Mi a feladata egy elnökhelyettesnek?
Az elnökhelyettes az alapszabály-módosítások alapján erős jogkörökkel van felruházva, lényegében az elnökkel közösen alakítja a párt politikáját és stratégiáját. Az április 8-i választási eredmény után Vona Gábor lemondása egy új helyzetet teremtett. Nem könnyű őt pótolni, mégis meg kellett birkóznunk a hiányával. Fontosnak tartottuk, hogy legyen egy új pozíció, amely kiegészíti az elnök munkáját.
Ön a párt parlamenti frakcióvezetője is. Nem lett volna egyszerűbb, hogy ha Ön indul az elnöki pozícióért is?
Én, ahogy eddig, továbbra is a külpolitikát viszem. Sneider Tamás mozgalmi ember és jól ismeri a Jobbik szervezeteit, ám kellett mellé egy olyan személy, aki a nemzetközi kapcsolatrendszer építésében jártas. De természetesen ez nem azt jelenti, hogy elnökhelyettesként nem fogok részt venni a szervezeti felépítés erősítésében is.
Két dudás egy csárdában elnyomja egymás hangját, de mi Sneider Tamással olyanok vagyunk, mint két zenész, akik harmonikusan kiegészítik egymást.
Volner János, aki frakcióvezetőként fejezte be az előző ciklust, korábban amellett érvelt, hogy a két posztot ugyanannak a személynek kell vinnie.
Ez nincs kőbe vésve, így tekinthetjük nyugodtan Volner János magánvéleményének, hiszen Vona Gábor az előző ciklus felénél éppen neki adta át a frakcióvezetői széket, hogy jobban tudjon a pártfeladatokra és a kampányra koncentrálni. Szólhatnak amellett érvek, hogy miért jó, ha a két pozíciót egy személy viseli, de legalább ugyanennyi szempontot fel lehet sorolni az ellenkezője mellett is.
Frakcióvezetőként Ön határozott arról, hogy a Jobbik-frakció ott legyen a parlamentben Orbán Viktor beiktatási beszéde alatt?
Nyilván volt ráhatásom a döntésre.
Miért döntöttek így?
Mi egy felelős párt vagyunk és egyben a legerősebb ellenzéki erő, amely nem teheti meg azt, hogy olyan lépéseket részesítsen előnyben, melyet a komfortérzete diktálna.
Mi 1,3 millió választópolgár felhatalmazásából azt a feladatot kaptuk, hogy bejárjunk a munkahelyünkre és ott legyünk, amikor Orbán Viktor a saját programjáról beszél.
Ha pedig van rá mód, akkor fogalmazzuk meg a realitásoktól elrugaszkodó politikájával szembeni véleményünket, ha pedig van szavazás, akkor azon úgy voksoljunk, ahogy a legerősebb ellenzéki párttól elvárható. Ezért mentünk be a beiktatási beszédre, és nyomtuk meg tiltakozásként a „nem” gombot.
A miniszterelnökkel azonban kezet is fogott, amiről kép készült, majd kapott érte hideget-meleget.
Azok, akik ezt a gesztust kritizálják, nincsenek tisztában azzal, hogy melyek az európai és a magyar politikai kultúrához tartozó szokások. A választás tisztaságával kapcsolatban nagyon sok fenntartásunk van, Orbán Viktor politikájáról is megvan a véleményünk és ennek hangot is adunk.
De a választási eredményt elismertük, és ez azzal jár, hogy amikor a magyar parlament megválasztja Orbán Viktort miniszterelnöknek, akkor a frakcióvezetők gratulálnak neki, majd kezet fognak vele. Ugyanezt vártuk volna el Orbán Viktortól és a többi párt frakcióvezetőjétől akkor, ha Vona Gábort iktatták volna be miniszterelnöknek.
Orbán Viktor a beiktatási beszédében arról beszélt, hogy a liberális demokrácia korszaka véget ért, és ők felépítették a XXI. századi kereszténydemokráciát. Mi erről a véleménye?
A miniszterelnök beszédében nagyon sok szép eszméről hallhattunk, de az elmúlt nyolc év egy olyan időszak volt, ami nem szólt sem a keresztényi eszméről, sem a demokráciáról.
Orbán Viktor eddigi politikája szöges ellentétben állt minden keresztényi értékkel, sok esetben még a tízparancsolattal is.
Elég, ha csak a gátlástalan kormányzati korrupcióról, vagy a választási kampányban alkalmazott nemtelen támadásokról beszélünk. A miniszterelnöki beszédet a kommunikáció szabályai szerint érdemes vizsgálni, mert köszönő viszonyban sincs azzal, ami várható ettől a kormánytól. Maga Orbán Viktor fogalmazta meg korábban azt, hogy a szavai és a tettei nem feltétlenül fedik egymást.
A Jobbik hova helyezi magát a liberalizmus és a keresztény-konzervativizmus törésvonala mentén?
A Jobbik sokat beszélt az utóbbi időszakban arról, hogy a XX. századi politikai kategóriák a XXI. században elveszítették a jelentésüket.
Ugyanakkor a Jobbik egy keresztény-konzervatív pártként definiálja magát. A keresztény értékekhez hű, és a konzervatív politikához, illetve a magyar hagyományokhoz való ragaszkodását nem fogja feladni.
A Jobbik egy nemzeti párt, de egy nagyon erőteljes szociális érzékenység is jellemzi.
Vona Gábor elég keményen oda tudott mondogatni Orbán Viktornak a parlamentben. Ön is tud majd ilyen harcias lenni?
Nekem is volt egy-két csörtém Orbán Viktorral az utóbbi pár évben, talán Vona Gábor után én vívtam meg a legtöbbször a miniszterelnökkel a parlamentben. Akik látták ezeket, azok tudják, hogy kemény ütközeteim voltak vele. Folytatni is kívánom ezeket a csatákat, sőt, számos kérdésben még keményebben kell majd megütköznöm Orbán Viktorral.
Az elnökség vagy Ön, mint frakcióvezető fogja meghatározni a Jobbik parlamenti munkáját?
Egy pártnak vagyunk a frakciója, de mivel frakcióvezető és elnökhelyettes is vagyok, elég nagy ráhatásom lesz a parlamenti munkára. A frakció és a párt viszonyait viszont fontos lesz tisztázni. Az elmúlt időszakban voltak olyan helyzetek, amikor ez a kérdés nem volt egyértelmű.
Milyen ügyeket, felvetéseket készülnek bevinni az Országgyűlésbe?
Ismét benyújtottuk az alaptörvény-módosításunkat a migráció megállítása érdekében azzal a kiegészítéssel, hogy a letelepedési kötvények rendszere felszámolásra kerüljön. Emellett a béruniós kezdeményezésünket, melynek megvalósítása továbbra is fontos célkitűzésünk, szeretnénk újragondolva továbbvinni. A bérkérdés ugyanis szorosan összefügg az elvándorlással, a demográfiai katasztrófával, a devizahiteles problematikával, az elszegényedéssel, és azzal, hogy olyan versenyképes gazdaságot lehessen megteremteni, amelyik az oktatás és az egészségügy reformján alapszik.
A választás után számos kritika érte a pártot kívülről és belülről is, hogy a migrációval nem elég hangsúlyosan foglalkoztak. Ebben a kérdésben változás állhat be a Jobbik politikájában?
Azzal kapcsolatban nem érhet minket kritika, hogy a migráció kérdéskörével ne foglalkoztunk volna eleget. A kerítést mi javasoltuk először, minden ellentétes híresztelés ellenére…
Most Novák Előd Facebook-bejegyzésére reagált, amelyben azt írta, hogy a Jobbik elnöksége nem is akart kerítést a déli határra? Nem igaz, amit állított?
Novák Elődre, és a fideszes propagandára is reagáltam. A migráció veszélyére és a határvédelemre is a Jobbik hívta fel elsőként a figyelmet, a kerítés megépítését is mi javasoltuk első körben. Külpolitikusként rengeteget beszéltem arról, hogy fontos foglalkozni a nemzeti határainkat érintő migrációs nyomással, ám pusztán csak erre koncentrálni mindössze a felszín kapargatása. A probléma megoldásához az vezethet el, ha kezelni tudjuk az Európa szomszédságában az elmúlt évtizedben kirobbant válságokat. A Jobbik több nemzetközi fórumon is képviselte ezt az álláspontot.
A kérdés az, hogyan tudjuk ezt sokkal hangsúlyosabban a közvélemény számára is megjeleníteni, megtalálni azokat a kommunikációs eszközöket, amelyekkel a társadalomban és a szavazóink körében teljesen egyértelművé tehetjük, hogy a Jobbik a migrációt a legkövetkezetesebben elutasító párt.
Az előző ciklusban az Országgyűlés külügyi bizottságának volt az alelnöke, most csak a tagja lesz, illetve évek óta Ön vezeti a Jobbik külügyi politikáját. Hogy látja, hol a helye Magyarországnak az Európai Unióban?
Jelenleg a magyar kormány kommunikációját figyelve az is kérdésként merül fel, hogy az Európai Unióban van-e helye, vagy azon kívül.
Néhány éve még hangsúlyosan beszéltek az Unióból való kilépésről, aztán beszéltek Nemzetek Európájáról, amit mostanság a Fidesz-KDNP emleget. A Jobbik most euroszkeptikus, vagy már Európa-pártivá vált?
Volt egy olyan időszak, amikor az Európai Unión belül egy nagyon erős központosító irány volt a hangadó, amely az európai nemzetállamokat egybeolvasztotta volna, és föderalizálni akarta az Unió struktúráját. Ez ellen a Jobbik élénken tiltakozott. De az erőteljesebb euroszkeptikus hangok sem a kilépésről szóltak, hanem arról, hogy a Nemzetek Európájának az irányába próbáljuk terelni az Uniót.
És még mindig ezt vallják? A Fidesz most erről beszél…
Igen. De van egy fontos különbség a Fidesz és a Jobbik között. A Brexit egy új helyzetet teremtett, és most úgy tűnik, újranyitották azt a kérdést, hogy az Európai Unió centralizáltabb, vagy sokkal inkább a nemzetállamok együttműködésén alapuló szövetség legyen-e. Néhány nappal ezelőtt elindult egy összeurópai konzultáció az Európai Unió jövőjéről. Erre azonban nem a hisztériázás és asztalborogatás a válasz, amit Orbán Viktor és Fidesz tesz, hiszen éppen most lenne itt a lehetőség arra, hogy szövetségesekkel közösen megfogalmazzuk, milyen jövőt képzelünk el magunknak az Európai Unióban. De Orbán Viktor, mintha fordítva lenne bekötve. Akkor, amikor a centralizációt elősegítő lisszaboni szerződést az Európai Unió letette az asztalra, ő és a Fidesz olvasatlanul megszavazta azt. Most pedig, mikor megfogalmazható lenne a nemzetállamok Európájának víziója, otthagyja a tárgyalóasztalt. A világ legnagyobb átverése, hogy Orbán Viktor szabadságharcosnak próbálja eladni magát. A Jobbik akkor tiltakozott keményen, amikor a centralizációt el kellett utasítani, most viszont lehetőséget látunk a konzultációban, hogy Magyarországnak az érdekeit megjeleníthessük és képviselhessük egy új európai politikában.
A Jobbik oroszbarátságának vége?
Szomorú, hogy a magyar politikai közbeszéd kizárólag két szélsőséges magatartást ismer Oroszország vonatkozásában: a feltétlen oroszbarátságot, és a zsigeri oroszellenességet. A Jobbik ez alól kivétel, mert Oroszországot úgy értékeli, ahogy kell. Egy közeli, katonai, gazdasági és energetikai nagyhatalomként, amellyel a magyar érdekeknek megfelelő viszonyra kell törekedni, de ez nem jelentheti azt a megalkuvó politikát, amelyet Orbán Viktor és a Fidesz követ.
Jövőre európai parlamenti választások. Morvai Krisztina beállt a Fidesz mögé, Kovács Bélát lenullázták az ellene felhozott vádak, kiket indítanak majd a Jobbik listáján?
Erről még korai beszélni, hiszen csak most alakult meg a Jobbik új elnöksége. Egyelőre a választási eredmény kiértékelése a legfontosabb teendőnk, mielőtt az előttünk álló feladatokat lajstromba szedjük. Fontos kérdés, hogy kik szerepelnek majd a Jobbik listáján, de ez a téma még jó pár hónapig nem aktuális.
De az európai parlamenti választás érintheti majd az Országgyűlési frakciójukat?
Akár a frakciót is érintheti. A legjobb embereket fogjuk keresni a Jobbik listájára, de először meg kell alkotnunk a választási programunkat.
Ön hozta tető alá Jobbik béruniós kezdeményezését, illetve annak a kampányát is vezette. Egy évük volt arra, hogy a hét országban összegyűjtsék az egymillió aláírást. A számok azt mutatják, hogy ez nem sikerült. Miért?
A béruniós kampány tanulságait is ki kell majd értékelni. Ugyanakkor a téma továbbra is egy nemzeti sorskérdés. Lehet, hogy az európai polgári kezdeményezés nem a legmegfelelőbb módja volt annak, hogy ezt a kezdeményezést felvessük. Arra azonban jó volt, hogy a keretében egy nemzetközi szövetséget tudjunk kiépíteni. Jól láthatóan nem csupán egy magyar, hanem egy az egész régiót érintő ügyről van szó, és az Európai Unió számára is egy nagyon fontos felvetés. Nem véletlen, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló konzultációban ott szerepel az egyenlő munkáért egyenlő bér kérdése.
A konzultáció mennyiben befolyásolhatja még a bérunió ügyének jövőjét?
A kérdést úgyis fel lehet tenni, hogy a béruniós kampány mennyiben befolyásolta az Európai Bizottság által kiírt konzultációt?
Nagyképűségnek tűnhet, de mivel a béruniós kezdeményezésnek az volt a célja, hogy az Európai Bizottság figyelmét felhívja az Európai Uniót szétszakító bérhelyzetre, függetlenül az aláírások számától óriási sikernek tartom a kampányunkat.
Az Európai Bizottság erre a kérdésre felfigyelt, és beépítette azt a konzultációjába, ráadásul a mi szlogenünket emelve be abba. Szerintem ez túl sok egybeesés ahhoz, hogy véletlennek nevezzük. Mindez annak dacára történt így, hogy Magyarországon a kormány, a szakszervezetek és a teljes média ezt a kezdeményezést próbálta lejáratni, ellehetetleníteni, a Jobbikot pedig hitelteleníteni.