Ahogy az már ismert, az Orbán-kormány megkezdte a fideszes mélyállam kiépítését, állami vagyonelemeket játszanak át olyan vagyonkezelő alapítványokhoz, amelyeket aztán jelenlegi kormánytagok, illetve közvetlen üzlettársaik fognak vezetni – szemben a demokratikusan megválasztott kormány szándékaival.
Megmutatjuk, kik képviselik a fideszes mélyállamot: hiába a kormányváltás, ha maradnak '22 után is
Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden átnyomta a "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról" szóló törvényjavaslatot (KEKVA), mindez azt jelenti, hogy a hazai felsőoktatási intézmények közel 70 százaléka alapítványi fenntartásba került. A Fidesz közvagyon-privatizálásaként is emlegetett húzását alaposan bebetonozta, ugyanis az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége csak kétharmaddal lesz módosítható.
Ennek a történetnek van egy érdekes fejezete, amely során egy különös mázzal is leöntötték az újkori privatizációt: Schmidt Mária alapítványát az antikommunizmus jegyében tömné ki állami vagyonnal az Orbán-kormány. Kész szerencse, hogy az erről szóló tegnapi parlamenti vita nem a pártállami múlttal bíró Kövér László vezetése mellett zajlott le, mert még talán meg is ijedt volna a kormánypárti oldalról érkező antikommunista szólamoktól…
De mielőtt nagyon beleélnénk magunkat, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vagyonkezelővé változtatása éppenséggel pont nem az antikommunizmusról szól. Erre hívta fel a vita során a figyelmet Ander Balázs is. A Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta, a Schmidt Mária vezette alapítvány valójában egy intézményháló, és például G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című könyvét is ők adták ki.
Ha ennyire szívükön viselik a kommunizmus ügyét, akkor hogy a fenébe fordulhat elő, hogy 2021-ben huszonharmadik alkalommal kell beterjeszteni az ügynöklisták nyilvánosságáról szóló javaslatot - érvelt a tegnap esti vitában Ander Balázs. A Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje szerint egyszerű a válasz arra a kérdésre, hogy az elmúlt 11 évben miért nem született meg a lusztrációs törvény,
S hogy mennyire igaza van a jobbikos honatyának, azzal az alapítványi vagyonkimentés egyik leghangosabb parlamenti támogatójának, a KDNP-s Nacsa Lőrincnek is muszáj szembenéznie. Ugyanis párttársa, a Parlament egyik alelnöke, Latorcai János sem volt mindig ilyen keresztényi.
Legalábbis 1978-ban egészen másként vélekedtek Latorcai Jánosról. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) minősítése szerint az akkor 34 éves adjunktus
"társadalmi rendszerünkért becsületesen dolgozik, céljainkat magénak vallja. Ideológiailag képzi magát, a Marxista-Leninista Esti Egyetem szakosító tagozatának hallgatója. Világnézete materialista."
Tökéletes ajánlólevél a KDNP-be, gondolhatnánk. Egyébként nem kevés álszentségről tanúskodik az, amikor az Origónak 2002-ben így nyilatkozott arról, hogy milyen nagy is volt rajta a nyomás az átkosban - miközben persze becsületesen dolgozott a szocialista rendszerért:
"Nem volt könnyű elkerülni, hogy be kelljen lépni az MSZMP-be. De gyakorló keresztény család lévén ezt a konfliktust nem vállalhattam fel, nem tudtam volna összeegyeztetni az értékrendemmel."
Azaz:
A gépészmérnök végzettségű Latorcai János 1976 és 1992 között volt a BME adjunktusa, 1993-ban lépett be a KDNP-be, abban az évben ipari és kereskedelmi miniszterré nevezte ki Antall József, pozícióját megőrizte a Boros-kormány alatt is.
A 77 éves politikus már több mint 27 éve az Országgyűlés tagja.
Most mondja valaki, hogy Kádár idejében jobb volt!