Az EP-választásra minden ellenzéki pártnak a saját bázisát kell mozgósítania

"Európai választások - nagy a tét" címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Megújuló Magyarországért Alapítvány hétfőn. A szervezők Vágó Gábor (LMP), Donáth Anna (Momentum), Jávor Benedek (Párbeszéd), Ujhelyi István (MSZP), Gyöngyösi Márton (Jobbik) és Niedermüller Péter (Demokratikus Koalíció) részvételével keresték a választ az ellenzéki dilemmákra: érdemes-e közös indulásban gondolkodni, milyen témák dominálják majd a kampányt és mi is lesz a voksolás valódi tétje.

A kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy különböző szemszögből rávilágítsanak, milyen stratégiával és milyen üzenetekkel kívánnak nekivágni a tavaszi megmérettetésnek.

Mit és hogyan üzen az ellenzék?

"A kampánynak nem arról kell szólnia, hogy ki tud nagyobb Orbán-fóbiát felmutatni, nem is a múlt sérelmeiről és a jelen különbségeiről, hanem a jövőről"

- mondta el Donáth Anna, aki szerint a legfontosabb, hogy az EP-képviselők Magyarország hangjai legyenek, itthon pedig az Európai Unió álláspontját hozzák közelebb az emberekhez, és tudatosítsák bennük, miért jó ehhez a közösséghez tartozni. A Momentum alelnöke hozzátette, hogy az emberek többsége, amellett, hogy Európához szeretne tartozni, nem tudja megfogalmazni, hogy ez milyen előnyökkel jár és mit jelent számára, ezen pedig változtatni kell.

Jávor Benedek szerint nem zárja ki egymást az Orbán-ellenesség és a közös Európa támogatása, mivel Orbán Viktor egyértelműen Európa-ellenes politikát képvisel, így ezek az üzenetek tartalmukban megférnek egymás mellett. Szerinte a Fidesz-tábort egyedül a migráció témája tartják össze, míg az ellenzéki erőknek ezzel szemben olyan üzeneteket kellene megfogalmazni, melyek összefogják a saját táborukat, a Fideszét viszont széttöredezik. Szerinte ilyen a korrupció ostorozása, mert a lenyúlásokat a kormánypárti szavazók sem tolerálják, de egyéb fontos belpolitikai témák is megosztják őket. Hozzátette:

bár az ellenzéki pártok politikailag és világnézetileg is nagyon különböznek egymástól, korlátozott tartalmi egyezés mégis van az elképzeléseikben.

Szerinte ennek mentén kellene szorosabb együttműködésben gondolkodni.

A beszélgetés folyamán egyébként rajta kívül az MSZP-s Újhelyi István szorgalmazta leginkább a közös ellenzéki EP-lista állítását. Ő az üzenetekkel kapcsolatban elég leegyszerűsítően annyit dobott be a köztudatba, hogy a magyaroknak a voksoláson két dolog között kell választania: Európa vagy Orbánisztán?

Az ellenzéki együttműködéssel kapcsolatban a leghasználhatóbb, gyakorlati felvetése az volt, hogy az összes szavazókörbe biztosítani kell az ellenzéki szavazó biztosok jelenlétét, ha kell akkor a jelentkezők arányos elosztásával, hogy a Fidesz ne tudjon úgy elcsalni körzeteket, mint tavaly áprilisban. Emellett szeretné elérni, hogy az ellenzéki képviselők még május 1-je előtt az összes településen terjesszenek be egy olyan javaslatot, amely helyi szinten méltatná a 15 éves európai uniós tagságot.

Felesleges kockázat a közös ellenzéki EP-lista

A május 26-i európai parlamenti választás mérföldkőnek ígérkezik: az Európai Parlament erőviszonyai komoly befolyással lehetnek az unió politikai napirendjére, intézményes reformjának irányaira, ugyanakkor a választás eredményének mindig vannak közvetlen, belpolitikai hatásai is. Míg Orbán Viktor európai ambícióira koncentrál, és ehhez mozgósítják a Fidesz szavazótáborát, addig az ellenzéki oldalt a közös EP-listára vonatkozó ötletek uralják, pedig több érv szól ellene, mint mellette.

Niedermüller Péter a Demokratikus Koalíció képviseletében arról próbálta meggyőzni a hallgatóságot, hogy nem létezik migráció, illetve migrációs ügy, szerinte csak menekültkérdésről lehet és kell beszélni, minden más csak a fideszes propagandát és beszédmódot erősíti. Erre azért még a baloldali politikusoktól is értetlenkedő pillantásokat kapott, bár azzal a kijelentésével némileg sikerült mentenie a helyzetet, hogy szerinte az Európai Unió egészében mindenkikre ugyanolyan kritériumoknak kell vonatkoznia, ha a korrupcióról van szó.

Erre rímelt Vágó Gábor felvetése, aki szerint az ellenzéknek arra is rá kell mutatnia a kampányban, hogy

az EU sem hibátlan, a magyar politikusok viszont azért indulnak az Európai Parlamentbe, hogy belülről javítsák ki a visszásságokat, és az elitek Európája helyett a polgárok Európáját teremtsék meg.

Az LMP-s politikus szerint akár uniós alaptörvény-módosítással is, de változásokra van szükség, és szerinte az unió jelenlegi formája sincs kőbe vésve. Vágó ugyanakkor szintén felült a közös ellenzéki lista vakvágányon dübörgő vonatára: szerinte az ellenzéki pártoknak közös történetben és jövőképben kellene gondolkodnia.

A legrészletesebben Gyöngyösi Márton fejtette ki, hogy a pártja milyen célokkal és üzenetekkel vág neki a megmérettetésnek, nem véletlen, hiszen a magyar politikai alakulatok közül egyelőre a Jobbik volt az egyetlen, amely EP-programot tett le az asztalra.

A párt elnökhelyettese szerint a belpolitikai és külpolitikai kérdéseket nem lehet élesen különválasztani egymástól, hiszen az uniós politika szerves hatással van a magyarság életére. Az Európai Unió működésén szerinte is belülről kell változtatni, amire az idei EP-választás egy hatalmas lehetőséget nyújt. Gyöngyösi úgy véli, szakítani kell azzal a felfogással, ami akkora erőt ad Orbán Viktor Brüsszelező retorikájának, és nem szabad az unióban mumust látnunk, fel kell hagyni azzal a beidegződéssel, hogy a sikertelenségeinket mindig egy külső tényezőre vetítjük ki. Az elmúlt 15 év gyakorlatával szemben az EU-t végre arra kellene használnunk, amire való:

ügyek mentén Magyarország és a magyarság érdekeit szolgáló koalíciókat kéne kötnünk, és kontinens szerte arra kéne koncentrálnunk, hogy a hasonló cipőben járó országokkal közösen tudjuk érvényesíteni az akaratunkat.

Gyöngyösi úgy fogalmazott, hogy ehhez viszont - a fideszes politikusokkal ellentétben - tudni kell alkalmazni a diplomácia különböző módszereit.

A Jobbik szerint csak a Fidesz érdekeit és propagandáját szolgálná a közös EP-lista

A Jobbik több szempontból is rossz felvetésnek tartja az összellenzéki összefogást az európai parlamenti választásokra. Az EP-választás egy tisztán pártlistás szavazás, éppen ezért nincs is nagyon európai példa hasonló összefogásra, közös listára. A Jobbik a többi hazai párthoz képest elsőként, már decemberben bemutatta európai választási programját, amely markáns alternatívát kínál a Fidesszel szemben - áll a párt keddi közleményében.

A jobbikos honatya szerint az EP-választás egyik legfőbb tétje, hogy EU-tag marad-e Magyarország, vagy Orbán Viktornak sikerül-e előbb perifériára szorítani, majd teljesen kivezetni hazánkat a közösségből. Gyöngyösi szerint a miniszterelnök a Huxiten kívül jelenleg még abban a forgatókönyvben gondolkodik, hogy esetleg a Fideszhez hasonló szélsőséges pártokkal próbál új politikai blokkot létrehozni az Európai Parlamentben, amellyel belülről bomlasztaná az államszövetséget.

A Jobbik kampánytémái között felsorolta

  • a migráció kérdését, ami szerinte nem csak azért fontos téma, mert a Fidesz ezt tűzte a zászlajára, hanem mert globális problémáról van szó, amelyben Orbán Viktorék kétszínű - kommunikációban hangos, tettekben beengedő - politikát folytat;
  • a tömeges elvándorlás katasztrófáját, amit a Jobbik a bérunióval, az uniós kohéziós politika reformjával, a versenyképesség növelésével és az európai ügyészséghez való csatlakozással orvosolna;
  • a fake news elleni küzdelmet, mert a párt emberi alapjognak tekinti az objektív tájékoztatáshoz való jogot, melyet uniós irányelvek szintjén is biztosítani kéne az emberek számára; illetve
  • az autonómia kérdését.

Utóbbival kapcsolatban a képviselő úgy fogalmazott:

"Nem szeretem, amikor Bukarestből elnyomják a székelyeket, de azt sem, amikor Budapestről uniós forrásokkal próbálják megvenni a szavazataikat és leszavaztatni őket Orbán Viktor rendszerére."

Gyöngyösi szerint erre megoldást jelenthetne az önrendelkezés.

Mozgósítani, mozgósítani, mozgósítani

A következő körben a pártok képviselői egymás mondandójára is reagáltak, de a beszélgetés itt már végleg a közös ellenzéki listáról való lamentálásba fulladt. Donáth Anna rögtön finoman bele is állt az összeborulást erőltetők kórusába, és rámutatott, hogy az ellenzéki pártoknak

elsősorban saját bázisukat kell mozgósítani, mivel az sem evidens, hogy ők maradéktalanul az urnákhoz járulnak majd, illetve a bizonytalanokat is meg kell tudni szólítani.

A Momentum alelnöke szerint ugyan vannak közös pontok a Fidesszel szemben álló erők programjaiban, de az EP-választás épp az a terep, ahol a különbségek nagyobb erőt jelenthetnek, mivel mindegyik szavazóbázist más-más program és értékrend motivál a voksolásra. Ezért ő a külön indulásban látja a legteljesebb szavazatmaximalizálás lehetőségét.

Jávor Benedek, Vágó Gábor és Újhelyi István kétségbeesetten próbáltak érvelni az összefogás és a közös lista mellett, és az önkormányzati választások főpróbájaként próbálták értelmezni az EP-választást, ami annak tudatában nem meglepő, hogy egyik politikai alakulatnak sem politikai érdeke az önálló megmérettetés:

  • az LMP és főleg a Párbeszéd nem biztos, hogy egyedül képes lesz a küszöb fölé tornázni magát,
  • az MSZP pedig nem szeretné, ha a számok ismét visszaigazolnák, hogy már teljesen elveszítette váltópárti státuszát.

A moderátor a közös lista kapcsán külön a szőnyeg szélére állította Gyöngyösi Mártont és Niedermüller Pétert.

Utóbbi szintén amellett érvelt, hogy a pártoknak a saját bázisukat kell minél nagyobb számban az urnák elé vinni, ami egy összellenzéki lista esetén nem lenne kivitelezhető, hiszen minden párt szimpatizánsai között szép számmal akadnak olyanok, akiket kifejezetten taszítana egy ilyen összefogás. A DK politikusa úgy véli, hogy nem lehet és nem érdemes a szőnyeg alá söpörni a politikai különbségeket, mert ezek ereje épp ezen a választáson nyilvánulhat meg igazán, ezért pártja jelenleg nem kér ebből a koncepcióból.

Gyöngyösi Márton már korábban bejelentette, hogy a Jobbik önálló EP-listával vág neki a májusi EP-választásnak, most is kitartott emellett az álláspont mellet. A Jobbik elnökhelyettese úgy látja, hogy ez a voksolás fogja egyértelműen megmutatni, milyen is valójában a jelenlegi magyar politikai színtér. Hozzátette:

az együtt gondolkodás és az ügyek mentén való közös cselekvés fő színtere az önkormányzati választás lesz, ahol majd mindenki felsorakozhat a mindenki számára támogatható, hiteles közéleti szereplők mögé.

Orbán Viktor kinyilatkoztatásokon alapuló, monolit rendszerével szemben viszont most az eltérő vélemények és a politikai nézetek sokszínűségét kell felvonultatni, fogalmazott Gyöngyösi Márton, majd közölte:

"Én egy olyan Magyarországot szeretnék, ahol végre elérjük a polgárosodásnak azt a szintjét, ahol véleményeket ütköztetni nem szégyen, hanem dicsőség."

Gyöngyösi: Egyedül indul az EP-választáson a Jobbik, Jakab Péter az új frakcióvezető-helyettes

Egyedül indul az Európai Parlamenti választáson a Jobbik - jelentette be a párt elnökhelyettese Gyöngyösön. Gyöngyösi Márton sajtótájékoztatóján arról is beszélt: a Jobbik az ÁSZ-bírság ellenére sem roppant meg, de az még nem derült ki, hogy a büntetés milyen hatással van az EP-választás kampányára.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
1
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.
1
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
1
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

A magukat csak Kihalás Forradalmának (nem, ezt nem a  Monty Python csoport találta ki) nevező környezetvédő aktivisták próbálták megbénítani a kelet-londoni vonatot, így tiltakozva a légszennyezés ellen. 

Szép munka!

Valaki szóljon nekik, hogy a közösségi közlekedés megbénításával amúgy csak még több embert kényszerítenek a motoros fotelbe, vagyis az autóba, ezáltal pedig tovább növelik a szén-dioxid (meg tucatnyi más, fura nevű méreganyag) -kibocsátást. 

Persze lehet, hogy csak a Sétáló London programját igyekeznek megvalósítani a maguk szerény eszközeivel.

Attól függetlenül minden követelésük ül. Legalábbis a 3 legfontosabb.