"Mi politikusok azért hajlamosak vagyunk beleragadni az ideológiai különbözőségek elemzésébe" - mondta az ATV A nap híre című műsorában Jakab Péter, aki Molnár Csabával, a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjével és Orosz Annával, a Momentum újbudai polgármesterével beszélgetett.
Az egyik téma Szanyi Tibor volt EP-képviselő MSZP-ből való távozása, illetve azon kijelentése volt, miszerint:
"A magyar baloldalon szervezeti űr van, s ennek belakásával kívánok foglalkozni."
Jakab hozzátette: ő azt hitte, hogy a szocialista politikus már rég nem az MSZP tagja, így számára neki legfeljebb az az érdekes, hogy a távozására csak most került sor.
A baloldali űrrel kapcsolatban úgy fogalmazott:
"A választók ezen már túlléptek."
Az önkormányzati kampány tanulságait összefoglalva elmondta, hogy a Jobbik utcafórumaira DK-s és MSZP-s szavazók is kíváncsiak voltak, ezeken az eseményeken pedig senki sem kérdezte meg tőle, hogy akkor ő most jobb- vagy baloldalinak tartja-e magát. Hozzátette:
"A mindennapokat meghatározó problémákra várnak az emberek megoldásokat. Tudjuk-e emelni a béreket, a nyugdíjakat, hozzáférnek-e a megfelelő egészségügyi ellátáshoz vagy oktatáshoz?"
Jakab Péter szerint a Jobbik jövőbeli tevékenysége az ideológiák helyett az ügyek és az egyének érdekei mentén történő politizálásra fog majd koncentrálni.
Orosz Anna ehhez hozzáfűzte, hogy a "Fidesz Magyarországán" van jelentősége annak, hogy helyet kapjanak a baloldali gondolatok, mert a "szegényebb rétegek élethelyzete" gyakorlatilag semmi sem javult az elmúlt évtizedben.
Molnár Csaba szerint ugyanakkor ma 2,5 millió ember van Magyarországon, aki szociáldemokrataként vagy "progresszív baloldaliként" definiálja magát, és kifejezetten baloldali válaszokat vár a problémáira. Ez pedig szerinte képviseleti dimenzióba helyezi a kérdést, hogy meghaladott-e a jobb- és baloldali politikai felosztás, mert
"enélkül a 2,5 millió ember nélkül nincs kormányváltás".
Jakab Péter hangsúlyozta, hogy a 2019-es önkormányzati választás tiszta helyzetet teremtett:
"A választókerületek szintjén nincs mese, egy-egy ellni küzdelmet kell kialakítani, a Fidesszel szemben egy összellenzéki jelöltnek kell felállnia."
A Gyurcsány Ferenc által felvetett közös ellenzéki lista kapcsán ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy nem tartja szerencsésnek, ha a vezető ellenzéki politikusok a Facebookon üzenik meg, mit gondolnak a témáról, ahelyett, "hogy a tárgyalóasztal mellett beszélgetnénk erről".
"Úgy kell eljutnunk 2022-höz, hogy közben ne jussunk vissza 2010-hez"
- fogalmazott a Jobbik frakcióvezetője, aki szerint a magyar emberek
"olyannyira nemet akartak mondani a 2010 előtti világra, hogy képesek voltak kétharmadot adni a Fidesznek".
Épp ezért Jakab önmérsékletet vár az akkori politikai elit emblematikus tagjaitól.
Molnár Csaba a 2018-as választás és a tavalyi önkormányzati voksolás eredményei közti különbségekkel igyekezett érvelni, illetve kiemelte, hogy a választójogi törvény módosításának köszönhetően már nem lehet közös egyéni jelölteket és külön listákat állítani.
A Lázár János legújabb interjújában elhangzott kijelentésre, miszerint a Fidesz nem a valósággal foglalkozik, Jakab Péter a következőket mondta:
"Jó reggelt, Lázár János! Régóta tudjuk, hogy Orbán Viktor elvesztette a kapcsolatot a valósággal."
Ezt a kormányfő temesvári kijelentéseivel illusztrálta, a Fidesz elnöke szerint ugyanis Magyarország legfőbb problémája az lesz a közeljövőben, hogy mit kezd a hozzánk tömegesen érkező nyugati munkavállalókkal.
Jakab szerint Lázár János most szembesült a választók akaratával, ami "kőkemény pofont" adott a Fidesz rendszerének, ám a hétköznapi emberek élethelyzetével továbbra sincs tisztában, nem az sarkallta őt kritikára.
Áder János klímavészhelyzetre vonatkozó kijelentését a Jobbik képviselője úgy kommentálta, hogy pont az államfő foglalkozik csupán a retorika szintjén a környezet- és klímavédelem kérdésével.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség alapnyugdíjra vonatkozó javaslata kapcsán Jakab kifejtette:
"Az a probléma, hogy a kormány a problémát is tagadja."
A KSH adataira hivatkozva elmondta: évről évre nő a szegénységben élő nyugdíjasok száma, és a Fidesz állításaival szemben ez nem azért van, mert a melósok egyre jobban keresnek. Kiemelte: az árak brutális növekedése mellett a kormány igyekszik halálra dolgoztatni az idősebb generációkat, és ezzel megspórolni a nyugdíjukat.
Kiderült, miért került a szegénységi küszöb alá több mint 200 ezer nyugdíjas
A Központi Statisztikai Hivatal decemberi kimutatása szerint tovább emelkedett a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegények aránya: 2018-ban 11 százalékos volt az előző évi 10 százalék után. S ahogy azt az mfor.hu is hangsúlyozta: 2010-hez mérten már több mint a duplájára emelkedett a mutató - akkor még csak 4,6 százalék volt.