Csakúgy, mint hazánkban a vallon parlamentben is szavazhattak a képviselők a CETA-ról, ám amíg itthon a kormánypárti többség a szerződés mellett foglalt állást, addig a belga tartományban a nemek kerültek többségbe.
Nem volt kötelező: önként szavaztak a fideszesek a CETA-ra
Őszinte vita zajlott a nagyobbik kormánypárt frakciójában, ám végül a nemzetközi lobbisták véleménye kerekedett felül a Fideszben, ezért támogatták kedden a képviselők az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt (CETA). Ugyanakkor kötelező frakció döntés nem volt, minden politikus a lelkiismerete szerint dönthetett, ám így is - a nyolctagú kereszténydemokrata frakció mellett - 94-en gondolták úgy, hogy támogatható az egyezmény.
Ezzel pedig elviekben meg is akadályozhatják az egyezmény életbelépését.
Rudy Demotte Vallónia miniszterelnöke kijelentette, hogy a francia többség nem járul hozzá, hogy a szövetségi kormány aláírja a CETA-t. Pedig a Politico szerint Franciaország folyamatosan lobbizott, hogy megváltoztassa a vallonok álláspontját. André Antoine, a parlament elnöke pedig arról beszélt némi malíciával, hogy nem ők a hibásak a CETA bukásáért, hanem Jean-Claude Juncker, ugyanis a Bizottság elnöke döntött úgy, hogy nemzeti parlamentek szavazhatnak az egyezményről.
Szétesik Belgium?
Brüsszel (mind EU, mind pedig belga viszonylatban) most abban reménykedik, hogy a miniszterelnöknek sikerül egy gyors kompromisszumot kötni a renitensekkel. Ugyanakkor Charles Michel nyomásgyakorlását erősítheti, hogy a holland nyelvű flamandok viszont CETA-pártiak. Ami másrészről Belgium széteséséhez is vezethet.Mivel az Európai Bizottság vegyes egyezményként deklarálta a CETA-t, ezért elviekben egyetlen ország is blokkolni tudja azt.
Csakhogy, ahogy arra Christoph Leitl, egy globális gazdasági kamara elnöke is rávilágított a lapnak,
„őrület, ha hagyjuk, hogy egy regionális parlament blokkolja a beruházást. Hova vezet ez minket?"
Valóban, hova vezet ez minket? Végre a jó irányba?