"Úgy néz ki, hogy a biztos kétharmad tudatában már nem fontos a kormány számára a szociális párbeszéd"

Kedden megszavazta a kormánypárti többség az új szakképzési törvényt, amelynek keretein belül a szakképző intézményeknek két típusa lesz: technikum és szakképző iskola. Ezen felül a szakképzésben dolgozók elveszítették közalkalmazotti jogviszonyukat. 

A héten elfogadott törvény értelmében már nem minősülnek közalkalmazottnak a szakképzésben dolgozó pedagógusok. Innentől a szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státusz helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, Pölöskei Gáborné a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben. 

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban itt komolyabb problémákról van szó. A szervezet alelnöke, Gosztonyi Gábor az Alfahírnek úgy fogalmazott, óriási hiba volt, hogy 

"Azt állítja a kormány, hogy a szakképzési innovációs tanács megvitatta a törvényt, ezzel szemben a valóság az, hogy a tanács a törvény bizonyos témaköreit megtárgyalta, aminek alapján dolgoztak a törvényjavaslaton, de magát a törvényjavaslatot szövegszerűen senki sem látta, senki sem véleményezhette."

A kormány szerint azért van szükség arra, hogy a szakképezésben dolgozókat kiemeljék a közalkalmazotti státuszból, mert a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) és a pedagógus életpályamodellnek a bértáblája nem teszi lehetővé a béremelést.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a béremelésnek az a legegyszerűbb módja, ha egész egyszerűen megemelik a vetítési alapot.

Mint ismert, a legfőbb gond az, hogy a bérek számítási képletéből 2015-től kivették a minimálbér emelkedésének hatását, helyette továbbra is a 2014. évi 101.500 forintos minimálbér szerepel szorzóként "vetítési alap" néven. Így például ebben az évben kizárólag azon tanárok fizetése emelkedik, akik a szakmában töltött idejüknek köszönhetően magasabb pedagógus bérkategóriába lépnek át. A minimálbér 2014 óta közel 50 százalékkal nőtt, és mára a szakmunkás minimálbér is elérte a kezdő diplomás pedagógusfizetést.

A PSZ alelnöke szerint arról eleinte nem is volt szó, hogy minden szakképzésben dolgozó embert kivonnak a Kjt. hatálya alól. Viszont ennek következtében mostantól, némi béremelésért cserébe, le kell mondaniuk a közalkalmazotti törvény által nyújtott jogbiztonságról.  

Azzal, hogy átkerülnek a Munka Törvénykönyve alá, a szakszervezeti tisztségviselők és az üzemi tanácsi elnökök kivételével valamennyi munkavállaló viszonylag könnyedén kirúgható lesz felmondással, és jóval olcsóbban, mint most. A felmondási idő jóval kevesebb – maximum 90 nap – lesz, mint a felmentési idő, amely akár 60 nap + 6 hónap is lehet. Emellett a végkielégítés is legfeljebb 6 hónap, míg a közalkalmazottak esetén nyolc hónap. 

Megszűnik a jubileumi jutalom intézménye, megszűnik a kötelező felmentés a 40 év szolgálati időt elérő nők számára, a munkabér az lesz, ami a munkaszerződésbe bekerül.

Gosztonyi Gábor hozzátette, nem igaz az az állítás a kormány részéről, hogy közalkalmazotti bértábla vagy a pedagógus életpályamodell megakadályozná a béremelést. Való igaz, hogy ez egy merev modell, de ez kizárólag a kormány miatt van, hiszen ők hozták létre ezt a struktúrát. 

"A kormány mindent 2010-hez szeret kötni, hogy mennyit emelkedtek a bérek. Sikerült még egy adatot növelniük, hiszen 2010 óta óriási mértékben megnőtt a pedagógus átlagbér és a diplomás átlagbér közötti szakadék. Csak ezt valahogy nem kommunikálják."

A szakszervezet alelnöke szerint általában nem hallgatja meg az érdekképviseleteket a kormányzat, bár elismerte, hogy "álegyeztetések" vannak. 

Időnként összehívnak ilyen-olyan fórumokat, csak a kormány részéről ezeken a fórumokon olyan partnerek ülnek velünk szemben, akik egyáltalán nem kompetensek döntések terén. Tulajdonképpen kávéházi locsifecsi megy ezeken az érdekegyeztetéseken.

Lapunknak elmondta Gosztonyi azt is, hogy Varga Mihályt például rendszeresen meghívják az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) üléseire, de az elmúlt 5 évben egyszer sem jelent meg, ezzel szemben csupán helyettes államtitkárok ülnek le ezekben az ügyekben velük egyeztetni.