Szerda éjfél előtt nemsokkal megjelent a Magyar Közlönyben is az Orbán Viktor által korábban bejelentett gazdasági csomag, illetve a miniszterelnök rendelkezett a Munka törvénykönyvének rugalmasabbá tételéről is.
A rendelet szerint, ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap.
Lényeges, hogy a december 31-ig tartó fizetési moratórium (amit a kormány meghosszabbíthat) nem kötelező, ha a felek úgy döntenek, folytatódhat az eredeti feltételek mentén a törlesztés.
Ez azért nem mindegy, mert a szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, valamint
Ezek a rendelkezések 2020. március 18-án 24 órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre vonatkozik.
Arról is rendelkezett a kormány, hogy a mostantól felvett fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.
Ahogy arról tegnap már írtunk, ez is fontos kérdéseket vethet fel, hiszen ilyen alacsony kamatszinten nem érhetőek el lakossági hitelek, meglátjuk, hogy a Bankszövetség milyen módon tudja vállalni ezeket a kondíciókat.
Az pedig némileg ijesztő is, hogy a kormányzat ezzel a lakosság további eladósodását segít(het)i elő, szemben a konkrét állami támogatással, a kieső jövedelmek kompenzálásával.
Idetartozik, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank indokoltnak tartja a CSOK és a babaváró hitelek feltételeinek módosítását, egyelőre ebbe az irányba nem lépett a kormány.
A bejelentésnek megfelelően a kormányzat segítséget nyújt a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt bajba jutott gazdasági szektoroknak.
- a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni (a határidőt a kormány meghosszabbíthatja);
- a bérleti díj a veszélyhelyzet alatt nem emelhető;
- a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól;
- munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn (azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot);
- nem kell fizetni turizmusfejlesztési hozzájárulást sem;
- valamint a taxisok mentesülnek a KATA-tól.
A Munka törvénykönyv változás viszont nem igazán nagy horderejű.
A rendelet szerint a munkáltató a veszélyhelyzetben bármikor módosíthatja a munkabeosztást (ezt eddig egy héttel előre be kellett jelenteni), illetve a munkáltató bármikor elrendelheti a home office-t, valamint a távmunkát, és ellenőrizheti a munkavállaló egészségi állapotát, és annak megőrzése érdekében meghozhat intézkedéseket.
Rögzíti azt is, hogy a munkavállaló és a munkáltató külön megállapodást is köthetnek.
Az viszont továbbra is válaszra vár, hogy mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik számára nem megoldható a távmunka, de otthon kell maradnia, mert vagy nem tudja a gyermekét hova tenni, vagy pedig házi karanténba kényszerül.