Az Orbán-kormány még 2021 őszén, éppen az országgyűlési választási kampány derekán vezetett be árstopot egyes alapvető élelmiszerek esetében, az akkori narratíva szerint átmenetileg. Tavaly novemberben aztán arról döntöttek, hogy kibővítik az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot, és így ársapkát kapott a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát és csirkeszárnyvég, a tyúktojás, az érkezési burgonya, illetve az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt (2,8% zsírtartalmú) tehéntej is.
Hiába van lassan másfél éve sapka az árakon, a vásárlók még mindig fáznak a bevásárlástól
A mesterségesen fenntartott hatósági árak hatására az élelmiszerárak – attól a néhány, szabályozás alatt álló alapvető élelmiszertől eltekintve – egyenesen kilőttek, amivel az egész Európai Unió legmagasabb inflációs adatait produkálja az ország immáron hosszú hónapok óta. Ráadásul az árstopok egyik nem éppen váratlan hatása az áruhiány is, vagyis hogy hiába olcsó a cukor vagy a tej, ha egyszerűen nem lehet kapni a boltokban, ami tovább rontja a helyzetet. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy ismét szemtanúi lehetünk annak az igen rossz emlékű jelenségnek, hogy a magyarok külföldre, a szomszédos országokba járnak át megpakolni a bevásárlókocsikat, merthogy ott olcsóbbak bizonyos termékek, és egyáltalán, kaphatók.
Az árstopok megszüntetésének ötlete időről időre felmerült különféle piaci szereplők körében. Elsőként idén január elején a CBA-t, Manna-t, Ronit, Prímát és a Reál hálózatot is tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség az élelmiszerárstop kivezetésére kérte a kormányt, mivel szerintük az intézkedés láthatóan nem érte el célját.
Nem sokkal később, január 10-én már Parragh László is azzal állt elő, hogy „újra kell gondolni az ársapkák fenntartását”. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kormánypárti Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott: „Lassan meg kell tervezni az árstopok kivezetését, ami egy gazdaságpolitikai feladat”.
„Az egy éve bevezetett árstop mára betöltötte szerepét, a termelői, feldolgozói szervezetek és a kiskereskedelem szereplői a kivezetését javasolják” – fogalmaztak a 13 szakmai szervezettel közös közleményükben kellően szofisztikáltan, mégis egyértelműen.
A NAK szerint a felborult uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálná Magyarország élelmiszer-önellátását. Közölték továbbá, „az ársapka nem piaci, hanem szociális intézkedés”.
A fideszes szervezet azonban ennél is tovább ment. Úgy vélték, az élelmiszerkereskedelem terén az elmúlt időszakban a hazai ágazati érdekekkel ellentétes folyamat indult el. „Egyrészt több szegmensben az import erősödik a hazai előállítók rovására, másrészt a kereskedők és a hazai beszállítók közt a korábbi években kiépült együttműködés, bizalmi kapcsolat gyengül” – írták, hozzátéve: A hatósági árszabályozás rövid távon kedvező a fogyasztóknak, azonban hosszú távon áruhiányt generál, torzítja a piacot és veszélyezteti a belföldi termékpályák fenntartható működését.
A közlemény szerint az ársapka kivezetésével megszűnnének a piactorzító folyamatok, továbbá elhárulna egy akadály a szélesebb körű akciók és árengedmények biztosítása elől, miután a korlátozások a kereskedőknek jelentős veszteségeket okoznak.
A helyzet pedig azóta sem túl rózsás: bár minimálisan csökkent az infláció februárban, még mindig 25 százalék felett járunk, amivel továbbra is Európa-bajnokok vagyunk.
Emlékezetes, a napokban Matolcsy György jegybankelnök is arról beszélt az Országgyűlésben, hogy a termelékenységnél „az élelmiszeripari ársapkák rontották a helyzetet, az inflációt 3-4 százalékkal mesterségesen és feleslegesen feltornázták”. Azt is elmondta, hogy az ársapkákat „nem kellett volna bevezetni, de ha bevezetik, már régen, január 1-jén ki kellett volna vezetni.”
A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, „talán túl vagyunk az infláció csúcspontján”, ugyanakkor arról is beszélt, hogy „közgazdasági vita zajlik az élelmiszerárstopról”, de addig biztosan fenntartják, amíg arra az infláció miatt szükség van. Gulyás egyébként a kormányzati narratívát felmondva külső okokkal, így az ukrajnai háború közelségével, illetve Magyarország energetikai kitettségével magyarázta a rekordmagas élelmiszerárakat.
A kancellárminiszer ezenkívül az Orbán Viktor miniszterelnök által is sokat hangoztatott újabb tételmondatot is elismételte, miszerint az év utolsó hónapjára egyszámjegyű, vagyis 10 százalék alatti inflációt akarnak Magyarországon.
Csakhogy azt egyelőre továbbra sem látni, hogyan akarják ezt elérni.
A Jobbik nemzeti élelmiszer-támogatási rendszert javasol
Adja magát tehát a kérdés, milyen más lehetőség, alternatíva léphetne a hatósági árazás helyébe.
A Jobbik-Konzervatívok elnöke egy múlt pénteki háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy nemzetközi példák, jelesül amerikai modell alapján nemzeti élelmiszer-támogatási rendszert vezetnének be. Ez egy célzott támogatási forma, és kizárólag élelmiszerre lenne felhasználható.
Az ellenzéki párti szerint ehhez a forrás is rendelkezésre áll,
Nem csupán a Jobbik, hanem a közgazdászok jelentős része is úgy látja, az ársapkák abban az értelemben nem jók, hogy azok fokozzák az inflációt, és áruhiányt okoznak az üzletek polcain. Másrészt meggyőződésük, hogy igazságtalan is az intézkedés abból a szempontból, hogy a szegények és a gazdagok is ugyanannyit fizetnek az adott termékekért.
Az ársapkát ki kell vezetni, és azzal párhuzamosan be kell vezetni ezt a fajta támogatási rendszert
– húzta alá a beszélgetésen Gyöngyösi Márton. A pártelnök egyébként hangsúlyozta, a közeljövőben újabb részletekkel szolgál majd a Konzervatívok elképzeléséről.
A hanyatló Nyugaton évtizedes, jól működő példákat látni
Annak érdekében, hogy képet kapjunk arról, a felvázolt koncepció mennyire lehet működőképes Magyarországon,
Ilyen például az Egyesült Államokban az úgynevezett Food Stamp néven indult program (ma Kiegészítő Táplálkozás Segítő Program), amely célzottan a nehéz körülmények között élő állampolgárokat segíti.
Ez a program az 1930-as években indult, és kisebb módosításokkal a mai napig működik, jelenleg nagyjából 40 millió amerikait segít (a háztartások kb. 10%-át érinti) hozzávetőleg évi 60 milliárd dolláros évi költségvetéssel. Eleinte a támogatási szisztéma kuponokkal működött, ám a kifizetéshez ma már egyfajta plasztikkártyát használnak, elektronikusan működő számlarendszerben, és ez havi szinten 125 dollárt jelent fejenként. Használatához szigorú jogosultsági és felhasználási feltételek érvényesek. Alapvető szükségleti cikkekre, élelmiszerek esetében egészséges élelmiszerekre, lakhatásra, energiaköltségekre, stb. fordítható, pénzre azonban nem váltható.
Franciaországban is létezik az 1960-as évek óta az úgynevezett bon de nourriture, amit csak élelmiszerre lehet felhasználni. Az élelmiszersegély céljaként a leginkább rászoruló személyek élelmiszerekkel való ellátását nevezik meg. Kérelemre étkezési utalványt lehet szerezni élelmiszerhez. Ez egy olyan étkezési támogatási program, amelyet az állam biztosít az alacsony jövedelmű emberek számára. Ez a program lehetővé teszi számukra, hogy ételjegyeket kapjanak, amelyeket élelmiszerboltokban és más élelmiszer-üzletekben lehet beváltani.
Az élelmiszer-utalványokra fordítható összeg általában havi vagy negyedéves rendszerességgel kerül kiosztásra, és az összeg nagysága a jogosultság és a családi állapot alapján változhat. Az ételjegyekkel olyan alapvető élelmiszereket lehet vásárolni, mint a kenyér, a tej, a hús, a zöldségek és a gyümölcsök. A programban résztvevőknek egyébiránt lehetőségük van különféle képzéseken, tanfolyamokon is részt venni, hogy javítsák munkaerőpiaci esélyeiket és szakmai készségeiket.
Ausztráliában ugyancsak vannak olyan típusú kártyák, amelyeket élelmiszerre, vagy akár közlekedésre, lakhatási/közüzemi számlákra lehet csak felhasználni. Ausztráliában a szociális alapú élelmiszer-támogatási rendszer több programra épül, köztük élelmiszerbankokra is.
Az ausztrál kormány az 1970-es évek óta működtet voucher rendszert. A voucheren alapuló szisztémák általában azok számára elérhetőek, akik szociális segélyt kapnak vagy más támogatásra jogosultak. Ezek általában a szociális segélyt kapó vagy más támogatásra jogosultak számára elérhetők. Az igénylők általában olyan vouchereket kapnak, amelyeket a helyi élelmiszerboltokban lehet beváltani. A voucher rendszer általában havi vagy kéthavi rendszerességgel működik, és az igénylők általában a szociális szervezetek által jelentkezhetnek a programra. Az igénylők főként olyan alapvető élelmiszereket vásárolhatnak meg, mint például a kenyér, a tejtermékek, a hús, a hal, a zöldségek és a gyümölcsök.
Az Egyesült Királyságban a legnagyobb élelmiszerbank a Trussell Trust, amely ellenőrzött és biztonságos élelmiszer-szolgáltatást nyújt több mint 1200 helyi közösségben. A rászorulók számára itt élelmiszer-utalványokat is biztosítanak az élelmiszerboltokban történő vásárlásra.
A Healthy Start program az Egyesült Királyságban működő, az egészséges életmód támogatását célzó szociális támogatási program, amely a terhes nőknek, az újszülötteknek és a 4 éves kor alatti gyermekeknek nyújt támogatást.
A 2006 januárjában elinduló program fő célja az egészséges életmódhoz szükséges alapvető élelmiszerek, például a friss gyümölcsök és zöldségek, valamint az anyatejet helyettesítő készítmények és vitaminok biztosítása a rászoruló családok számára. A program keretében a jogosult családok ingyen utalványt kapnak, amelyeket egészséges élelmiszerekre válthatnak be a boltokban. Célja továbbá az alacsony jövedelmű családok élelmiszer-biztonságának javítása, a gyermekek egészséges táplálkozásának elősegítése, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.