Ritkán akad példa arra, hogy egy fiatal politikával foglalkozzon idehaza. A Független Diákparlament (FDP) 2 éve robbant be a köztudatba. A szervezetnek köszönhetően az utóbbi időben több alkalommal is a közbeszéd része lett a hazai oktatás állapota. Az FDP képviselője válaszolt többek között arra, hogy a függetlenség dacára, hogyan kerülhetett Kálló Dániel az MSZP EP-listájára és arra, hogy miért éppen a kötelező nyelvvizsga elleni tiltakozás az, amiért a diákok ismét tüntetést szerveznek a Kossuth térre.
A március 15-ei összellenzéki tüntetésen úgy fogalmaztál, hogy „Elegünk van abból, hogy a fiatalokat használják fel arra, hogy az elmúlt 30 év hibás politikáját dicsőítsék. Mi nem az elmúlt 30 évet építjük tovább, hanem változást követelünk.” Mi lehet egy mai fiatal számára az alternatíva?
Ha visszatekintünk az elmúlt 30 évre, hogy milyen politikai szereplők, illetve pártok voltak hatalmon, és milyen eredményeket értek el, akkor elég könnyen arra jutunk, hogy csak azok az erők jelenthetnek alternatívát, akik nem felelősek a jelenlegi helyzetért. Azt gondolom inkább őket volna érdemes támogatnia egy mai fiatalnak.
Azt is hozzátetted, hogy a fiatalokat felhasználják egyes politikai erők a saját céljaikra. Mire gondoltál ezalatt?
Én akkor fogalmaztam meg ezt a gondolatot, amikor Kálló Dániel felkerült az MSZP-Párbeszéd listájára. Azt látom, hogy őt csak eszközként használják, hogy rámutathassanak:
„nézzétek itt egy fiatal srác, aki majd változást hoz!"
Ezzel szemben meg azt látjuk, hogy a lista elején hosszú évek óta lejárt politikusok szerepelnek. Csupán kampányeszközként van szükségük Danira, azért, hogy az első három helyen lévő jelölt talán bejusson.
Ezt elmondtad neki is? Egyáltalán milyen most a kapcsolata a szervezetnek Kálló Dániellel? Többen is támadták benneteket azzal, hogy vajon mennyire független az a szervezet, akinek a szóvivője a MSZP EP-listáján szerepel.
Nagyon meglepte a szervezetet a döntésével, mert csak akkor szereztünk róla tudomást, amikor mindenki más is.
Utána ő maga ismerte el nekünk, hogy valóban így történt. Akkor még a Független Diákparlament szóvivője volt. Ráadásul az MSZP kongresszusán is úgy lett felkonferálva, mint az FDP szóvivője, ami egyáltalán nem egyezik a szervezetünk szabályzatával. Azért is éreztük ezt unfairnek, mert sajnos úgyis hozta le a média, hogy ő a szervezetünk tagjaként, a mi képviselőnkként került oda.
Miként érintette ez a döntés a Független Diákparlamentet?
Az első lépés az volt, hogy Kálló Dánielt visszahívtuk, mint szóvivőt. Nálunk ugye mindenki egyenlő, bázisdemokrácia van. Nincsen olyan, hogy elnök vagy alelnöki poszt, nincs hierarchia, csak különböző feladatok. Dani a külső kommunikációért felelt, mint szóvivő. Szabályzatunk értelmében ő nem szerepelhetett volna pártlistán, illetve párttag sem lehet.
Ha már a szabályzatotok szóba került: miről szól tulajdonképpen ez a szervezet? Melyek a céljaitok? Milyen szerepet akartok betölteni?
Mióta létezik Diákparlament, azóta többet foglalkozik az országos média is az oktatás helyzetével. Hiszen mi folyamatosan felhívjuk a figyelmet a terület különböző problémáira. Az FDP eredetileg egy diák jogvédő és érdek-képviseleti szervezetként jött létre. A kezdetektől fogva országos lefedettségünk van azáltal, hogy minden megyében évente tartunk egy szavazást és a voksoláson jó eredményt elérők jutnak be a Diákparlamentbe. A tagjaink egyébként elég aktívak a hazai politikában, folyamatosan követjük a hazai és a nemzetközi történéseket.
Említetted, hogy a szervezetben olyan fiatalok vannak, akik tevékenyen foglalkoznak hazai politikával, miközben azért idehaza egyáltalán nem ez az általános. Szerinted mi az oka annak, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a közélet iránt?
A legnagyobb baj az, hogy nincsenek megszólítva. Mondjuk a 13. havi nyugdíj ígéretével nem nagyon lehet az ifjúságot aktivizálni, főleg mivel a többség abban sem reménykedik nagyon, hogy lesz valaha majd nyugdíja ebben az országban. De nem mehetünk el amellett sem, hogy manapság olyan politikusokra mutogatnak vissza a hatalmon levők, akikre a fiatalok többsége nem is emlékszik, hogy korábban miként is ténykedett.
Igazából, nem nagyon látni egy olyan politikai erőt, aki igazán meg akarja szólítani a fiatalokat.
A 13. havi nyugdíjjal, meg a Gyurcsányozással nyilván nem lehet megszólítani a fiatalokat, de egyáltalán van bármi, amivel igen?
Nehéz kérdés. A fiatalok ugyanis lényegesen sokszínűbb csoportot alkotnak, mint például a nyugdíjasok, akik persze szintén nem képeznek egy homogén masszát, de néhány jól célzott témával, ígérettel könnyebb elnyerni a figyelmüket. Én azt hiszem, ma az volna a legfontosabb, hogy a különböző pártok megkérdezzék a fiatalokat: miért akarják olyan sokan a tanulmányaik végeztével elhagyni a hazájukat, sőt, miért tervezik már az egyetemet is egyre többen külföldön?
A tavalyi év folyamán igen aktívak voltatok, még miniszterelnök-jelölti vitát is rendeztetek. Azonban az országgyűlési választás után kicsit mintha „eltűntetek” volna. Mi volt ennek az oka?
Az elmúlt évtizedben Magyarországon nem volt érdemi választási vita, a mi miniszterelnök-jelölti vitánk ezt az űrt szerette volna legalább részben betölteni. Úgy gondoltuk, hogy az oktatás egy olyan kardinális kérdés, amelyről érdemes vitázni. Ezért hívtuk meg a miniszterelnök-jelölteket, hogy azok a diákok, akik már betöltötték a 18. életévüket, ennek az eszmecserének a segítségével tudjanak felelős döntést hozni, hogy kire szavazzanak. A választás után ugyanakkor tényleg a háttérmunkára figyeltünk leginkább. Most viszont április 26-ra tüntetés szervezünk a Kossuth Téren a hazai oktatás állapota és a kötelező nyelvvizsga ellen.
Hadd legyünk az ördög ügyvédjei: miért baj az, ha a nyelvvizsgát a felsőoktatásba való jelentkezéshez kötelezővé teszik? Miért baj az, ha kizárólag idegen nyelvtudás birtokában lehet egyetemre menni? Nem akarnak tanulni a „lusta” diákok?
Nyilván nem a nyelvtudás ellenségei vagyunk. Mi inkább az ellen tiltakozunk, hogy úgy követeljenek, hogy közben a feltételek nem adottak hozzá.
Most jelenleg a közoktatásban 4400 tanár hiányzik.
Ezek nagy része nyelvtanár, de akad közöttük szép számmal matek -és biológia tanár is. Nyilván egy olyan iskolában, ahol nincs elég tanár és a csoportok összevonva 30-40 fővel tanulnak, ott nehezebb minőségi nyelvoktatást nyújtani. Ezáltal csorbul az a jog, hogy bárki – egyenlő feltételek között – megszerezze ezt a nyelvvizsgát.
A KSH adatai szerint tavaly csupán a felvételizők 55%-a rendelkezett nyelvvizsgával. Nem lehet, hogy van valamilyen mögöttes cél arra, hogy minél kevesebben kerüljenek be a felsőoktatásba?
Egyáltalán nem kizárt, és ezt nem is csak közvetlenül így lehet elérni. A jelenlegi rendszer szerint minden jelentkezőnek el kell érnie egy bizonyos ponthatárt, hogy államilag finanszírozott képzésbe kerülhessen. Sok szakon kifejezetten magas pontszámokról beszélünk, amelyeket szinte csak úgy lehet elérni, ha a felvételiző minden lehetséges többletpontot begyűjt az emelt szintű érettségivel, vagy a nyelvvizsgákkal. Viszont, ha az utóbbi alapkövetelménnyé válik, akkor nem is jár majd érte plusz pont. Következésképp az állami helyekre való bejutáshoz elegendő pontszám megszerzése még nehezebbé válik. Ez szerintük egy burkolt törekvés az egyetemek és főiskolák állami támogatásának csökkentésére, hiszen az állami helyekre felvett hallgatók után fejpénzt kapnak. Minél kevesebb ilyen diákjuk lesz, annál kevesebb forráshoz juthatnak hozzá.
A Független Diákparlament részéről Gyetvai Viktor úgy nyilatkozott az Abcug.hu-nak, hogy ez a rendelet egy vagyoni cenzus is egyben. Egyetértesz ezzel?
Igen, mert ha egy diák nem tud bekerülni államilag támogatott helyre, akkor önköltséges módon vagy diákhitel felvétellel tud csak tanulni. Másrészt azokban a gimnáziumokban vagy szakközépiskolákban, ahol nincs meg az alapja a minőségi nyelvoktatásnak ott diáknak nyelvtanárt kell fizetnie, hogy megtudjon felelni a követelményeknek. Könnyebb lesz azoknak bekerülni, akiknek már van egy adott anyagi hátterük.
Említetted, hogy a tanárhiány is súlyosan érinti a nyelvoktatást. Minek köszönhető, hogy pont a nyelvtanárból hiányzik a legtöbb?
A nyelvtanári képzettség az, amivel nemcsak a közoktatásban lehet elhelyezkedni. Ugye ahhoz, hogy valaki nyelvet tudjon oktatni, legalább 6 évig kell járnia egyetemre osztatlan képzésen, hogy aztán kezdőként kapjon 124 ezer forintot.
Ezek után sokan inkább elmennek a versenyszférába dolgozni egy multinál akár háromszor annyi pénzért.
Az marad ebben a szakmában, aki ezt hivatásának érzi, vagy, aki nem tud máshol elhelyezkedni. Ha a pedagógus béreket rendeznék, akkor legalább a frissen kikerülők közül többen dönthetnének amellett, hogy maradnak a tanári pályánál.
Ha jól tudom, te civilben rengeteget foglalkozol nyelvekkel.
10 nyelvvizsgával rendelkezem és egy magyar műfordító portálnál dolgozom, ahol 17 nyelvről fordítok műveket.
Tizenhét?
Igen, tizenhét.
Hogy lehet ennyire fiatalon, ennyi nyelvtudásra szert tenni?
Én gyerekkoromban egyáltalán nem szerettem nyelvet tanulni. Ez javarészt azért volt, mert a nyelvoktatóim nem voltak elég hatékonyak vagy egyszerűen nem akarták megszerettetni a diákokkal a nyelvtanulást. Úgy gondolták, hogy meg kell tanulni bizonyos szavakat, meg a nyelvtant, és gyakorlás nélkül csak magolunk. Aztán egy kiváló pedagógusnak köszönhetően, aki orosz tanított nekem, megszerettem a nyelvtanulást. Az orosz miatt aztán több szláv nyelvbe is belekóstoltam. De emellett megtanultam németül, lengyelül, angolul, norvégul, svédül, bolgárul, és albánul is. Éppen mihez volt kedvem. Valahol az utcán láttam, vagy a neten találtam valami videót, ami egy idegen nyelven volt és, ha megtetszett, nekiálltam megtanulni az adott nyelvet. Autodidakta módon tanultam, könyvek segítségével vagy az interneten találtam hozzá anyagokat.