Áder: nincs jobboldali és baloldali klímaváltozás, miért ne lehetne nemzeti minimum?

Áder János
Áder János
MTI/Bruzák Noémi

Nincs jobboldali és baloldali klímaváltozás - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, amelyben közmegegyezést, nemzeti minimumot sürgetett a kérdésben - írja az MTI.

Az államfő a rádióinterjúban kiemelte: újévi köszöntőjében tudatosan nem használta a klímavédelem szót, mert a teremtett világ megőrzésének csak egy kis szelete a klímavédelem problémája. A klímavédelem nem érinti például a "fenyegető vízválságot", a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését - fejtette ki.

Hangsúlyozta: maga is sok időt szánt arra, hogy a probléma fontosságáról beszéljen, mert ezek a kihívások nem egy kormányzati vagy önkormányzati ciklus időszakára jelentenek feladatot helyi vagy országos ügyekkel foglalkozó politikusoknak, hanem ciklusokon túlnyúló, a következő generációk jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, amelyeknek "mindannyian érintettjei vagyunk".

Miért ne lehetne közmegegyezés, nemzeti minimum, konszenzus, hogy ebben a kérdésben értsünk egyet és közösen dolgozzunk?

- tette fel a kérdést az államfő.

Mutatjuk, hogy miért nem lehet nemzeti minimum, első rész:

Kövér: a Nyugat agymosása, hogy a klímaváltozás fontosabb, mint a migráció

A május 26-i európai parlamenti (EP-) választáson nem pártokról döntünk, hanem jövőt választunk magunknak - mondta az Országgyűlés elnöke kedden Siófokon. Kövér László lakossági fórumán hozzátette: ez a jövőválasztás ugyanakkor pártokon keresztül valósul meg az Európai Parlamentben. Kövér nem fogta vissza magát, és párhuzamokat is felállított arról, mi a különbség köztük a hanyatló Nyugat között.

A főváros új ellenzéki vezetése által kihirdetett klímavészhelyzetet egy deklarációnak nevezte. Önmagában deklarálni, hogy klímavészhelyzet van, nem több, mint politikai retorikai fogás - értékelt Áder János. Rámutatott: amikor vészhelyzet van - például most Ausztráliában a tűzvészek miatt -, akkor evakuálják az embereket és rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni, ám Budapesten ilyen nem történt. Az új budapesti városvezetés arról döntött, hogy majd elkészül két tanulmány, amelyekben megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a vészhelyzet idején és a vészhelyzetet követően mit is kell majd tenni.

Mutatjuk, hogy miért nem lehet nemzeti minimum, második rész:

Rogán: a zöld ideológiába kommunizmus van csomagolva

Rogán Antal a HírTV-n Bayer Zsolt vendége volt, a politikus kifejtette, hogy a zöld ideológiába kommunizmus van becsomagolva, még egy hasonlatot is hozott: "(...) ez olyan mint a görögdinnye. Kívül zöld, belül piros." A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője szerint ezek az erők át akarják rajzolni a világot a saját képük szerint és a kommunizmus is erről szólt.

Áder János kitért arra: Magyarország a közé a huszonegy ország közé tartozik a világon, amelyekben 1990 óta úgy csökkent az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, hogy közben az ország GDP-je jelentősen nőtt. Magyarországnak ezt a pozíciót meg kell tartania, ezért nyilvánvaló, hogy a kibocsátást a következő években is csökkenteni kell - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Mutatjuk, hogy miért nem lehet nemzeti minimum, harmadik rész:

Schmidt Mária is betrappolt a klímaharcba: a klímasemlegesség azt jelenti, hogy betiltják az időjárást?

Noha a Fidesz megmondóemberei az őszi önkormányzati választások után megállapították, hogy a hatalom megtartásához már nem elég az eddig alkalmazott propaganda, más eszközök bevetésével meg kell szólítaniuk a fiatalokat is, de egyre inkább úgy fest, ez bizony nagy küzdelem lesz.

Hozzátette: az áramtermelés szén-dioxid-mentessé tételéről szóló vita Magyarországon leegyszerűsödött a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére. Ma atomenergia nélkül a párizsi klímacélokat nem lehet teljesíteni, ezt mondja az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az OECD és a Nemzetközi Energia Ügynökség is, de év végén az Európai Unióban is kimondták ezt.

A köztársasági elnök szerint ha megépül a két új paksi erőműblokk és a másik négy is működni fog, a Magyarországon előállított áram több mint kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

Arról is beszélt, hogy a széntüzelésű Mátrai Erőműben az állam többségi tulajdont szeretne szerezni: az Európai Unióban döntés született az unió ötven szénrégiójának átalakítására - a hírek szerint százmilliárd eurós forrással -, és az ötven régió egyike lesz a Mátrai Erőműhöz tartozó lignitbányarendszer. Itt a tervek szerint részben gázerőmű, részben hulladék-, illetve biomassza-égetés történik majd, a rekultivált területekre pedig naperőműparkot építenek - mondta. Ennek következtében a Mátrai Erőmű energiatermelése fontos része marad a magyar energiarendszernek, munkahelyeket tudnak megőrizni, egy fontos infrastrukturális fejlesztéssel pedig megoldják, hogy lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátás történjen 2030-tól, mint napjainkban - foglalta össze Áder János.

Az államfő hangsúlyozta: mindezek megvalósításához szükség van állami felelősségvállalásra. Az államnak felelőssége van az ellátásban és a környezetkárosítás megelőzésében is - mutatott rá.