Az Európai Unió megtette az első lépéseket a szorosabb katonai együttműködés érdekében. Elvileg már eddig is létezett közös biztonság- és védelempolitika, de a gyakorlatban nem voltak működőképes, összehangolt keretek. Az „állandó strukturált együttműködés” ötlete 2009-ben került az asztalra, most Magyarországgal együtt 22 uniós tagállam nyilvánította ki, hogy részt vesznek a megvalósításban.
A PESCO létrehozását felgyorsította Donald Trump választási győzelme. Az amerikai elnök többször is keményen bírálta a NATO európai tagállamait, miszerint keveset költenek a védelemre, szemben az USA aránytalanul nagy szerepvállalásával.
„Ez határozottan egy történelmi pillanat az európai védelempolitika történetében”
- mondta Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Eurologus szerint. Sokan még egy évvel ezelőtt is úgy vélték, hogy lehetetlen elérni a PESCO beindítását.
Mogherini hangsúlyozta, hogy ez még csak a munka eleje, tehát nem kell túlgondolni a bejelentést. A tartalmi rész arra vonatkozik, hogy összehangoltan fejlesztik a védelmi képességeket és ezeket együtt teszik elérhetővé az uniós katonai küldetésekhez – tehát egyelőre nagyon messze vagyunk a közös hadsereg létrejöttétől.
Az együttműködést elsősorban az hívta életre, hogy az uniós országok külön-külön költenek a védelemre, ez a pénz viszont elaprózódik, és különböző fegyverrendszereket fejlesztenek belőle, ami nehezíti az összehangoltságot és a hatékony közös munkát. Az Európai Bizottság számításai szerint így évente 25-100 milliárd euró (7,7-30,8 ezer milliárd forint) közötti összeget költenek el feleslegesen a nemzetek.
A PESCO lehetővé teheti, hogy fokozatosan közelítsék egymáshoz a katonai képességeket, amihez több pénzt kérhetnek a közelmúltban létrejött uniós védelmi alapból.
Ellenőrzések is lesznek, rendszeresen jelenteni kell, hogy melyik résztvevő milyen erőfeszítést tett és hogyan járult hozzá a közös fejlesztéshez. Ha valaki nem teljesíti az elvárásokat, minősített többséggel felfüggeszthetik a tagságát az együttműködésben.
Öt tagállam nem írta alá a nyilatkozatot: Dánia, Írország, Málta, Portugália, illetve az EU-ból kilépni készülő Egyesült Királyság. A PESCO-hoz azonban utólag is lehet csatlakozni, a lehetőség ráadásul unión kívüli országok számára is nyitva áll, sokan például kívánatosnak tartanák, ha később majd az Egyesült Királyság is részt venne az együttműködésben.
Magyarország is tag
A magyar kormány részéről Simicskó István honvédelmi miniszter szignózta a megállapodást. Orbán Viktor korábban már kifejtette, hogy támogatja a közös hadsereg ötletét. A tervezett magyar védelmi kiadások és a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program összhangban állnak a PESCO várható követelményeivel.
Az egyelőre nem tisztázott, hogy Magyarország mekkora összeggel járul hozzá a közös védelemhez, de Szijjártó Péter külügyminiszter kifejtette, hogy a kiadásokról a NATO-kötelezettségeket figyelembe véve döntenek, így ügyelni fognak rá, hogy ne legyenek párhuzamosságok.
A közös politikai akarat tehát létezik ebben az ügyben a tagállamok részéről. A következő lépés, hogy az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel határozatot fogadjon el a PESCO-ról. Erre legközelebb december 11-én lesz lehetősége. Ezután már a résztvevő országok feladata lesz, hogy megállapodjanak az első közös projektekről, valószínűleg a képzés, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét a védelem terén területeken. A tervek kidolgozására három hónap áll rendelkezésre, Magyarország várhatóan kiberbiztonsági és stratégiai kommunikációs kérdésekben vállalhat aktív szerepet.
(fotó: Emmanuel Dunand / MTI)