Az egykor nagy számban működő, a 30-35 évesek és fiatalabbak számára azonban ma már nagyjából semmit sem jelentő polgári köröket ünnepelte pár napja Orbán Viktor. Egészen pontosan azt mondta a miniszterelnök Belvárosi Polgári Szalon 20 éves jubileumi találkozóján, hogy „mindenhol ilyen közösségeket kell építenünk; így az ellenfeleink sosem tudnák hazánkat a fejlődési pályáról letéríteni”. Szerinte a polgári körök nélkül Magyarország sem lehetne az a sikeres és erős ország, amivé vált, és a Fidesz sem lenne kormányon, aminek jelentősége lesz a 2024-es és a 2026-os választáson is, hiszen helyi „bástyák” híján az országos politikai csatákat sem lehet megnyerni. Kérdés persze, hol vannak ma a polgári körök?
Az európai szinten is egyedülálló, Magyarországot keresztül-kasul behálózó polgári körök születése, mint konzervatív tömegmozgalom 2002-ben szó szerint berobbant a magyar közéletbe, hogy azután 13 évig virágozzon. A történtekről készített alapos összefoglalóból megtudható, hogy „Orbán Viktor pártelnök rögtön a Fidesz által elveszített 2002-es országgyűlési választások után, május 7-én beszédet mondott a budapesti Dísz téren, azt fejtegetve, hogy a haza soha nem lehet ellenzékben, és arra kérte az embereket: a következő három hónapban hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti közösségeket. Arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok – mondta –, erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát.” Év végére már 10 300 polgári kört regisztráltak. Ezek 2002 és 2006 között voltak politikai aktivitásuk csúcsán, gyakorlatilag velük sikerült újjászervezni a megroppant Fideszt.
A politikusok azonban hagyták a mozgalmat elsorvadni. A polgári körök már az első kétharmados Fidesz-győzelmet is legyengülve érték meg, azóta alig néhány maradt életben. A civil szervezetek névjegyzéke 2015-ben már csak 124 találatot adott a polgári kör kifejezésre, amelyek közül mindössze nyolc (!), három fővárosi és öt vidéki adott le a 2014-es esztendőre egyszerűsített beszámolót és közhasznúsági mellékletet, tehát csak ennyi tekinthető jogi értelemben működőnek. Egy évvel korábban beszámolót még hat budapesti és 22 vidéki szervezet tett le, tehát a tendencia világos: egy esztendő alatt elsorvadt a még működő körök több mint kétharmada.
A Polgárok Házának honlapján 2015-ben a polgári körök fül alatt már csak alig több mint kéttucatnyi link volt található. Kattintáskor a leggyakoribb oldal, ami bejött, egy automatikus üzenet: a kért címen nem található weboldal. Néhány működő linket is lehetett találni, de mindössze egynek volt viszonylag friss híre. A honlapon ma leginkább pár 2005-ben zajlott eseményekről vannak bejegyzések.
Az orbáni Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépülésével a polgári körök elsorvasztásának tendenciája látszott már 2008-ban.
A folyamatról a cikk Makovecz Imrének a Polgárok Házában (amelynek az egyik alapítója volt a 2011-ben elhunyt neves építész) csalódott beszédét ismertette példaként. „Annak idején Orbán Viktor azért találta ki, hogy legyenek polgári körök, hogy a kis megélhetési politikusocskákat az alapszervezetekből ki lehessen takarítani, és valóban közéleti érdeklődésű és ambíciójú emberek kerüljenek be. Én három évet adtam az életemből arra, az országot járva, hogy ezek a polgári körök létrejöjjenek. Nem biztos, hogy a politikusoknál illendő dolog, amit én most el fogok mondani: a második vonal rájött, hogy mikor kerül rá a sor, és azért megfúrták a polgári körök világát. (...) Mi azzal is szolgáltunk, hogy megcsináltuk, használhatóvá tettük ezt az épületet, ezért öröm idejönnöm, ugyanakkor nem tudom elfelejteni azt, hogy a polgári köröknek valamilyen új impulzus alapján fel kellene tudni támadni, mert sohasem volt aktuálisabb, mint most, hogy szervezetszerűen aktivizálódjon a magyar lakosság.”
A polgári körök azonban máig nem támadtak fel, és kétséges, hogy a jobboldalt ért csalódások után megismételhető-e még egyszer a mutatvány. „A kormányzó erőknek jelenleg nem kellenek a polgári körök. A hatalom természetrajza más: a parancsot kérdés nélkül végrehajtó katonákra van szükség, nem gondolkodó emberekre, netán polgárokra. Sokan a mozgalom révén jutottak politikai stallumokhoz, de az azóta pozícióba került emberek elsősorban a hatalom megtartására koncentrálnak (riasztóan sok helyen emellett helyzeti előnyük anyagi előnyökké konvertálására is!), így nem jut idő a közösséggel foglalkozni.” – olvasható már a 2015-ben készített összefoglalóban is a pontos diagnózis.
(Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (k), Pásztor Gyula, a Belvárosi Polgári Szalon társalapítója (b) és Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere (j) a Belvárosi Polgári Szalon 20 éves jubileumi találkozóján Budapesten 2023. szeptember 22-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)