zavaros monológot sikerült előadnia (a szó szerinti közlést azért tartom fontosnak, mert úgy érzem, hogy az interpretáció feladata néhol meghaladná magyar-magyar tolmácsi képességeimet):
"Az a helyzet, hogy egy XXI. századi, digitalizációtól érintett, bizakodással a jövőbe tekintő Európában a munka világa értéket teremt. Az emberek arra készülnek, hogy hivatásuk legyen, amiben kiteljesednek. Nem mindenkinek adatik meg, nem minden munkahelyet, nem minden főnököt szeret az ember - aki meg így éli meg az életét, az is néha rossz kedvvel megy be a munkahelyére. Ez az ostobaság, ami itt tavaly december óta zajlik... 250 óráról a munkavállalók beleegyezésével elvégezhető túlmunka az 400 órára emelkedett, hát 150 óra per év, tényleg egészen brutális, adott estben lehetőség, mondom, ha valaki beleegyezik, annak heti 3 órányi fizetett túlmunkát tesz lehetővé. De nem is erről akarok beszélni! Ez! Ez egy hihetetlen ostobaság, engem bosszant, én nem így gondolkodom. Már a XIX. század végén, a XX. század elején már a legharcosabb marxista körökben is cikisnek számított, logikátlan a munka világáról, hogy az kizsákmányolás. Igenis azt mondtam, hogy igen, létezik az, hogy valaki a munkahelyén a feladatát akarja teljesíteni. Létezik az, hogy a... mit tudom én, a nyolcórányi munkaideje egy műsorvezetőnek lejár a műsor közben, fogja az óráját, és azt mondja: tisztelettel köszönöm, akkor a második félidőt már nem közvetítem, mert lejárt a munkaidőm? Nem, van egy feladta, amit el kell végeznie."
"Én egyszerű, hétköznapi, nem a... ostoba, politikai-ideológiai logikával, hanem a józan ész logikájával megfogalmazott állítást mondtam. "
Ujhelyire reagálva kitért a köztisztviselőket sújtó intézkedésekre is, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a közszolgák csak örüljenek, mert most kaptak egy visszamenőleges 30 százalékos béremelést, egyébként meg csak annyi történt, hogy a 7 és fél óra, plusz fél órás ebédszünet szerkezetű munkaidejük 8 óra munkaidőre, plusz fél óra ebédszünetre módosult.
"Egyetemen is mindig így van, hogy az előadásba beleszámít az ebédidő. Már általános iskolában úgy éljük meg az életünket, hogy egyébként a büfébe való lemenés egy órája, az beleszámított az 5-6-7-8 órába."
Majd nem kis szarkasztikus éllel hozzátette:
"Döbbenetes az, ami most Magyarországon megjelenik, hogy a 8 órányi munkaidő, az 8 órányi munkaidő..."
Azt már csak remélni merem, hogy Deutsch úr az Európai Parlament székeit koptatva nem ezt az ordas csúsztatáson alapuló szemléletét, hanem a magyar valóság, általa láthatóan kevésbé ismert viszonyait érvényesíti majd, a "kötelezően választható" 400 órás túlórakerettel és a 3 éves csúszással, mire megfizetik.
Bevezette a rabszolgatörvényt, majd százak elbocsátásába kezdett a multicég spanyol beszállítója
Több száz főt bocsát el a hetekben a Mercedes-Benz egyik magyarországi beszállítója, a spanyol tulajdonú Antolin Hungary Kft. - tudta meg az Alfahír a céghez közeli forrásból. A lapunkhoz eljuttatott dokumentumból kiderül, a kft.elhatározta a társaság működésének átszervezését a társaság megrendeléseinek csökkenése okán.