Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője a tavaszi-nyári ülésszak jelen állás szerint utolsó plenáris ülése után Facebookon beszélt uniós témákról, elsősorban a költségvetésről és a gazdaságélénkítő csomagról.
A politikus szerint az egyik legfontosabb esemény az elmúlt három napban Angela Merkel beszéde volt a szerdai ülésen, július elsejétől Németország vette át a féléves soros elnökséget, válságos helyzetben, rengeteg nyitott kérdéssel, ilyen a Brexit, a gazdaságélénkítő csomag és a következő 7 évre szóló költségvetés is.
"A német elnökség kiáll a jogállamiságért, annak csorbulását szóvá teszi még akkor is, ha Orbán Viktorról van szó"
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország legfőbb prioritása, hogy Európa a korábbinál erősebben és egységesebben kerüljön ki a koronavírus okozta válságból - jelentette ki a német kancellár szerdán Brüsszelben. Angela Merkel az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén bemutatta a német elnökség stratégiáját és fő céljait és még Orbánnak is üzent.
Kérdés, hogy a 750 milliárd eurót, amit az Európai Unió a tagállamok közös garanciavállalásával akar a pénzpiacokról lehívni, milyen arányban és milyen feltételekkel osszák szét az országok között, valamint milyen ütemezésben fizessék vissza.
Gyöngyösi szerint fontos látni, hogy a pénz lehívása nem egyfajta eurókötvény formájában történik, a hiteltartozás visszafizetése nem az EU-nak, mint intézménynek a kötelezettsége, hanem a tagállamoké. A képviselő úgy látja, ilyen értelemben fennáll a veszélye, hogy a már amúgy is rettenetesen eladósodott tagállamok még több hitelt lehívva tovább növelik GDP-arányos államadósságukat. Ha pedig még jobban eladósodnak, a visszafizetés pillanatában megszorítás jön, amibe sok tagállam társadalmilag és szociálisan belerokkanhat.
15 milliárd euró jutna Magyarországnak az EU gigantikus mentőcsomagjából
Az Európai Uniónak 750 milliárd euróra (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) van szüksége a koronavírus-járvány okozta példátlan gazdasági és társadalmi károk utáni helyreállításhoz - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament egynapos, rendkívüli plenáris ülésén szerdán.
Gyöngyösi kifejtette, ha az EU, mint intézmény nem vállalja fel a recesszió költségeit, és nem segít abban, hogy a tagállamoktól elvonja a hitelvisszafizetés terhét, akkor számtalan tagállam belerokkanhat a megszorításba, ami olyan társadalmi feszültségekhez vezethet, amelyeket sok ország nem fog tudni elviselni. Ezzel pedig beindulhat egy olyan társadalmi összeomlás, ami maga alá temetheti az egész EU-t.
A politikus attól is tart, ha a tagállamok kormányaira bízzák a 750 milliárd euró szétosztását, akkor Európa nyugati részén az amúgy is tőkeerős nagyvállalatoknak juttatják ezeket a pénzeket, a periférián pedig, ahol autoriter tendenciák vannak, a helyi oligarchákat fogják támogatni ezekből a forrásokból. Meglátása szerint ezeket a forrásokat inkább a kis- és középvállalkozásokhoz kellene juttatni. Ha ezt nem sikerül garanciák formájában beépíteni a csomagba, akkor attól tart, hogy az egész EU-n belül tovább növekedhetnek a társadalmi egyenlőtlenségek és elodázza a megoldást, ami csak az lehet, hogy egyfajta társadalmi felzárkóztatás, bérunió valósuljon meg az európai gazdaságban.
Belemegy a magyar kormány a szuperhitelbe, de csak akkor, ha nem vizsgálják a jogállamiságunkat
Rendkívüli ülésnapokat tartanak az Országgyűlésben jövő hét hétfőn és kedden, erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a csütörtöki kormányinfón. Gulyás közölte ennek okát is: tervük, hogy a parlament egy határozat formájában világos mandátumot adhasson a kormánynak a koronavírus-járvány miatt tervezett európai uniós hitelcsomag ügyében.
Sokan követelik azt is, hogy az új költségvetésbe és élénkítő csomagba valahogy éptítsenek jogállamisági kritériumokat, ezt több magyar EP-képviselő is így látja, mert az mégsem járja – fogalmaz Gyöngyösi – hogy az uniós adófizetők pénzéből „autoriter despotákat” finanszírozzanak.
Szerinte fontos lenne, hogy az EU költségvetésében a pénzek szétosztásánál érvényesüljön egyfajta átláthatóság és legyenek jogkövetkezmények, amelyek adott esetben szankcionálnak is, ha a forrásokat nem megfelelő vagy korrupt módon használják fel. A politikus leszögezte, a Jobbik mindig azt képviseli, hogy amennyire lehetséges, meg kell próbálni érvényesíteni, hogy az uniós források a kormányok megkerülésével jussanak el például az önkormányzatokhoz, a kkv-khoz, vagy akár magánszemélyekhez, akik pályáznak, és meg kell adni a jogot ahhoz, hogy az Európai Ügyészség tudja felügyelni a pénzek útját és elköltését.
A teljes beszámoló itt visszanézhető: