Ahogy arról beszámoltunk, az Orbán-kormány több mint két év után végre az inflációt felhajtó és áruhiányhoz vezető ársapkák kivezetése mellett döntött. A Jobbik-Konzervatívok régóta mondta, hogy ezt kellene tenniük, sőt egy jobb megoldást is kidolgozott helyette.

Mint ismert, a mesterségesen fenntartott hatósági árak hatására az utóbbi hónapokban az élelmiszerárak – attól a néhány, szabályozás alatt álló alapvető élelmiszertől eltekintve – egyenesen kilőttek, amivel az egész Európai Unió legmagasabb inflációs adatait produkálja az ország immáron hosszú ideje.

Régóta kongatják már a vészharangot a piaci szereplők

Az árstopok megszüntetésének ötlete időről időre felmerült különféle piaci szereplők körében. Elsőként idén január elején a CBA-t, Manna-t, Ronit, Prímát és a Reál hálózatot is tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség az élelmiszerár-stop kivezetésére kérte a kormányt, mivel szerintük az intézkedés láthatóan nem érte el célját.

Nem sokkal később, január 10-én már Parragh László is azzal állt elő, hogy „újra kell gondolni az ársapkák fenntartását”. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kormánypárti Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott: „Lassan meg kell tervezni az árstopok kivezetését, ami egy gazdaságpolitikai feladat”.

Február elsején pedig már a fideszes vezetésű Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is az árstopok kivezetése mellett foglalt állást, szociális intézkedésként hivatkozva arra. „Az egy éve bevezetett árstop mára betöltötte szerepét, a termelői, feldolgozói szervezetek és a kiskereskedelem szereplői a kivezetését javasolják” – fogalmaztak a 13 szakmai szervezettel közös közleményükben kellően szofisztikáltan, mégis egyértelműen.

A NAK szerint a felborult uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálná Magyarország élelmiszer-önellátását. Közölték továbbá, „az ársapka nem piaci, hanem szociális intézkedés”.

Két év kellett, hogy Orbánék szakítsanak a hatósági árakkal

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón jelentette be, hogy augusztus 1-től kivezetik az élelmiszerárstopot, mivel előrejelzésük alapján augusztusban jelentősen, 15 százalékra csökkenhet az infláció, így már december előtt is lehetséges az egy számjegyű inflációs céljuk. Hogy ezt a nagyratörő tervet hogyan kívánják elérni, nem tudni. A kötelező akciózás mértékét viszont 10-ről 15 százalékra emelik, és ezt azon termékekre is kiterjesztik, melyek eddig a hatósági árazás hatálya alá estek.

Gyöngyösi Márton: Örülünk, hogy az Orbán-kormány végre kivezeti a kommunista stílusú hatósági árakat

Az Alfahír megkeresésére Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok elnöke, EP-képviselője elmondta:

Pártja már bő egy éve a kommunista stílusú hatósági árak kivezetése mellett érvelt, és örül, hogy ha késve is, de az Orbán-kormány végre megfogadta javaslatukat, és az inflációt gerjesztő ársapkák kivezetése mellett döntött a mai kormányinfón.

A konzervatív párt vezetője lapunknak kiemelte, a Jobbik a nemzetközi példák alapján kidolgozott, és a fejlett országokban sikerrel működő Nemzeti Élelmiszer-támogatási Programon keresztül célzottan, rászorultsági alapon támogatná a nehéz sorsba jutott magyar családokat az infláció által generált 1500 milliárd forintnyi plusz áfabevétel terhére.

Felidézte, javaslatuk egy korábbi jobbikos előterjesztésre épít, mely szerint a rászoruló családok úgynevezett Családi Kártyán vehetnek igénybe támogatást, mely kártyáról többek között a gyermekek mindennapjaihoz szükséges alapvető termékeket lehetne beszerezni.

Mi az a Nemzeti Élelmiszer-támogatási Program?

A Jobbik-Konzervatív gyermekközpontú megoldási javaslatának keretében a nehéz helyzetben lévő családok olyan támogatásokat vehetnének igénybe, melyek elősegítenék az egészséges, helyben termelt vagy előállított magyar élelmiszerek vásárlását, de nem támogatnának "fűnyíró-elv" alapján mindenkit, rászorultságtól függetlenül. A Jobbik-Konzervatívok által javasolt Nemzeti Élelmiszer-támogatási Program (NÉP) elindítását abból az 1500 milliárd forintos inflációs többlet áfabevételből lehet megvalósítani, amelyet a költségvetés az infláció által megnövekedett árak többletadójaként beszed.

A Jobbik a KSH által meghatározott "szegénységi küszöb" színvonalán vagy az alatt (65 ezer Ft/hó/fő) élőket rendszeres havi támogatásban részesítené mindaddig, amíg az infláció egyszámjegyűre csökken.

A programba regisztrálóknak a MÁK havi rendszerességgel egy nem-pénzbeli, azaz pénzre nem váltható úgynevezett "vouchert" küldene, amelyeket a NÉP programban meghatározott módon lehetne felhasználni, beváltását pedig minden kereskedelmi egységnek biztosítania kell a programban meghatározott termékek körére. Elektronikus kártya bevezetése is elképzelhető, melyre a NÉP támogatás összegét átutalná a MÁK.

A NÉP vouchert vagy kártyát elsősorban egészséges hazai élelmiszerek, zöldség, gyümölcs, gabonafélék, pékáru, hal-, hús- és tejtermékek vásárlására lehetne felhasználni. A támogatás ugyanakkor a közétkeztetésre vonatkozó érvényben lévő szabályokkal összhangban nem lenne használható magas só-, cukor-, és zsírtartalmú élelmiszerek – pl. chips, cukrozott üdítő italok –, alkoholtermékek, energiaitalok, dohányáruk és egyéb élvezeti cikkek vásárlására.

(Címlapkép: Béli Balázs/Alfahír)