Jakab Péter első pártelnöki évértékelőjén világossá tette, elindul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Ugyanakkor a Jobbik vezetője több más témát is érintett. Milyen esélye lesz Jakab Péternek az ellenzéki politikusokkal szemben, mit várhatunk az Orbán Viktorral szembeni párbajától? Erről is kérdeztük az Iránytű Intézet politikai elemzőjét, Pék Szabolcsot. Interjú.
Jakab Péter az évértékelő elején a Jobbik erősödéséről beszélt, majd később arról, hogy büszke a párt változására. Mi volt a pártelnök legfontosabb üzenete a Jobbik közössége felé?
Jelenleg a Jobbik valóban a három legerősebb ellenzéki párt között van, hogy éppen ki van előnyösebb pozícióban az kutatóintézetenként, illetve hónapról hónapra változik. Látható, hogy a 2018-as országgyűlési választások utáni népszerűség csökkenés után most felívelő szakaszban van a párt támogatottsága. A pozitív végkimenetelű választási eredményekkel
Jakab Péter jelezni akarja mind a tagságnak, mind a párton kívülieknek, hogy a Jobbik erős ellenzéki párt, megkerülhetetlen tényező.
A párton belül le lettek cserélve azok az emberek, akik nem segítették a párt változását, "akik csak ültek a szekéren". Így már nem a belső ügyekkel kell foglalkoznia vezetőként, hanem előre tud tekinteni, legfontosabb feladat az ellenzéki összefogás minél hatékonyabb működésének segítése és a kormányváltás.
Többször is európai példákkal élt a pártelnök. Ez az Orbán-kormány koronavírus elleni védekezésének nemzetközi kontextusába helyezéséről, vagy inkább a Jobbik uniós politikájáról szól? Vagy mindkettőről?
Úgy vélem, inkább az első megállapítás jár közel a valósághoz. Ha nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk a kormány koronavírus elleni védekezését, érdemes segítségül hívni az egzakt számokat. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem adatai alapján hazánk a jelenlegi EU-s tagok között a hatodik legrosszabbul teljesítő ország, ami az elhunytak számát illeti. Korábban a miniszterelnök jelentette ki, hogy a védekezés sikerét emberéletekben mérik, ezért ez az arány nem fest túl kedvező képet a védekezés járványügyi részéről. Tegyük azért hozzá, hogy az egyes európai országok között is módszertani különbségek vannak abban, hogy mit tekintenek koronavírusos halálesetnek, ezért ez megnehezítheti némileg az adatok összehasonlíthatóságát. Emellett a járvány gazdasági vonatkozásai is nagyon relevánsak. Itt szintén történtek megkérdőjelezhető lépések, elég megvizsgálni a gazdaságvédelmi alap költéseinek szerkezetét és kiviláglik, hogy számos olyan tétel található benne, amelyeknek vajmi kevés köze van a gazdaságvédelemhez.
Továbbá egész szektorok kerültek a tönk szélére nekik is viszonylag keveset tudott mondani a kormány.
A magyar „kurzarbeit-nak” nem könnyű megfelelni, túl bürokratizált a folyamat és lassú a kifizetés, ezért sokan elesnek vagy visszariadnak ettől a lehetőségtől. Ez az év és a következő választ fog rá adni, hogy hány vállalkozás is fog tönkremenni és milyen mély lesz a válság gazdasági része.
Orbán Viktor többször is szóba került, de talán Jakab Péter legkonkrétabb megállapítása az volt, hogy a miniszterelnöknek le kellett volna mondania, de ehelyett a kormányfő csak a magyarokat hibáztatta az elszabaduló járvány miatt. Ez már egy nyílt párbajra hívás volt?
Jakab Péter és Orbán Viktor folyamatos párbajban állnak, elég megnézni a parlamenti csörtéiket. Az évértékelő végén megtudtuk, már kihívóként veszi fel vele a harcot a Jobbik elnöke, célja, hogy ő legyen a miniszterelnök legkeményebb kihívója.
Ennek fényében még keményebb csatározásokra számíthatunk. Ezeknek tudatos lépése például a lemondásra felszólítás is. Mégis úgy vélem, hogy az Orbán elleni szócsatáknál többre lesz szükség, ha az ellenzék kormányt szeretne váltani 2022-ben. A saját mondások, elképzelések és program nélkülözhetetlen lesz, ha sikert akarnak elérni. Úgy tűnik, ezt az ellenzék is felismerte és tesz is hasonló irányú lépéseket, hatpárti közös kiállásokkal. Mert az nem vezethet eredményre, ha a kormány folyamatosan tematizál, az ellenzék pedig fut az események után és csak reagál az elhangzottakra. Gyakran napokig beszélnek a miniszterelnök egy-egy elejtett félmondatán, ebből úgy vélem sem rövid, sem hosszútávon nem tud politikai tőkét kovácsolni az összefogás.
„Az összefogás a nemzet igazi tartaléka” - szögezte le Jakab Péter. Mekkora a lökés lehet ez az elköteleződés az ellenzéki szavazók számára?
A legfrissebb mérések alapján az ellenzéki szavazók döntő többségének alapvető elvárása az összefogás, valamint, hogy az ellenzéki pártok a Fidesszel és ne egymással hadakozzanak, így igény van a közös ellenzéki egyéni jelöltek és a közös miniszterelnök-jelölt megmérettetésére. Ebben a helyzetben az a párt vagy az a politikai szereplő, aki nem hajlandó együttműködni, a választók büntetésére számíthat.
Az emberek ezen akarata, illetve a választójogi törvény Fidesz általi – többszöri - módosítása egy nagyon izgalmas szituációt állít így elő, amely, ha valóban működik, az példátlan lesz a rendszerváltás utáni magyar politika történetben.
Jakab Péter gyakorlatilag bejelentette indulását a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Milyen esélyekkel indul a Jobbik elnöke?
Ez több mindentől is függ. Egyrészt a részt vevők számától, másrészt a jelöltek személyétől. De komoly hatással van a végkimenetelre az is, hogy egy- vagy kétfordulós lesz-e a miniszterelnök-jelölti előválasztás, valamint, hogy online vagy papíralapon zajlik-e. A három legismertebb lehetséges miniszterelnök-jelölt: Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Jakab Péter, ezért jó eséllyel közöttük dőlhet el a küzdelem. Mellettük még Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András neve szokott felmerülni, ám úgy vélem nekik némileg kevesebb esélyük van. Márki-Zay Péter elsősorban helyi politikus és az országos politika egészen más terep, valamint a politikai hátországot is hiányosnak vélem esetében. Fekete-Győr András pedig a fentebb említett nevekhez képest életkora okán is tapasztalatlanabb, illetve a Momentum jelenleg nem parlamenti párt, ami azt jelentené, hogy 2022-ben a parlamentbe kerülve egyből miniszterelnököt adna az országnak, ami azért valljuk be, nem túl gyakori, ilyenre nem is láttunk példát 1990 óta. Mivel nagyon fiatal politikusról beszélünk, ezért véleményem szerint még 2026-ban vagy 2030-ban sincs elkésve sehonnan sem. Összességében mégis úgy gondolom, hogy ezek egyelőre csak latolgatások és a feltett kérdésre érdemben igazán akkor lehet majd válaszolni, ha már látjuk az indulók névsorát és azt, hogy milyen (technikai) feltételek között mérettetik meg magukat.