A Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézetének kutatása szerint
Az Orvosi Hetilap ki még nem adott, de az Indexhez eljuttatott kefelevonata szerint a kutatás az alábbi címmel fog megjelenni:
A specifikus IGM- és IGG-antitesteket kimutató egyes gyorstesztek alkalmatlansága a Sars-Cov-2 okozta vírusfertőzés hazai szűrésében
A tanulmány jegyzői között találjuk az egyetem rektorát, dr. Merkely Bélát, akit egy főorvos vendégszerző révén már a Fidesz-közeli Mandiner is Kásler Miklós Emmi-miniszter lehetséges utódjaként említ.
Arról már korábban Müller Cecília országos tiszti főorvos is beszélt, hogy a gyorstesztek csak arra képesek, megállapítsák, a vérben jelen van-e az ellenanyag, az antitest, ami azt jelenti, hogy az illető már átesett a fertőzésen. Ezzel szemben a megbízhatóságot az orrból, illetve garatból nyert nyálkát vizsgáló úgynevezett PCR-teszt biztosítja. Ez ugyanis azt mutatja meg, jelen van-e a vírus örökítőanyaga a szervezetben.
A gyorstesztekre mégis nagy a kereslet, ugyanis egy csepp vérből akár „home office-ban” is meg lehet vizsgálni, jelen van-e szervezetünkben az antitest.
Pontosabban meg lehetne vizsgálni, ha megbízható lenne.
A kutatás ugyanis azt mutatta ki,
a gyorsteszt, míg a PCR-teszttel negatívan mértek esetén, azaz
Vagyis a gyorsteszt sok esetben álbiztonságot adhat, holott jelen van a vírus, míg ugyancsak sok esetben felesleges idegeskedést okozhat egy nem valós, de pozitív eredménnyel.
Az Index a gyorstesztek eredetéről azt írja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Semmelweis Egyetemet bízta meg a járvány elleni felszerelések beszerzésével. Itt bukkant fel a CECZ Közép-Európai Kft.-t, aki Kínából hozatta be a szükséges eszközöket. Arra nem kaptak választ, hogy a vizsgált gyorstesztek ebből a beszerzésből valók-e, de – mint fogalmaznak – „az viszont biztos, hogy a CECZ adott el nagy tételben gyorsteszteket az egyetemnek”.