Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke a Jobbik-Konzervatívok évadnyitóján meghirdetett új politikai irányról, a modern konzervativizmushoz kapcsolódva az Alfahír stúdiójában felidézte, a magyar politikatörténetben klasszikus konzervatív párt nem igazán volt, majd emlékeztetett: annak idején az MDF egy sokszínű néppártként működött, benne konzervatív, szélsőjobboldali és akár gazdaságilag baloldali hangokkal,
Horn úgy gondolja, ennek az iránynak van létjogosultsága, jelenleg még nincs képviselve a modern konzervatív gondolat, de igény lenne rá.
"Ez a tőkebarát, a hagyományokat is figyelembe vevő, nemzeti elkötelezettségű, de modern világkép, ami egy magyar polgári utat próbál meg kikövezni, erre van kereslet."
Sose járt a Fidesz ezen az úton - szögezte le, hozzátéve, hogy ők már az 1993-as fordulat után is a bal-jobb ideológia közé igyekeztek kerülni.
Szavai szerint erre, a nyugati polgári demokráciákban megszokott konzervatív modellre lehet építeni, de kérdés, hogy egy párt mennyire képes végigcsinálni egy ilyen váltást, megtartva a szavazóit is, vagy újakat is találva. Piszok nehéz feladat lesz - fűzte hozzá.
A stúdióbeszélgetés másik vendége, Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet politikai elemzője ennek kapcsán megjegyezte, jobboldali-konzervatív politikával nagyjából 5-8 százaléknyi választót lehet megszólítani a legutóbbi nagymintás mérések alapján. A további növekedéshez pedig a Fidesz vagy a Mi Hazánk táborából is le kell szakítani szavazókat.
A Gyöngyösi Márton által hangoztatott antalli gondolatról azt mondta, a jobbikos szavazók több mint fele 40 év alatti, ezért őket nagyon pontos és világos üzenetekkel, vízióval érdemes célozni, és a meglévő médiafelületeket hatékonyan kell ehhez használni. A 2024-es szuper választási évre pedig a vidéki pártszervezeteket nagyon aktívan mozgósítani kell.
Horn Gábor a szimbólumok használatánál fontosabbnak tartja a személyes megjelenést, az arcot a politikai kommunikációban. Ugyanakkor rámutatott, a nemzeti jelképek is erőteljesek és lényegesek, de ezt a nemzeti jelzőt a Fidesz már kisajátította. Az 1956-os lyukas zászló szimbólumként jó ötlet, különösen a nemzeti zászló miatt, így szerinte ez egy jó út lehet.
Pék Szabolcs szerint is inkább a személyeket fontos felépíteni a Jobbikban, ehhez vannak is megfelelő politikusaik. Egy szimbólum erős felépítéséhez pedig szívós munkára van szükség, mind a pártszervezetben, mind a médiajelenlétben.
A miniszterelnök közelmúltbeli évértékelőjén elhangzottak kapcsán Horn Gábor úgy fogalmazott: azt látja, hogy elég régóta építi Orbán Viktor ezt a "hagymázas világképet", és attól tart, hogy el is hiszi a saját álláspontját, ami a legveszélyesebb. Horn kijelentette:
"Elég régóta ismerem Orbán Viktort, láttam őt liberális vadkanként, és látom most illiberális vadkanként a politika terepén."
Horn Gábor szerint a kormányfő a kompország szerepét képviseli a külpolitikában, miközben a magyarok nagy része a nyugati életszínvonalat, jólétet választaná. A középen állást a kelet-nyugat viszonyban téves koncepciónak tartja.
Úgy látja, Orbán úgy beszél az EU-ról, mintha ő maga nem lenne a része; a szankciós nemzeti konzultáció dacára pedig a miniszterelnök is megszavazza a szankciókat, ez pedig abszurd.
A teljes beszélgetést alább megtekintheti: